Választás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2018. december 22., 17:09-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2018. Országgyűlési választás
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Szavazásra jogosult 8312173 100,0
Szavazott 5694751 68,5 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6
Fidesz ellen 2870200 34,5 50,4
2018. Országos lista
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Országos
lista %
Szavazott[1] 5312648 63,9 93,3 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6 53,2
Fidesz ellen[1] 2488097 29,9 43,7 46,8

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

  • a választókerületek beosztása
  • a második forduló elhagyása
  • kampányfinanszírozási rendszer
  • televíziós és plakáthirdetések szabályozása
  • győzteskompenzáció
  • a választásért felelős szervek összetétele

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

  • a közmédia pártutasításos vezérlése
  • közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
  • az Állami Számvevőszék[2] és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

A pártok támogatottsága


Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Országos listán mandátumot nyert pártok: fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK.
  2. Pártfinanszírozási ügyek

Források