Orosz-ukrán háború

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. május 21., 08:18-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Katonai kérdések)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása
Forrás: 444.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték.

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[1]

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[2] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[3] Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.[4]

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[5] Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.[6]

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.[7]

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.[8]

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.[9]

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.[10]

2022. május 16.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Nyilas Gergely: Harkivnál az orosz határig jutottak az ukrán erők. telex.hu (2022. máj. 16.)

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat.[11] Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.[12]Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.[13]

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.[14]

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.[15]

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Katonai kiadások

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 800 milliárd dolláros.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[16]

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

  • Putyinbarátság
  • Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
  • NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
  • menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[17] A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.[18]

Searchtool right.svgBővebben: Paks 2

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[19]

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[20] A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.[18]

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[21]

Olaj, gáz

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[22] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[23]

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.[24]

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.[24]

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[25]

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Vélemények

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…[26]

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[27]

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[28]

Jegyzetek

  1. ↑ Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
  2. ↑ Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
  3. ↑ Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
  4. ↑ Szurovecz Illés: Nehezen jut menedékes státuszhoz, aki a háború elől menekül hozzánk. 444.hu (2022. ápr. 7.)
  5. ↑ Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
  6. ↑ Ferenci Ármin: Kreml-szóvivő: Csapataink komoly veszteségeket szenvedtek, ez egy tragédia. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  7. ↑ Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  8. ↑ Uj Péter: Nagyon valószínű, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. 444.hu (2022. ápr. 15.)
  9. ↑ Király András: Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok. 444.hu (2022. máj. 20.)
  10. ↑ Wagner Péter: Már tavaly ősszel nagyon pontosan tudták az ukránok, hogy hol, mikor és hogyan támadnak majd az oroszok. azonnali.hu (2022. máj. 19.)
  11. ↑ Putyinék feladták Ukrajna második legnagyobb városát, nem támadják tovább. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  12. ↑ NATO-főtitkár: Hiába Putyin óriáshadserege, Ukrajna megnyerheti a háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  13. ↑ Sz. Bíró Zoltán: Magyarország a hatalmi érdekek ütköző zónájában. YouTube (2022. márc. 26.) (videó)
  14. ↑ Király András: Mi van a híres orosz légierővel? 444.hu (2022. márc. 6.)
  15. ↑ Dévai László: „Kilencven százalékunk hazamenne” – Putyin serege kezd belefáradni a háborúba. rtl.hu (2022. márc. 8.)
  16. ↑ Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
  17. ↑ Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  18. ↑ 18,0 18,1 Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Paks 2
  19. ↑ Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
  20. ↑ Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
  21. ↑ Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
  22. ↑ Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
  23. ↑ Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
  24. ↑ 24,0 24,1 Jabronka Richárd: Minden mítosz megdőlt: Orbán most eláshatja magát – kiderült, mi történik, ha nem Putyin barátai vagyunk. ellenszel.hu (2022. máj. 12.)
  25. ↑ Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
  26. ↑ Jabronka Richárd: Putyin vérontásra készül Lengyelországban: “Nácitlanítást” javasol az alsóház. ellenszel.hu (2022. máj. 14.)
  27. ↑ Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
  28. ↑ Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.

Forrás

Fegyverek

A háború okai és lehetséges következményei

Fideszes ellenvélemények

Kapcsolódó lapok

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Orosz-ukrán_háború&oldid=24432”