„Politika:Felzárkóztatás brüsszeli ellenszélben” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3. sor: 3. sor:
 
Általános észrevételek:
 
Általános észrevételek:
 
# Trianon óta a magyar külpolitika legnagyobb problémája, hogy hatalmi tényezőnek hiszi magát. Azok az idők elmúltak, de az elmúlt 100 év nem volt elég az alkalmazkodáshoz.
 
# Trianon óta a magyar külpolitika legnagyobb problémája, hogy hatalmi tényezőnek hiszi magát. Azok az idők elmúltak, de az elmúlt 100 év nem volt elég az alkalmazkodáshoz.
# A cikkből süt a fidesz politikájának úgy tűnik, feloldhatlan ellentmondása: miközben itthon szinte mindent megtehet, az EU-ban szinte semmit. Ez frusztrálja Orbánt, ezért az „utcaharcos” akciók. Ő csak diktálni tud, egyezkedni nem.
+
# A cikkből süt a fidesz politikájának a jelek szerint feloldhatlan ellentmondása: miközben itthon szinte mindent megtehet, az EU-ban szinte semmit. Ez frusztrálja Orbánt, ezért az „utcaharcos” akciók. Ő csak diktálni tud, egyezkedni nem. Itthon sem teszi, még a saját pártján belül sem.
 
# Az EU azért fogadta be a kelet-Európai országokat, mert piacot látott bennük. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
 
# Az EU azért fogadta be a kelet-Európai országokat, mert piacot látott bennük. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
 
# Az EU célja az egyre szorosabb együttműködés, előbb-utóbb az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez azzal jár, hogy nemzeti hatásköröket vonnak el, hogy európai szinten döntsenek. Ezt 2000-ben tanultam a köztisztviselői szakvizsgára, 4 évvel az EU-csatlakozás előtt, úgyhogy nem volt titok, és nincs min csodálkozni. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
 
# Az EU célja az egyre szorosabb együttműködés, előbb-utóbb az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez azzal jár, hogy nemzeti hatásköröket vonnak el, hogy európai szinten döntsenek. Ezt 2000-ben tanultam a köztisztviselői szakvizsgára, 4 évvel az EU-csatlakozás előtt, úgyhogy nem volt titok, és nincs min csodálkozni. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.

A lap 2019. október 27., 12:25-kori változata

Ez a szócikk Schanda Tamás Nemzetben megjelent cikkére reagál.

Általános észrevételek:

  1. Trianon óta a magyar külpolitika legnagyobb problémája, hogy hatalmi tényezőnek hiszi magát. Azok az idők elmúltak, de az elmúlt 100 év nem volt elég az alkalmazkodáshoz.
  2. A cikkből süt a fidesz politikájának a jelek szerint feloldhatlan ellentmondása: miközben itthon szinte mindent megtehet, az EU-ban szinte semmit. Ez frusztrálja Orbánt, ezért az „utcaharcos” akciók. Ő csak diktálni tud, egyezkedni nem. Itthon sem teszi, még a saját pártján belül sem.
  3. Az EU azért fogadta be a kelet-Európai országokat, mert piacot látott bennük. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
  4. Az EU célja az egyre szorosabb együttműködés, előbb-utóbb az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez azzal jár, hogy nemzeti hatásköröket vonnak el, hogy európai szinten döntsenek. Ezt 2000-ben tanultam a köztisztviselői szakvizsgára, 4 évvel az EU-csatlakozás előtt, úgyhogy nem volt titok, és nincs min csodálkozni. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.