Sargentini-jelentés

Az Amszterdami szerződéssel (1998) vált először lehetővé, hogy az Európai Unió közjogi – nem csak politikai – értelemben is szankciókat alkalmazhasson valamelyik tagállamával szemben, ha az megsérti az Unió legalapvetőbb értékeit. A szankciókat az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye tartalmazza.

A 2004-ben elkezdődött, több lépcsős bővítési folyamattal jelentősen bővült a tagállamok köre (15-ről 28-ra). Az új tagállamok legnagyobb része pedig már Európa egy másik történeti-kulturális jellemzőkkel rendelkező régiójából, a szocialista múlttal terhelt Kelet-Közép-Európából érkezett.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választások után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat során felmerült, hogy az Európai Unió alkalmazza ezeket az eszközöket. Már a 2012-től hatályos alkotmánymódosítás 2011. áprilisi elfogadása után terítékre került a szabadságjogok magyarországi helyzete.

A 7. cikkely alkalmazása

A 7. cikkely az EU legerősebb szankciója, ezért az alapszerződés gondosan szétválasztja az eljárásbeli szerepköröket:

• javaslattevő: a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság
• jóváhagyó: Európai Parlament. Szavazás az összes képviselő felével ÉS a jelenlevők ⅔-ával.
• döntő és végrehajtó: Európai Tanács (a miniszterelnökök tanácsa). Egyhangú szavazás, amiben az érintett tagállam nem vehet részt.

Látható, hogy az egymás utáni lépések egyre nehezebb feltételeket támasztanak azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az eljárást nem kell végigvinni: közben megegyezés születik.

Bár a 7-es cikkely megindítása korábban is felmerült, az első kezdeményezést egy magyar tagszervezet nélküli civil szervezet tette meg: az eljárás megindítására aláírásgyűjtést kezdeményezett, melyet az Európai Bizottságnak szándékozott benyújtani.. A kezdeményezés kudarcba fulladt.

Az eljárást végül az Európai Bizottság indította meg, alapvetően három ok miatt:

• a „lex CEU”
• a külföldről finanszírozott civil szervezetek megbélyegzése
• az „Állítsuk meg Brüsszelt!” hisztériakampány miatt.

A plenáris üléstől a Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (a továbbiakban: LIBE Bizottság), személy szerint Judith Sargentini kapta a megbízást, és készítette el a jelentést, mely igen sok konkrét kifogásolt ügyet sorol fel.

Kötelezettségszegési eljárás

Az EU-jogszabályok tagállam általi megszegését az Unió kötelezettségszegési eljárásban vizsgálja ki. A 7. cikkelybeli eljárás az alapszerződésbeli alapvető demokratikus normák megszegése miatt indított kötelezettségszegési eljárás.

A kötelezettségszegési eljárás első lépése az egyeztetés elindítását szolgáló felszólító levél küldése a probléma pontos körülírásával. Ha ez eredménytelen, a következő lépés az indoklással ellátott felszólítás. Ha ez is eredménytelen, – a 7. cikkely alapján indított eljárás kivételével – az EU-bíróság dönt.

Egyes ügyeket ki lehetett volna vizsgálni ügyenként, külön-külön kötelezettségi eljárásban. A 7. cikkely szerinti eljárás megindítását az ügyek sokasága indokolta, és az, hogy több ezek közül az EU alapszerződését érintette.

Döntés a parlamenti eljárás megindításáról

A bizottság (első lépésben) a felszólításnak megfelelő jelentést dolgozta ki, amiről 2017. május 17-én az Európai Parlament határozatot hozott. Ebben

• megállapítja, hogy súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete Magyarországon
• felszólítja a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és a civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket
• állapodjék meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessék Budapesten.

Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta.

Az EP egyúttal utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE Bizottság), hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról. Ez tehát a kötelezettségszegési eljárás második lépése.

Bár a szakbizottságok a legritkább esetben hallgatják meg egy-egy kormány képviselőjét, a jelentéstervezet állampolgári jogi bizottsági vitájában meghallgatták Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, aki az egész jelentéstervezetet „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte, a parlamenti folyamatot pedig „koncepciós eljárásnak.” Ez a stílus felháborodást váltott ki a bizottságban, és a kialakult szóváltás vége az lett, hogy az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes^en felszólította Szijjártót, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát. Az EP-ben ez a legkeményebb rendreutasítás.

A magyar kormány 59 oldalas levélben válaszolt a LIBE-jelentésre, melyet Újhely István szocialista EP-képviselő hozott nyilvánosságra. A választ két kutató pontról pontra elemezte.

A Sargentini-jelentés

Judith Sargentini, a jelentés benyújtója. Forrás: Wikipédia.

A jelentés teljes szövege a források között megtalálható magyarul. Pontjai:

1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
3. a korrupció és az összeférhetetlenség;
4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
6. a tudományos élet szabadsága;
7. a vallásszabadság;
8. az egyesülési szabadság;
9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
12. a gazdasági és szociális jogok.

2018. június 25-én 15 órakor a LIBE Bizottság 37 igen és 19 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a jelentést.

Plenáris vita

A vitában vendégként felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is, aki késve érkezett az ülésre. Sargentini azzal kezdte a beszédét, hogy szeretett volna kezet fogni Orbánnal, de ő nincs itt. Az ülés után aztán kezet fogtak.

A vita során elhangzott, hogy a jelentésben komoly hibák vannak, és hogy Sargentini nem vette fel a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Erre ő így reagált: „Próbáltam, és ezt ők is tudják.” És hogy komoly, kétségbe nem vonható forrásokat használt fel. A jelentés a mellékletben hivatkozik is a Külügyminisztériumra, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárára és Magyarország EU melletti állandó képviseletére, akiktől észrevételeket kapott.

Bár a kormány igyekezett a 12 pontot a migrációra leszűkíteni, és Soros György nyomásgyakorlásának tulajdonítani, a fentiekből látszik, hogy a migráció csak kis része volt a jelentésnek. Orbán Viktor is csak a migrációval foglalkozott a felszólalásában. Sargentini úgy nyilatkozott az egyik újságnak, hogy „a fő probléma a magyar kormánnyal nem az, ahogy a migránsokat kezeli, hanem az, ahogyan a saját állampolgáraival bánik.”

Gál Kinga fideszes képviselő szerint a magyar néppárti képviselők 130 módosítót nyújtottak be, hogy rámutassanak, nem áll fenn az uniós alapértékek megsértésének veszélye az országban. Ezekből azonban csak egy-egy mondatot akartak belevenni a kompromisszumos módosítókba, ebbe viszont nem egyeztek bele.

Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője szerint Orbán Viktor kompromisszumképtelensége miatt szavazta meg a Néppárt a jelentést.

Plenáris szavazás

Az Európai Parlament képviselői szeptember 12-én 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett a jelentést elfogadták. A magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert a tartózkodott szavazatokat nem számolták a szavazatok közé.

A tartózkodott szavazatokat az EU-ban csak az összes képviselő többségét igénylő szavazatoknál számolják. Az előzetesen tisztázott szavazási mód szerint az elfogadáshoz a jelen lévők kétharmadának és az összes képviselő legalább felének (376) kellett igennel szavaznia.

Vita a magyar parlamentben

A magyar parlament határozatban utasította el a Sargentini-jelentést. A határozati javaslatnak még a címében is hiba van, az egyetlen módosító indítványt, mely ezt (is) kijavította volna, elutasították.

Az általános vitát 2018. október 3-án folytatták le, az október 16-i végszavazáson 65%-os többséggel fogadták el a határozatot. Vagyis nem volt meg a ⅔-os szavazati arány még a jelenlevők között sem. (Az elfogadáshoz ez nem is volt szükséges.)

Hatásai Magyarországon

A jelentés elfogadása utáni közvéleménykutatások azt mutatják, a fidesz rosszul kalkulált a következményeket illetően:

• az EU mellé állította a magyarokat, mert nincs más, aki megvédje őket a fidesztől. Ezt még a fidesz szavazóinak többsége is így gondolja.
• a migráns- és Soros-kampány kezd kifújni
• a kormány elkezdte a választások után szokásos megszorító intézkedéseket (köztisztviselők; a lakástakarék még nincs is a felmérésben), hogy az önkormányzati választásra elmúljék a negatív hatás egy része.
• aktivizálódott az ellenzék
• egy közvéleménykutatás szerint még a fidesz szavazói is úgy gondolják, hogy ha Magyarország normát sértett, akkor az magyar EP-képviselőknek meg kellett volna szavazniuk a Sargentini-jelentést.

Források

• Fekete Balázs: Az EU szerződés 7. cikke - valóban atomfegyver? jog.tk.mta.hu (2015. jan. 23.) (Hozzáférés: 2018. nov. 1.)
• Schiffer András: A 7. cikkely és a nagy európai képmutatás. azonnali.hu (2017. jún. 27.) A magyarországi demokrácia helyzete.
• Ez kellemetlen lesz Orbánnak, de fájni nem fog. www.origo.hu (2015. nov. 27.) Aláírásgyűjtés a 7-es cikkely Magyarország elleni megindításáról.
• Magyarország az egyik legkorruptabb ország az EU-ban, a gazdaság régóta a többi visegrádi országé mögött kullog. 168ora.hu (2018. ápr. 25.) az EP költségvetés-ellenőrzési bizottsága szerint.

Május 17.

• Mire is szólították fel Orbánékat? Az EP tömören elmagyarázza. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• Az EU meghúzta a vörös vonalat, amit senki nem léphet át – reakciók a 7-es cikkelyre. hvg.hu (2017. máj. 17.)
• EU: Historic vote must signal end to Hungary crackdown. AMNESTY INTERNATIONAL (2017. máj. 17.)
• Ez nagyon fájna a Fidesznek: kampány indult, hogy zárják ki a Néppártból. hvg.hu (2018. máj. 23.)

A Sargentini-jelentés teljes szövege:

• Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/2131(INL)). Európa Parlament (2018. júl. 4.)

A jelentés vitája:

• „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral” – Élő a strasbourgi vitáról. 168ora.hu (2018. szept. 11.)
• Kerner Zsolt: Ennyire durván még nem támadták Orbánt az Európai Parlamentben. 24.hu (2018. szept. 11.)

Vélemények a szavazás után:

• Így örült Sargentini a jelentés elfogadásának - ECHO TV. YouTube (2018. szept. 12.)
• Sargentini megszólalt a szavazás után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Így reagált Európa a Sargentini-jelentés elfogadása után. infostart.hu (2018. szept. 12.)
• Teczár Szilárd: „Súlyos sebet kaptak Orbán európai ambíciói”. Magyar Narancs (2018. szept. 14.)
• A kormány kész tisztázni magát a vádak alól a 7-es cikkes eljárásban. hirtv.hu (2018. okt. 16.) Telefoninterjú Varga Judittal. Az első jele a fidesz visszakozásának.

További információk

• Pereli az EU Magyarországot a menekültkvóták elutasítása miatt. hvg.hu (2017. dec. 7.)
• A „Stop Soroson” túl hat új eljárás indult Magyarország ellen. nepszava.hu (2018. júl. 19.)

Kapcsolódó lapok a magyar Wikipédiában

• Judith Sargentini
• LIBE Bizottság
• Velencei Bizottság