Önkormányzat
A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.
A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.[1]
A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.
Iparűzési adó
Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak.
A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken, ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.[2]
A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:
- Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
- Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
- Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.
A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.
A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.[3]
Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.
Hódmezővásárhelyen az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.
Egyéb önkormányzati sarc
A kormány az önkormányzatoktól
- Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be.
- Elvette a reklámadót.
- Elvette az idegenforgalmi adót.
- Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.[4]
- Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
- megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák
A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.[5]
Például Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.
Érdekképviselet
A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, melyet jogszabály hozott létre.[6]
A MÖSZ a az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanács 8 tagja közül a legnagyobb, lakosságarányosan a legerősebb. Budapest is ennek a szövetségnek a tagja.
Megyei jogú városok szövetsége. Elnök: Szita Károly kaposvári, társelnök Péterfi Attila pécsi polgármester. A szövetség tagjaira a megyei jogú városok lakói nem szavaznak.
Jegyzetek
- ↑ Kaiser Vivien: Az Önkormányzatok szövetsége szerint Orbánék diszkriminálják az ellenzéki vezetésű városokat. nyugatifeny.hu (2020. dec. 28.)
- ↑ Karácsony Gergely: „Nincs alku, nincs külön alku”. www.napi.hu (2020. dec. 21.)
- ↑ Szinte csak fideszes városoknak osztott milliárdokat a kormány, három ellenzéki város kapott csak támogatást. www.szeretlekmagyarorszag.hu (2020. dec. 24.)
- ↑ Darázsfészekbe nyúlt a kormány - még a fideszes politikusok is panaszkodnak. www.napi.hu Az ingyenes parkolás miatt. Vidéken tetszik az embereknek, Budapesten nem..
- ↑ Csurgó Dénes: Hiába tiltja rendelet, Niedermüller Péter önkormányzata akkor is adót fog emelni. 444.hu (2020. dec. 4.)
- ↑ 1128/2012. (IV. 26.) Korm. határozat az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsáról
Forrás
- Bucsky Péter: Teljesen kiszolgáltatottá teszi az ellenzéki városokat Orbán Viktor bejelentése. g7.hu (2020. dec. 22.)
- Oros Bence: Orbán diktátorként kivezettette az ellenzéki polgármestert! pestibulvar.hu (2021. jan. 7.)