Lehallgatási botrány

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. január 31., 23:13-kor történt szerkesztése után volt. (→‎További információk)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Pegasus nevű szoftvert az NSO nevű izraeli kibercég fejlesztette ki titkosszolgálatok számára veszélyes bűncselekmények leleplezésére. Okostelefonok feltörésére, az ott tárolt adatok (jelszavak, e-mail-címek, üzenetek, fényképek) megszerzésére, (a mikrofon távoli bekapcsolásával) beszélgetések lehallgatására való. Az okostelefonok szoftver hibáit használja ki az észrevétlen behatolásra. Minden behatoláshoz a titkosszolgálat emberének 24 órás közreműködésére van szükség, így tömegesen nem használható.

Az NSO csak állami titkosszolgálatoknak adja el a Pegasust az izraeli védelmi minisztérium engedélyével. Az ára célpontonként 20 mFt körül van.

17 különböző országbeli újság szerkesztősége nyomozást indított, amiben megszereztek egy 50 ezer főből (telefonszámból) álló listát a lehetséges célszemélyekről. Közülük 300 magyar. Néhányukról bebizonyosodott, hogy ténylegesen is megfigyelték őket. A nemzetközi botrány 2021. július 18-án pattant ki. Az első magyarországi cikkek is ekkor jelentek meg.

Az NSO gazdaságilag bajban van, az új befektetők pedig leállíthatják az egész kémszoftvert, mert csak a cég más termékei iránt érdeklődnek (pl. dróntechnológia).[1]

A magyar szál

A Pegasust minden bizonnyal Czukor József egykori hírszerző tiszt szerezte meg 2018. február 13-án, amikor személyesen Benjámín Netanjáhúval tárgyalt. Ezt erősíti meg, hogy a magyar megfigyelésekre 2018 elejétől vannak bizonyítékok.

A megfigyelt magyar személyek között vannak újságírók, Simicska Lajos fia (Simicska maga nem használ okostelefont és wifit sem), és a CEU egyik diákja, Adrien Beauduin, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen azzal a váddal, hogy megtámadott egy rendőrt. A vádat végül ejtették, de őt nem értesítették a titkosszolgálati megfigyelésről, bár a törvény szerint kötelesek lettek volna.

2018. június 5-én – nem sokkal a választások után – hét fő vacsorázott Varga Zoltán milliárdos házában. Egy kutatóintézet létrehozásáról akartak beszélgetni, ami segítene az ellenzéknek a politikai tematizálása érdekében, hogy ne csak reagáljon a kormányra. A beszélgetés aztán másfelé kanyarodott. Ott volt Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is. Bebizonyosodott, hogy az egyik résztvevő okostelefonjába többször is behatoltak a Pegasussal június 1. és 10. között.

Varga Zoltán már titkosszolgálati megfigyelés alatt állt évekkel a vacsora előtt is. Az előző okostelefonjáról német szakértők megállapították, hogy feltörték, és az e-mailjeit a titkosszolgálat rendszerébe irányították át. 2017-től aztán fenyegetni is kezdték, mert a médiacégét nem volt hajlandó eladni.

További megfigyeltek: Gémesi György, Gödöllő ellenzéki polgármestere, 2021 tavaszán pedig egy ellenzéki híroldal kiadójának, az egykori MSZP-s Páva Zoltánnak a telefonját törték fel a Pegazussal. Az ő megfigyelése épp akkor kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy tanácsadói munkát végez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónak.[2]

A botrány hullámai

Ahogy a fidesz-kommunikációban szokott lenni, az első napokban teljes a zavarodottság, egymásnak mondanak ellen a hivatalos nyilatkozatok. A főnök nyilván még nem döntött. Egyre lassabban reagál.

Az adatvédelmi biztos közölte, hogy szabadságon van, majd két hét múlva dönt, hogy vizsgálja-e a kérdést. Pedig ez adatvédelmi incidens, amit 3 napon belül el kell kezdeni vizsgálni.

Július 21-én a kormány engedélyezte a népszavazást, és bejelentette az általa kezdeményezett szivárványos népszavazás 5 kérdést nyilvánvaló terelési szándékkal. Még aznap Karácsony bejelentett másik ötöt.

2021. december 13-án kiderült, hogy Áder János testőrségének vezetőjét is megfigyelték a Pegazussal.[3]

A Pegasus gyártója a világszerte kirobbant lehallgatási botrány nyomán a 102 szerződést 37 kivétellel felmondta. Az Európai Unióban a felmondás két országot érint: Magyarországot és Lengyelországot.[4]

Az Európai Parlament vizsgálóbizottságot tervez felállítani az ügyben.[5]

A lehallgatásokról Völner Pál döntött, Varga Judit helyetteseként. Ráadásul belekeveredet még egy ügybe: a bírósági végrehajtóktól vett fel korrupciós pénzeket. Ennek ellenére nem tartóztatták le, pedig Hack Péter szerint ennél jóval kisebb súlyú ügyekért is el szokták rendelni.[6]

Völner a miniszterhelyettesi posztjáról lemondott, a mandátumáról nem. Kell a fidesznek a ⅔.

Jogi szabályozás

Titkos információ­gyűjtések száma
Év Engedély
2015 1038
2016 1151
2017 1256
2018 1282
2019 1340

Titkosszolgálati módszereket használhatnak

  • a bűnüldöző szervek. Ehhez bírósági engedély kell, korlátozott ideig lehet megfigyelni. Ha az ügyben gyanúsítás történik, nyílttá kell tenni a megfigyelést, amit az eljárás során a gyanúsított is megismerhet. Ha nem, meg kell semmisíteni az adatokat.
  • a titkosszolgálatok igazságügy-miniszteri engedéllyel,[7] sőt, bizonyos esetekben már az előtt. Az elmúlt 5 évben megszaporodtak az ilyen engedélyek, 2021 első felében már napi 5 engedélyt adott ki a miniszter.

Titkosszolgálatok Magyarországon:

  • Információs Hivatal (külügyminiszter)
  • Alkotmányvédelmi Hivatal
  • Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
  • Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
  • Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ.

Jegyzetek

Források

További információk