Nemzetközi jog
Ez a szócikk az orosz-ukrán háború nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a Római Statútum írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország
- csatlakozott a statútumhoz, vagy
- egy adott ügyben elfogadta a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, a továbbiakban: ICC) joghatóságát.
A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.
2016-ban az ICC elítélte Oroszországot a Krím megszállása miatt, Oroszország pedig visszavonta a Római Statútum aláírását.
A nemzeti jogok elsőbbséget élveznek a nemzetközi jog felett. A nemzeti joghoz tartoznak azok az ügyek is, ahol az adott ország állampolgára a sértett, függetlenül attól, hol történik az eset. A nemzetközi jogok akkor lépnek életbe, ha egy állam nem tud vagy nem akar eljárni valamilyen ügyben.
Az alábbi nemzetközi jogi bűncselekményeket a Római Statútumhoz csatlakozott államok kötelesek büntetni:
- háborús bűncselekmények
- emberiesség elleni bűncselekmények
- népirtás
- agresszió.
Ügyek indulhatnak egyetemes joghatóság alapján: bárki indíthat eljárást, akárki az áldozat, akárhol történt, akárki követte el. Agresszió esetén ez nem világos.
Háborús bűncselekmények
Háborús bűncselekményt csak háborúban lehet elkövetni. Minden katona által elkövetett bűncselekmény háborús bűncselekménynek minősül, de háborús bűncselekmény a háborús jog megsértése is:
- ius ad bellum: háború indításának joga
- ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
- ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés).
A háborúban részt nem vevő személyek védettek, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a harcolókra.
Agresszió
Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni. Ennek megszegése az agresszió. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha
- az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
- ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.
Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs joghatósága agressziós ügyekben.
Forrás
Elsődleges források
- Háborús bűnök Ukrajnában. Bombera Kriszta riportja Ádány Tamással és Hoffmann Tamással YouTube (2022. dec. 4.) (videó)
- Lamm Vanda – Varga Réka: Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 29.) (videó) 1:33:22 ill. 2:11:20-től.
Jogszabályok
- Nemzetközi jog (magyar Wikipédia)
- Nemzetközi Büntetőbíróság (magyar Wikipédia)
- Római Statútum (angol Wikipédia)
- 1956. évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról 1956. február 16.
- Az ENSZ Alapokmánya (magyar Wikipédia)
- nemzetközi hadijog
- ius ad bellum: háború indításának joga
- ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
- Hágai egyezmények (magyar Wikipédia): a hadviselés módjai és eszközei
- Genfi egyezmények (magyar Wikipédia): a háború áldozatainak védelme (humanitárius szabályozás)
- ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés)
- magyar hadijog
- 1954. évi 32. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezményeknek a Magyar Népköztársaságban való törvényerejéről 1954. november 26.
- III. Genfi Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan, 1949. aug. 12.
- IV. Genfi Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, 1949. aug. 12.
Cikkek
- Garry Wills: Mi az igazságos háború? Yale University Press (2004)
- II. János Pál pápa a koszovói beavatkozást és az Afganisztán elleni katonai akciót is támogatta, nem támogatta viszont a (második) iraki beavatkozást