Előválasztás 2021

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2021. augusztus 24., 00:13-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Források)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Confusion.svgAz előválasztás jelöltjeit lásd a Parlamenti választás 2022 lapon.

2020. december 20-án hat ellenzéki párt – DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd – megállapodott[1]

  • közös jelölt indításában mind a 106 egyéni választókörben
  • közös miniszterelnök-jelölt indításában
  • közös lista indításában
  • a közös program alapelveiben[2] (lásd alább).

Megállapodtak abban is, hogy a miniszterelnök-jelöltet előválasztáson választják meg. 2021. február végén eldöntötték azt is, hogy mind a 106 egyéni választókerületben legyen előválasztás.[3]

Az előválasztáson mindenki részt vehet, akinek választójoga van, vagy 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét. Mindenki egy szavazatot adhat le az egyéni és a miniszterelnök-jelöltre, bár az egyéni választáson felmerült a többes választás lehetősége. Így a választó könnyebben tud szavazni, és a negatív kampány lehetőségét is csökkentik. A hat párt végül azzal vetette el a javaslatot, hogy a választók nem ismerik.[4]

A hat párthoz hetedikként csatlakozott az Új Világ Néppárt azzal, hogy ha legalább öt jelöltje nyer a ′22-es választáson, önálló frakciót alakíthat a parlamentben, egyébként a (legfeljebb négy) jelöltje beül az előzetesen jelzett frakcióba.[5]

A közös listaállítást a választási törvény 2020. december 15-i – az ellenzék által ezúttal sem támogatott – módosítása tette szükségessé, mert lehetetlenné tette két ellenzéki lista indulását azzal, hogy a listaállításhoz a 106 egyéni választókerület közül 71-ben jelölt indítását írta elő.[6] A módosítás előtt ez a szám 27 volt, azaz akár 3 ellenzéki listára is lehetőség volt anélkül, hogy egymás ellen kelljen indulniuk.

Forrás: azonnali.hu

Menetrend

Az előválasztás első fordulója szeptember 18–26., második október 4–10. között lesz. Második forduló egyéni választókerületben csak szavazategyenlőség esetén lesz, miniszterelnök-jelölteknél a három legtöbb szavazatot kapott jelölt között lesz, ha nincs 50%-nál többet kapott jelölt.

Április 16-án megalakult az Országos Előválasztási Bizottság, amibe a hat résztvevő párt egy-egy tagot delegált.[7] Mind a 106 választókerületben helyi előválasztási bizottságokat alakítanak legkésőbb április 24-ig. A helyi választási bizottságok konszenzussal döntenek. Ők jelölik ki az előválasztás helyszíneit az adott választókerületben.

  • Július 26-tól kérik a jelöltek bejelentkezését, nyilatkozataik leadását, frakcióba jelentkezését.
  • Augusztus 23-tól vehetik fel a jelöltek a jelöltségükhöz szükséges aláírások gyűjtőíveit.
  • Szeptember 6-án délelőttig kell leadniuk a jelölteknek a megfelelő számú ajánló aláírást tartalmazó gyűjtőíveket.

Technikai lebonyolítás

Lehetséges online és offline lebonyolítás. Április közepén még nincs döntés az online lebonyolításról:[8]

  1. ügyfélkapus (applikációs)
  2. videókonferenciás azonosítás
  3. sátor

A videókonferencián a böngészőben osztja meg az iratait a személy, nem tölti fel sehová. Azonosítás után egy egyszeri ideiglenes linket kap. A nyilvantarto.hu-n van okmányhitelesség ellenőrző funkció, többek között személyi igazolványra. Bejelentkezés nélkül is használható.

Az ügyfélkapus megoldásban a fentieket egy applikáció csinálja.

Elméletileg lehetetlen olyan rendszert csinálni, ami anonim is és ellenőrizhető is, tehát mindenki ellenőrizni tudja, hogy mindenki szavazatát jó helyre könyvelték el. Lehetetlen egy informatikai rendszert tökéletesen auditálni, hogy tényleg azt csinálja-e, amit szeretnénk. Az offline szavazáskor van legalább egy ember (a számlálóbizottság ellenzéki vagy kormánypárti tagja), akiben megbízhatom, és aki ellenőrzi a szabályok betartását (kölcsönös bizalmatlanság elve). Az online szavazáson nincs ilyen, ahogy újraszámlálás sem lehetséges.

Az utólagos szavazatmódosítást hirdetőtáblával lehet meggátolni (persze csak az online leadott szavazatokét, különben nem lenne anonim). Tiszta online rendszernél így folyamatosan követhető a szavazás állása, ami – ha kiszivárog – befolyásolhatja a szavazókat.

A kölcsönös bizalmatlanság elve nélkül országgyűlési választást nem szabad online csinálni, de előválasztáskor van némi bizalom. Több ország hasonló következtetésre jutott.

Lebonyolító szervezetek

  • Civil Választási Bizottság[9] (OEVB, vezetője Magyar György): a szervezés és lebonyolítás irányítója
  • Országos Előválasztási Iroda (OEVI): a jelöltek nyilvántartásba vétele (döntéselőkészítés az OEVB számára)
  • aHang: technikai lebonyolítás (sátrak, szoftver, 4–5 ezer civil bevonása)
  • Számoljunk együtt Mozgalom: szavazatszámlálás
  • Nyomtass te is! – tájékoztató anyagok
  • Civilek a Demokráciáért Egyesület – háttérmunkák, a résztvevők közötti együttműködés
  • Tabumentes Egyesület – viták szervezése és lebonyolítása
  • Főnix Mozgalom – politikai programok szervezése fiataloknak
  • ELEGY: szakpolitikai kérdések véleményezése

Jelöltek

Az indulás feltétele

  • feddhetetlenségi nyilatkozat
  • képviselőjelöltként 400 darab, miniszterelnök-jelöltként 20 ezer támogatói ajánlás összegyűjtése
  • az etikai kódex elfogadása
  • civil jelölteknek nyilatkozniuk kell, hogy a 6 szervező párt közül melyik frakciójába ülnek majd be

A részletes szabályok az előválasztás weblapján találhatók.[10]

Etikai kódex

Április 14-én a hat párt etikai kódexet fogadott el az előválasztásról.[11]

Az előválasztásban résztvevő pártok egyúttal vállalják, hogy a közösen elfogadott etikai kódex alapján fognak kampányolni, és az előválasztás eredményét tiszteletben tartva segítik a győztes jelöltek további munkáját a kormányváltás érdekében. Amennyiben valaki megsérti az etikai kódex alapelveit, a szövetséges pártok szankciót határozhatnak meg.

Az etikai kódex, amit minden jelölt aláír:

  1. Tiszteletben tartom jelölt társaim emberi méltóságát, magánéletének szentségét. Politikustársam vallása, családi állapota, nemi identitása, szexuális orientációja nem képezheti a kampány részét.
  2. Fontosnak tartom a demokratikus vitát, a programok és elképzelések ütköztetését. A kampány során ennek megvalósulásáért felelős demokrataként dolgozom.
  3. Célom a közéleti folyamatok morális és tömegkommunikációs válságának felszámolása, jelöltként magam is ezért dolgozom.
  4. Az előválasztási kampányban a nyílt verseny szellemében dolgozom. A saját elképzeléseim helyességét, alkalmasságomat bizonyítom, jelölt társaimmal szemben lejáratókampányt nem folytatok.
  5. A médiatérben fellelhető kapcsolataimat és kampány során használt egyéb kommunikációs csatornákat a demokratikus összefogás sikerének szolgálatába állítom! A lejártó kampányok minden formáját elutasítom, azokkal szemben fellépek.
  6. Minden törvényes eszközzel fellépek a kormányzati hazugság kampánnyal szemben.
  7. Amennyiben a jelölt társaimmal szemben etikátlanul lépek fel, azzal az ellenzéki szövetségi rendszernek ártok – mivel azt a kormánypártok jelöltjei és médiatere a teljes ellenzék lejáratására használja majd –, ezért minden körülmények közt tartózkodom ettől.

A kormányzás alapelvei

Hat ellenzéki párt bejelentette azokat az együtt megfogalmazott alapelveket, amelyeket közös kormányzásuk során alkalmazni kívánnak. Az erről szóló dokumentumot egy közös online sajtótájékoztató keretében írták alá, 2021. január 5-én.[12]

2022-ben nem csak kormányváltásra, hanem korszakváltásra is szükség van. Minden magyar embert szolgáló kormányt fogunk alakítani – egyúttal nem térhetünk vissza a 2010 előtti időszakhoz! Meggyőződésünk, hogy az új kormánynak részrehajlás nélkül, az igazságosság elve alapján minden magyar szabadságán, biztonságán és jólétén kell munkálkodnia. Ezért fektettük le már most a 2022 utáni közös kormányzásunk hat alapelvét:

1. Önmagával békében élő nemzet

Valljuk, hogy a magyar nemzet része Magyarország minden polgára, és mindazok, akiket bárhol is éljenek, saját választásuk, kultúrájuk, anyanyelvük köt a nemzet többi részéhez. A nemzet közösségének alapja minden ember méltóságának és jogainak tisztelete. A kormány feladatának és felelősségének tartjuk, hogy összekösse a nemzetet, hogy társadalmi békét teremtsen, a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi traumák begyógyításán dolgozzon, és hogy a külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja.

2. Demokratikus jogállam

Olyan köztársaságot akarunk, ahol a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem a kormány a polgárokat. Olyan jogállamot, ahol a hatalom szolgálja a törvényt, és nem a törvény a hatalmat. Olyan szabad országot, ahol szabad a sajtó, szabad a szólás és a gondolat, szabad a tudomány, az oktatás és a művészet, ahol szabad a vallás és a lelkiismeret, de ahol nincs szabadrablás és korrupció. Olyan demokráciát, ahol a polgárok értelmes vitákban, eleven civil és helyi közösségekben, a politikai részvétel különböző fórumain, és szabad, tisztességes és egyenlő feltételeket biztosító választásokon maguk alakítják az ország jövőjét. Az államnak a lehető legtöbb szinten intézményesíteni kell az érdekegyeztetést a politikai hatalmaskodás kordában tartására, védenie kell a családokat és a helyi önkormányzatok autonómiáját, a nemzeti kultúrát és az ezeréves hagyományainkat. Véget vetünk az oligarchák hatalmának, az uram-bátyám világnak, leszámolunk a korrupcióval és megteremtjük a számonkérés jogszerű és hatékony rendszerét; nem félünk csatlakozni az Európai Ügyészséghez. A törvényes rend államát hozzuk létre, amelyben minden magyar polgárt azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg.

3. Jövőbe tekintő kormányzás

A kormánynak a jelen érdekei mellett, az ország és a bolygó jövőjét is szem előtt kell tartania. Felismertük az ökológiai és klímaválság jelentőségét, és értjük annak a felelősségét, hogy a jelen generáció az utolsó, amelynek még saját kezében van a sorsa, ezért gátat vetünk a természet kizsákmányolásának. Olyan kormányzásra van szükség, amely minden egyes döntését úgy hozza meg, hogy azt megvizsgálja fenntarthatósági szempontból is. Olyan környezettudatos társadalom kialakítása a célunk, ahol a gazdaság és a hétköznapi életünk szervezése is figyelembe veszi a környezeti fenntarthatóság feltételeit. Megvédjük a természeti és az épített örökségünket, a közös kincseinket, a velünk és a vadon élő állatokat. Célunk a magyar demográfiai válság kezelése, a népesség-fogyás megállítása, azáltal, hogy minél több család számára legyen reális lehetőség a felelős gyermekvállalás. A migráció kihívását csak a kiváltó okok, köztük a klímaválság okozta katasztrófák és az erőszakos konfliktusok megszüntetésével lehet kezelni. Ebben számítunk az európai együttműködésre, de a bevándorlással kapcsolatos döntéseket továbbra is csak a nemzeti kormányok hozhatják meg. Megvédjük a határainkat, fellépünk az illegális migráció, és az embercsempészet, emberkereskedelem minden formája ellen.

4. Gondoskodó társadalom

Olyan társadalomért dolgozunk, amely nem hagyja magukra az időseket, a betegeket, a szegényeket; ahol minden ember fontos és minden gyermek érték. Igazságos elosztási rendszert teremtünk, amely az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális rendszerben mindenki számára elérhető szolgáltatásokat, közjavakat tesz hozzáférhetővé, egyenlő esélyekkel. Kiutat kínálunk az egészségügy válságából, minden magyar polgár számára színvonalas ellátást biztosítunk. Olyan társadalmat teremtünk, amelyben nincsenek kiváltságosok, ahol a jobb helyzetben lévők hozzájárulnak ahhoz, hogy az elesetteknek bővebbek legyenek a lehetőségeik. Olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a dolgozók megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek tisztességes nyugdíjat kapnak és az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket; ahol a legkisebb faluban is hozzá lehet férni az alapvető szolgáltatásokhoz és ahol az emberek a szülőföldjükön boldogulni tudnak: ahol senki nem kényszerül Magyarországot a kilátástalan életkörülményei miatt elhagyni, és ahová érdemes hazajönni.

5. Igazságos gazdaság

Magyarország legfontosabb nemzeti kincse az emberi tudás és kreativitás. Az ország gazdasági fejlődése, polgárai gyarapodása csak ezen alapulhat. Ehhez garantálni kell a tisztességes versenyt, a környezetre vagy társadalomra káros gazdasági tevékenységeket visszaszorító szabályozást és a jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető állami szolgáltatásokat. Bevonjuk a felső tízezret és a nagyvállalatokat a méltányos közteherviselésbe, támogatjuk a szolidáris gazdaság térnyerését, a gazdaság demokratizálását, a szociális partnerek bevonását a döntésekbe. Tisztességes munkáért tisztességes bér, tisztességgel ledolgozott életért tisztességes nyugdíj jár: a magyar bérszínvonalnak meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet. Meg kell szüntetni az ország kettészakítottságát, támogatni a leszakadó térségek, régiók gyorsabb növekedését. Az új munkahelyek teremtése, az ország fejlődése érdekében a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy stratégiai partnernek tekintjük, mint a gazdaság többi szereplőjét. A munkaügyi törvényeket úgy alakítjuk át, hogy azok mindig a gyengébb fél, a dolgozók biztonságát erősítsék, és vállaljuk a munkavállalói jogok erősítését, az azt csorbító szabályok (többek közt a „rabszolgatörvény”) eltörlését.

6. Európai Magyarország

Magyarországot Szent István óta a történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatai egyaránt Nyugat felé húzzák: ott a helyünk, az európai népek egyenragú közösségében. Tudjuk, hogy hazánk csak egy európai együttműködés keretei között, a többi nemzettel közösen lehet sikeres a változó világban. Ez azonban nem kritikátlan alkalmazkodást jelent: egyenrangú, a saját érdekeit és értékeit határozottan képviselő, konstruktív és kompromisszumkész partnerként kell közreműködnünk az Unió jövőjének alakításában, az ellentétek feloldásában, egy új európai kiegyezés kialakításában. Az európai értékeken alapuló élet lehetőségét teremtjük meg az ország állampolgárainak. Nem leszünk „másodrendű európaiak”: európai béreket, európai jólétet és európai jogokat akarunk minden honfitársunknak.

Mi, a demokrata ellenzéki szövetség alapítói vállaljuk, hogy a demokratikus, szociálisan igazságos, egyben környezet- és klímatudatos, összetartó Magyarországért fogunk dolgozni.

Demokratikus Koalíció
Jobbik Magyarországért Mozgalom
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Magyar Szocialista Párt
Momentum Mozgalom
Párbeszéd Magyarországért

Ellenzéki program

2020. december 20-án az ellenzéki pártok az alábbiakban állapodtak meg:[13]

1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon.

2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon.

Személyi garanciák

3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat.

4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára.

Tartalmi garanciák

5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert.

6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását.

7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit.

8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.

9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik.

10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.

11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét.

12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgálatatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését.

13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

Jegyzetek

  1. ↑ Nótin Tamás: Megszületett a teljes ellenzéki összefogás 2022-re. index.hu (2020. dec. 20.)
  2. ↑ Közös ellenzéki program a 2022-es választásokra. mindenkimagyarorszaga.hu (2020. dec. 20.)
  3. ↑ Itt a menetrend, augusztusban indul az ellenzéki előválasztás. index.hu (2021. feb. 28.)
  4. ↑ Karóczkai Balázs: Csak Márki-Zay és Pálinkás akarnak több X-es szavazást az előválasztáson. azonnali.hu (2021. márc. 26.)
  5. ↑ Millei Ilona: Jelölteket állít az Új Világ Néppárt is az ellenzéki előválasztáson. hirklikk.hu (2021. máj. 21.)
  6. ↑ Szalai Szabolcs: Megszavazta a parlament a választási törvény módosítását. index.hu (2020. dec. 15.)
  7. ↑ Előválasztások - első forduló: szeptember 18-26., második forduló: október 4-10. www.debreciner.hu (2021. ápr. 16.)
  8. ↑ Petróczi Rafael: Mi a fene történik az online előválasztással? azonnali.hu (2021. ápr. 1.)
  9. ↑ Sajtótájékoztató a Civil Választási Bizottság megalakulásáról (Facebook)
  10. ↑ Előválasztás 2021
  11. ↑ Előválasztási etikai kódexet fogadtak el az ellenzéki pártok. hang.hu (2021. ápr. 14.)
  12. ↑ Így kormányozzuk 2022 után magyarországot. momentum.hu (2021. jan. 5.)
  13. ↑ Hatpárti döntés született a közös listáról és annak garanciáiról. momentum.hu (2020. dec. 20.)

Források

Újságok előválasztási lapjai

Lebonyolítás

Előzmények

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Előválasztás_2021&oldid=21753”