Emberi jogok
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2024. március 6., 07:01-kor történt szerkesztése után volt.
Az emberi jogok a minden embert megillető alapjogok, melyek az emberi mivoltból következnek. Nem az állam hozza létre őket, de minden állam köteles tiszteletben tartani.
Az emberi jogok a történelem során változtak. A modern értelmezést az 1948-ban az ENSZ által elfogadott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata tartalmazza, és a demokráciák alkotmánya tartalmazza.
A nyilatkozat 30 alapjogot sorol fel. A legfontosabbak:
- jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
- védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
- a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
- szabad mozgáshoz való jog, beleértve az ország szabad elhagyását és az oda való visszatérést
- a vélemény és kifejezése szabadsága
- jog a magántulajdonhoz, amitől senkit nem lehet önkényesen megfosztani
- munkához való jog
- szociális biztonsághoz való jog
- oktatáshoz való jog, ingyenes elemi oktatáshoz való jog
- a kulturális és műveszeti életben való részvételhez való jog
Forrás
- Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. december 10.
- Emberi jogok Szegedi Tudományegyetem
- Alapjogok Szegedi Tudományegyetem
- Emberi jogok (magyar Wikipédia)
- Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (magyar Wikipédia)
Konkrét esetek:
- Báthory Róbert: Itt az új trükk: így próbálja a hatalom elhallgattatni a kellemetlenkedő állampolgárokat Magyarországon. www.szabadeuropa.hu (2023. okt. 6.) Gyámság alá helyezéssel.