Alaptörvény
Az alaptörvény az 1989-ben konszenzussal elfogadott, többször módosított Alkotmányt 2012. január 1-jén felváltó törvény. A legitimitását különböző okokból sokan megkérdőjelezik.
Tartalmilag illegitim
Az alkotmány feladata az együttélés legfontosabb szabályainak rögzítése. A nép túlnyomó többségének egyetértését kell bírnia.
Az alaptörvényt ellenben a nép feje fölött hozták létre, a nép megkérdezése nélkül, és abban korlátozták a népet abban, hogy a feje fölött létrehozott alaptörvényt népszavazással megváltoztathassa. Az alaptörvényt a nép akkor sem tudja megváltoztatni, ha a többség szeretné, mert ebben az állítólag az ő érdekeiket képviselő parlamenti képviselők akadályozzák meg.
Nem konszenzusos
Az alaptörvényt egyetlen párt képviselői fogadták el, akik ugyan a választók többségét képviselték, de arra nem kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy az akaratuk ellenére korlátozzák a jogaikat.
Az 1989-es Alkotmány létrehozóinak ugyan nem volt választáson szerzett felhatalmazásuk, de a lakosság túlnyomó többségét képviselték. Ezt senki nem vonta kétségbe sem akkor, sem azóta. Az Alkotmány későbbi módosításait a képviselők túlnyomó többségével (legalább 4/5-ével) fogadták el, ebben tehát az ellenzéki pártok jelentős részének egyetértését is bírták. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Horn-kormány koalíciójának 2/3-os többsége volt, tehát formailag lehetősége lett volna önállóan módosítani, vagy akár új alkotmányt írni. A Vastagh Pál vezette alkotmányozó bizottság el is készített egy alkotmánytervezetet, de a fidesz ellenállása miatt nem tűzték napirendre. Ők nem éltek vissza azzal a formai szabállyal, ami a konszenzust 2/3-os parlamenti többségben határozta meg.
Napi politikai érdekek
Az alaptörvény hosszú távú szabályokat kell tartalmazzon, amivel az emberek többsége egyetért. Biztosan nem ilyen pl.
- az, hogy Magyarország keresztény ország
- hogy a hajléktalanság bűncselekmény (egyébként is ellentmond az előzőnek)
- az egykulcsos SZJA