Börtönbiznisz

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. február 13., 15:57-kor történt szerkesztése után volt. (→‎2015.)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: atv.hu

2020 február elején Orbán Viktor felháborodott a börtönbiznisz néven emlegetett konfliktus miatt. Pedig a probléma abból adódik, hogy az általa vezetett kormány nem teljesíti a saját maga által hozott törvényeket, az általa megkötött nemzetközi szerződéseket és az általa kiemelt beruházásként beígért börtönépítéseket.[1]

  • A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.
  • Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:
    • legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre
    • a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól.

2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága rendszerszintű problémát állapított meg a magyar fogvatartási rendszerben,[2] és kötelezte Magyarországot a probléma orvoslására. A kormány 2016-ban törvénnyel próbálta rendezni.[3] Az ellenzék elutasította a törvényt,[4] mert előre lehetett látni, hogy nem oldja meg a problémákat.

A Szél-ügy

A fogvatartás körülményei miatt először Szél László fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) 2006-ban. Őt emberölés bűntettének minősített esetében jogerősen bűnösnek talált és 15 évi szabadságvesztésre ítélte a magyar bíróság. az EJEB 2011-ben 12 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki. Ezután kezdtek egyre többen az EJEB-hez fordulni.[5]

2015.

A romló fogvatartási körülmények miatt 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. A strasbourgi bíróság elkezdett több ezer eurós kártérítéseket megítélni – ebben a jogi költségek is benne voltak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb.

Korábban a nyugati országok tapasztalatai azt mutatták, hogy az embertelen fogvatartási körülmények következtében szabadulásuk után ők is embertelenül bántak a többi emberrel, és még kevesebben tudtak visszailleszkedni közülük a társadalomba.
2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladta a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva. A legmagasabb értéket a Kalocsai Fegyház és Börtönben mérték 2015-ben, ahol a telítettség mértéke 161%-os volt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2015. március 10-i pilot ítéletében egyhangú döntést hozott a Varga Lajos és öt társa ügyében, melyben megállapította az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 13. cikkeinek sérelmét, és kötelezte az államot 3400–26 000 euróig terjedő büntetés megfizetésére.[2] Varga Lajos és a társai különösen a cellák nem megfelelő méretére és a rossz higiéniás körülményekre hivatkoztak beadványukban.

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar büntetés-végrehajtásban rendszer szintű probléma a fogva tartási körülmények nem megfelelő minősége, és nincs összhangban az Európa Tanács Kínzást és Embertelen Bánásmódot Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) állásfoglalásaiban és az EJEB esetjogában megfogalmazott európai követelményeivel. A bíróság arra kötelezte a magyar államot, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának felügyelete mellett hozza meg azokat az intézkedéseket.

Az EJEB ítéletében javasolta a fogva tartással nem járó kényszerintézkedések gyakoribb alkalmazását és a megfelelő kártérítéshez vezető jogorvoslati eljárás létrehozását.

A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami „már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”.[6]

2016.

A Trócsányi László vezette Igazságügyminisztérium 2016-ban olasz mintára új törvényt kezdeményezett rabok kártalanítására,[3] amit a fidesz megszavazott, az ellenzék elutasított.[4]

Ez új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.

A kormány egyúttal tervbe vette 8 új börtön építését kiemelt beruházásként[7] 2019-ig, de ezek építését 2020 elejéig még el sem kezdték. Mindössze annyi történt, hogy a kiskunhalasi menekülttábort börtönné alakították át.

2016-ban Magyarországon a börtönök átlagos telítettsége 130%-os volt, a legrosszabb az EU-ban. A második helyen Szlovénia állt 114%-kal.

2016 végén egy kormányrendelettel módosították a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástér kiszámítását: a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet is beleszámítják.[8] Alapterület-növelés papíron: építés és egy fillér nélkül.

2020.

2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött. Ebben benne van a fent már említett mozgástér-kiszámítás módosítása. Orbán Viktor mégis felháborodását fejezi ki a raboknak járó magas kártérítések miatt.[9] Pedig épp az ő kormánya által kezdeményezett törvények ill. a kiemelt beruházásként tervbe vett, de fel nem épített börtönök miatt alakult ki a helyzet.

A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni,[10] bár az erről megjelent kormányrendeletben[11] nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.[12]

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak több 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Helsinki Bizottság: Börtönkártalanítás és állami mulasztás. www.youtube.com (2020. jan. 20.) (videó)
  2. ↑ 2,0 2,1 Magyar Helsinki Bizottság: Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt. www.helsinki.hu (2015. márc. 10.)
  3. ↑ 3,0 3,1 2016. évi CX. tv., ami a 2013. évi XXCL. tv. 10. §-át 10/A és 10/B §-sal bővítette ki.
  4. ↑ 4,0 4,1 2016.10.25.12:28:10-i szavazás. www.parlament.hu
  5. ↑ Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában. ujbtk.hu (2014. ápr. 23.)
  6. ↑ Botos Tamás: Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet. 444.hu (2015. jún. 13.)
  7. ↑ Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. 2019-ben a magas közbeszerzési árak miatt Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét kivették a rendeletből.
  8. ↑ 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról. net.jogtar.hu
  9. ↑ Nem vagyunk vagyunk hajlandóak bűnözőknek több millió forintot fizetni az adófizetők pénzéből. Orbán Viktor beszéde www.facebook.com (2020. jan. 20.) (videó)
  10. ↑ Herczeg Márk: Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. jan. 18.)
  11. ↑ 1004/2020. (II. 21.) Kormányhatározat
  12. ↑ Botos Tamás: Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről. 444.hu (2020. jan. 21.)

Forrás

Jogszabályok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Börtönbiznisz&oldid=12335”