Közmédia

A közmédia átalakítása a 2026-os parlamenti választás után két lépésben fog történni:

• a médiatörvény módosításával, amire a rossz minőség és a fogyasztói szokások változása miatt is szükség van
• a súlyos kiegyensúlyozatlanság kezelése, ami kb. fél éves átmeneti időszak alatt fog megtörténni.

A közmédia átalakítása Grósz Judit miniszteri biztos feladata lesz. A közmédia korábbi vezetése helyére ideiglenes vezetés kerül, ők mérik fel, hogyan lehet helyreállítani a normális működést, kiket kell elbocsátani, hogyan lehet spórolni a költségeken. (2026-ban a közmédia 165 MFt-ből gazdálkodik.)

Szervezeti átalakítás

A parlament június 23-án elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Új

Orbán-korszak

Megszűnik a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az MTVA helyett önálló lesz a Magyar Távirati Iroda, és létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. A Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, aminek feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közalapítvány 6 tagját az országgyűlés választja paritásos alapon (3 ellenzéki, 3 kormánypárti), 3 tagját a médiaszakma. Létrejön az NMHH által kezelt Sajtóalap, ami lehetővé teszi, hogy független műsorkészítők is pályázzanak közszolgálati műsorszám támogatására talán készítésére, nem?.

A közszolgálati médiumok (tévé- és rádiócsatornák és az MTI) a Duna Médiaszolgáltató Zrt. alá tartoznak, ami az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) gyártatja a műsorokat. Tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, ami finanszírozza a Duna Zrt-t és az MTVA-t. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felügyeli a rádiófrekvenciákat és a tévékéit?. Rendeletalkotási joga van. Önálló szerve a Médiatanács, aminek tagjait az Országgyűlés ⅔-os többséggel választja, és ami a sajtószabadság érvényesülését ellenőrzi a médiatörvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között.

A törvény hatályba lépésével – 2026. június 27-ével – a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása azonnal megszűnne. Az átmeneti időszak után nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket.

Átmeneti időszak

Július 2-án az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjének Horváth András jogászt. Elsődleges feladata a közmédia jogi és gazdasági átvilágításának levezénylése lesz, a végleges vezetőt pedig pályázaton választják majd ki.

Július 6-án Horváth András azonnali hatállyal kirúgta Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét.

Kiegyensúlyozottság

2026. május végére a közmédia kedvező irányba változott, de a kiegyensúlyozottságnak – és ezzel a médiatörvénynek – még mindig nem tesz eleget.

• megszűntek az 1 perces hírek
• megszűnt az orosz és kínai nyelvű híradás nem szűnt meg. Az M1-en május 26-én este 10-kor volt.
• az M1 Híradó jóval kiegyensúlyozottabb lett (lásd jobbra).
• az MTI munkatársai fellázadtak a kézivezérlés ellen, miután egy állománygyűlésen követelték, hogy állítsák vissza a független, szakmai alapon nyugvó hírszolgálatatást, és szüntessék meg az eddig kézivezérlést gyakorló Németh „Pitbull” Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörét, aki azt fenn akarta tartani, amíg csak lehet.

Az Orbán-kormány idején

A másik oldal szerint lakájmédia. Célja a kormány népszerűsítése, állami forrásokból (hirdetésekből) él, ideológiailag egyszínű, a szerkesztőségek szabadsága korlátozott a működésük összehangolása miatt, a működés zárt: a szerkesztőségek ritkán nyilatkoznak a munkájukról.

A 14 közszolgálati médium finanszírozását az Orbán-kormány 2018-ban közös alapítványba szervezte (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, MTVA), ami fölött informális hatalmat gyakorol. Az MTVA nevéből is kiderül, hogy a feladata nem a tájékoztatás, hanem a vagyonkezelés. Fő feladata 2015 óta a Duna Médiaszolgáltató finanszírozása, ahová a

• köztévék (a legfontosabb kettő az M1 hírcsatorna és a Duna Televízió nemzeti főcsatorna)
• közrádiók
• MTI

tartoznak. Vezetője 2018-tól 2026-ig a hírhamisító Papp Dániel.

Ugyancsak 2018-ban a KESMA-ba szervezte a 14 közszolgálati rádió- és tévécsatornát, a Magyar Távirati Irodát, és más médiumokat, összesen 476-ot. A rádiófrekvenciákat, a közszolgálati műsorgyártásra szánt alapokat és az állami hirdetéseket politikai szempontok szerint osztotta újra.

A megyei napilapok, a helyi rádiók és a hírügynökségek piacán a kormányzati médiumok domináns helyzetbe kerültek.

A fideszes sajtóbirodalom részei:

• MTVA (lásd feljebb)
• Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)
• TV2 Csoport

MTI

A hivatalos hírügynökség, a kormány szándéka szerint hírforrás a sajtó számára. Néha azonban a híreket torzítja.

Az Európai Bíróság elítélte Magyarországot a börtönviszonyok miatt, és kártérítést ítélt meg a raboknak. A kormány a jogerős ítélet ellenére sem hajlandó kifizetni a kártérítést. Az ügy kapcsán azzal vádolták meg a Helsinki Bizottságot, hogy ő adott csótányokat gyufaskatulyában a raboknak, a rossz börtönviszonyokat demonstrálandó. Az MTI-hír Csuka Tamás nyugalmazott református püspökre hivatkozott forrásként, aki tagadta, hogy ilyet mondott volna. Utóbb bebizonyosodott, hogy azt mondta, a rabok adogatják egymásnak, és a Helsinki Bizottság beszámolt róla. A Helsinki Bizottság beperelte az MTI-t hírhamisításért.

Az ellenzék ellenzéki hírközpontot akar kialakítani az MTI helyett. Ez is egy Karácsony beváltatlan ígéretei közül.

Az MTVA egy konkrét ügy kapcsán azt állította, hogy nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát, és egyenesen cenzúra lenne, ha minden ügybe utána kellene járniuk az igazságnak, és megszólaltatniuk a másik felet. Miután a bíróságon veszítettek, Alkotmánybírósághoz fordultak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy

„	A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.	”
– Alkotmánybíróság

Az MTVA nem hajlandó megmondani, ki a hírműsorok felelős szerkesztője. Ez két okból is felháborító: a tévé közpénzből működik – nem is kevésből: 130 MFt-ből 2022-ben –, és minden sajtóterméknek kell legyen felelős szerkesztője. A Szabad Európa beperelte az MTVA-t, és másfél év után jogerősen is megnyerte a pert.

Forrás

• Bicsérdi-Fülöp Ádám: Elfogadta a parlament a médiatörvényt, amivel felszámolják a jelenlegi közmédiát. telex.hu (2026. jún. 23.)

Hírek:

• Dezső András: Demeter Szilárd elismerte, majd lazán átsiklott afölött, hogy a közmédiában tényleg tiltólistán voltak előadók. telex.hu (2026. máj. 28.)
• Benics Márk: Egyelőre nem lövik le a közmédiát, de jövő héten benyújtják a kapcsolódó médiatörvény-módosítást. 444.hu (2026. máj. 23.)