Politika:Ellenzék
Az ellenzék megőrült.
A közvéleménykutatások szerint a választók ⅔-a ellenzéki összefogást akar, és ebbe a kormánypárt[1] szimpatizánsai is beleértendők. Az ellenzék meg nem akar.
Mi az, hogy nem akar? Kinek akar megfelelni? Saját magának? És azt akarja, hogy szavazzunk rá?
Az ellenzék pártok az európai parlamenti választásokat egyszerű közvéleménykutatásként fogják fel. Azt akarják tudni, mekkora a népszerűségük, és nem törődnek vele, mekkora kárt okoznak azzal, hogy az 5% alatti pártok kiesnek, és helyükre fidesz-képviselők kerülnek.
Az eredmény az lesz, hogy a fidesz egy arányos választáson megszerzi a ⅔-ot, amit 2018 áprilisában csak egy számára kitalált választási törvénnyel tudott. Ezzel az ellenzék elkedvetleníti a szimpatizánsait az önkormányzati választásra (az emberek a győzteshez húznak). Saját maguk alatt vágják a fát.
Ma (2019-02-02) egy Momentum-taggal beszéltem (ők gyűjtöttek aláírást a XXII. kerületi piac kapujában, az agórán, a politikai események színterén Hadházy Ákosnak a Legfőbb Ügyészséghez csatlakozásért). A Momentum Isten tudja, milyen közvéleménykutatásból 6%-os támogatottságot hisz magának.[2] Nagyot fognak koppanni, amikor az EP-választáson 1,5–2,5%-kal esnek majd ki, és viszik magukkal a semmibe a támogatók szavazatait, amikor pedig minden szavazatra szükség lenne. A többi hasonló őrült párttal egyetemben (pl. LMP, sőt, talán a Jobbik is, nem beszélve a Kétfarkúakról és a többi kis pártról). Nemcsak Magyarországnak: az Európai Parlamentben is erősíteni kellene az Uniót pártolók erejét.