Közmédia

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2026. július 7., 12:03-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Kiegyensúlyozottság)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
M1 25-26.png

A közmédia átalakítása a 2026-os parlamenti választás után két lépésben fog történni:

  • a médiatörvény módosításával, amire a rossz minőség és a fogyasztói szokások változása miatt is szükség van
  • a súlyos kiegyensúlyozatlanság kezelése, ami kb. fél éves átmeneti időszak alatt fog megtörténni.

A közmédia átalakítása Grósz Judit miniszteri biztos feladata lesz. A közmédia korábbi vezetése helyére ideiglenes vezetés kerül, ők mérik fel, hogyan lehet helyreállítani a normális működést, kiket kell elbocsátani, hogyan lehet spórolni a költségeken. (2026-ban a közmédia 165 MFt-ből gazdálkodik.)

Szervezeti átalakítás

A parlament június 23-án elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslatot.[1]

Új Orbán-korszak
Megszűnik a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az MTVA helyett önálló lesz a Magyar Távirati Iroda, és létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.

A Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, aminek feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közalapítvány 6 tagját az országgyűlés választja paritásos alapon (3 ellenzéki, 3 kormánypárti), 3 tagját a médiaszakma.

Létrejön az NMHH által kezelt Sajtóalap, ami lehetővé teszi, hogy független műsorkészítők is pályázzanak közszolgálati műsorszám támogatására talán készítésére, nem?.[2]

A közszolgálati médiumok (tévé- és rádiócsatornák és az MTI) a Duna Médiaszolgáltató Zrt. alá tartoznak, ami az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) gyártatja a műsorokat. Tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, ami finanszírozza a Duna Zrt-t és az MTVA-t.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli a rádiófrekvenciákat és a tévékéit?. Rendeletalkotási joga van. Önálló szerve a Médiatanács, aminek tagjait az Országgyűlés ⅔-os többséggel választja, és ami a sajtószabadság érvényesülését ellenőrzi a médiatörvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között.

A törvény hatályba lépésével – 2026. június 27-ével – a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása azonnal megszűnne. Az átmeneti időszak után nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket.[3]

Átmeneti időszak

Július 2-án az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjének Horváth András jogászt. Elsődleges feladata a közmédia jogi és gazdasági átvilágításának levezénylése lesz, a végleges vezetőt pedig pályázaton választják majd ki.[4]

Július 6-án Horváth András azonnali hatállyal kirúgta Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét.[5]

Kiegyensúlyozottság

2026. május végére a közmédia kedvező irányba változott, de a kiegyensúlyozottságnak – és ezzel a médiatörvénynek – még mindig nem tesz eleget.

  • megszűntek az 1 perces hírek
  • megszűnt az orosz és kínai nyelvű híradás nem szűnt meg. Az M1-en május 26-én este 10-kor volt.
  • az M1 Híradó jóval kiegyensúlyozottabb lett (lásd jobbra).
  • az MTI munkatársai fellázadtak a kézivezérlés ellen, miután egy állománygyűlésen követelték, hogy állítsák vissza a független, szakmai alapon nyugvó hírszolgálatatást, és szüntessék meg az eddig kézivezérlést gyakorló Németh „Pitbull” Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörét, aki azt fenn akarta tartani, amíg csak lehet.[6]

Az Orbán-kormány idején

Kormánysajtó.jpg

A másik oldal szerint lakájmédia. Célja a kormány népszerűsítése, állami forrásokból (hirdetésekből) él, ideológiailag egyszínű, a szerkesztőségek szabadsága korlátozott a működésük összehangolása miatt, a működés zárt: a szerkesztőségek ritkán nyilatkoznak a munkájukról.

A 14 közszolgálati médium finanszírozását az Orbán-kormány 2018-ban közös alapítványba szervezte (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, MTVA), ami fölött informális hatalmat gyakorol. Az MTVA nevéből is kiderül, hogy a feladata nem a tájékoztatás, hanem a vagyonkezelés. Fő feladata 2015 óta a Duna Médiaszolgáltató finanszírozása, ahová a

  • köztévék (a legfontosabb kettő az M1 hírcsatorna és a Duna Televízió nemzeti főcsatorna)
  • közrádiók
  • MTI

tartoznak. Vezetője 2018-tól 2026-ig[7] a hírhamisító Papp Dániel.

Ugyancsak 2018-ban a KESMA-ba szervezte a 14 közszolgálati rádió- és tévécsatornát, a Magyar Távirati Irodát, és más médiumokat, összesen 476-ot. A rádiófrekvenciákat, a közszolgálati műsorgyártásra szánt alapokat és az állami hirdetéseket politikai szempontok szerint osztotta újra.

A megyei napilapok, a helyi rádiók és a hírügynökségek piacán a kormányzati médiumok domináns helyzetbe kerültek.

A fideszes sajtóbirodalom részei:[8][9]

Az MTVA egy konkrét ügy kapcsán azt állította, hogy nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát, és egyenesen cenzúra lenne, ha minden ügybe utána kellene járniuk az igazságnak, és megszólaltatniuk a másik felet. Miután a bíróságon veszítettek, Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

„ A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.[10] ”
– Alkotmánybíróság

Az MTVA nem hajlandó megmondani, ki a hírműsorok felelős szerkesztője. Ez két okból is felháborító: a tévé közpénzből működik – nem is kevésből: 130 MFt-ből 2022-ben –, és minden sajtóterméknek kell legyen felelős szerkesztője. A Szabad Európa beperelte az MTVA-t, és másfél év után jogerősen is megnyerte a pert.[11]

Jegyzetek

  1. ↑ T/200 (parlament.hu)
  2. ↑ Elfogadták a médiatörvényt: teljesen átalakul a közmédia rendszere. kreativ.hu (2026. jún. 23.)
  3. ↑ Windisch Judit: Tarr bejelentette, amint leváltják a közmédia vezetőit, indul a társadalmi párbeszéd. 444.hu (2026. jún. 24.)
  4. ↑ Diószegi-Horváth Nóra: 24.hu: Hamarosan felállhat a közmédia új szakmai vezérkara. 444.hu (2026. júl. 3.)
  5. ↑ https://444.hu/2026/07/06/azonnali-hatallyal-kirugtak-szollosi-gyorgyot-a-nemzeti-sport-elerol%7Ctit=Azonnali hatállyal kirúgták Szöllősi Györgyöt a Nemzeti Sport éléről|aut=Székely Sarolta|date=2026-07-06}}
  6. ↑ Gergely Zsófia: Lázadás az MTI-ben: követelik, hogy újra szakmai alapon dolgozhassanak. hvg.hu (2026. ápr. 15.)
  7. ↑ Bánáti Anna: Felmondott az MTVA vezérigazgatója. telex.hu (2026. jún. 5.) Hírhamisító Papp Dániel.
  8. ↑ LAKMUSZ Google Meet előadás a hírek megbízhatóságáról, 2022. december 1.
  9. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Telex220727 nevű lábjegyzeteknek
  10. ↑ Sajó Dávid: Az Alkotmánybíróság szerint a közmédiának kutya kötelessége nem hazugságokat terjeszteni. telex.hu (2022. júl. 7.) Vicces, hogy még ők fordultak az Alkotmánybírósághoz.
  11. ↑ Keller-Alánt Ákos: Jogerős döntés: a köztévé nem titkolhatja, mit vár el a Híradótól. www.szabadeuropa.hu (2022. aug. 2.)

Forrás

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Közmédia&oldid=39060”