Orosz-ukrán háború

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. március 29., 23:26-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Katonai kérdések)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: 444.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték.

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[1]

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[2] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[3]

1 hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[4]

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi.[5]

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

  • Putyinbarátság
  • Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
  • NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
  • menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[6]

Searchtool right.svgBővebben: Paks 2

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[7]

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[8]

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[9]

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[10] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[11]

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[12]

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Vélemények

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[13]

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[14]

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.[15]

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.[16]

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Jegyzetek

  1. ↑ Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
  2. ↑ Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
  3. ↑ Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
  4. ↑ Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
  5. ↑ Sz. Bíró Zoltán: Magyarország a hatalmi érdekek ütköző zónájában. YouTube (2022. márc. 26.) (videó)
  6. ↑ Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  7. ↑ Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
  8. ↑ Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
  9. ↑ Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
  10. ↑ Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
  11. ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
  12. ↑ Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
  13. ↑ Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
  14. ↑ Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.
  15. ↑ Király András: Mi van a híres orosz légierővel? 444.hu (2022. márc. 6.)
  16. ↑ Dévai László: „Kilencven százalékunk hazamenne” – Putyin serege kezd belefáradni a háborúba. rtl.hu (2022. márc. 8.)

Forrás

Fegyverek

A háború okai és lehetséges következményei

Fideszes ellenvélemények

Kapcsolódó lapok

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Orosz-ukrán_háború&oldid=23892”