Választás

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választókörökre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. (Egy település egy választókör, így a szavazópolgárok száma kevesebb is lehet.) A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, előzetesen átjelentkezhetik másik választókörbe.

A számlálás a választókörökben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókör összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a választókörök 11,7%-ában volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több választókörben legyen.

A választókörök lakossága és határai viszont jelentősen befolyásolják az eredményt, és választások előtt hirtelen meg szokott változni a billegő körzetek lakosságszáma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Political Capital (PC) ezért közérdekű adatigénylést adott be a lakcím-nyilvántartási adatokra, majd az elutasítás után a bíróságon pert nyert. Így – utólag – kiderülhet, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések a 2018-as országgyűlési választás előtt.

Választójogi törvény

A választási rendszerek aránytalansága. Forrás: Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. tarki.hu (2018)

A fidesz már 2006-ban elhatározta, hogy a hatalmának hosszú távú biztosítására szavazójogot ad a külföldi magyarságnak. 2011-ben Kövér László vezetésével úgy alakították át a törvényt, hogy a 2006-os eredmények alapján valamennyi körzetben a fidesz nyerjen.

A jobb oldali ábra az európai országok választásainak aránytalanságát mutatja. Minél nagyobb a Gallagher-index, annál aránytalanabb a választás.

A jobb oldali ábrán látható, hogy Európában – Franciaország és Anglia után – a mi választási rendszerünk a leginkább aránytalan. Angliában csak egyéni választás van, listák nincsenek: nem csoda, hogy aránytalan. Franciaországban viszont kétfordulós rendszer van. A jobb oldali ábrán az első forduló szerepel (hogy a kis pártok is benne legyenek), viszont a mandátumokat a második forduló eredményei alapján osztják ki.

A választási törvény 2011-es megváltoztatása tovább növelte az aránytalanságot:

• növelte a rendszeren belül az egyéni választókerületek arányát
• eltörölte a második fordulót
• bevezette a másutt ismeretlen győzteskompenzációt
• a kis pártok érdekeltté váltak abban, hogy minél több egyéni jelöltet állítsanak, ezzel növelve a szavazatok szétaprózódását:
  • a többes jelöléssel könnyű volt megszerezni az induláshoz szükséges támogató aláírásokat
  • a párt- és kampányfinanszírozás új rendszere anyagilag vonzóvá tette a külön indulást
  • a kapcsolt pártlisták eltörlése pedig a korábbinál sokkal fontosabbá tette minél több jelölt indítását.

A választási eljárási törvény úgy rendelkezik, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők (magyarul: az erdélyiek) szavazhatnak levélben, a lakóhellyel rendelkezők (magyarul: a külföldön dolgozók) csak konzulátuson. Az Alkotmánybíróság szerint ez nem alkotmánysértő.

Választási eljárás

A választási eljárásról szóló törvény az országot 106 egyéni választókerületre osztja úgy, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi választópolgár legyen. A 2011-es választási törvényben a választókerületeket a fidesz választási szempontjai szerint „optimalizálták”.

A választókerület központja (az oda tartozó nagyobb város vagy kerület kijelölt önkormányzata) bonyolítja le a választókerületen belüli teendőket: a választókörök jegyzőkönyveinek az összegyűjtését, összesítését és továbbítását az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerületeken belül alakítják ki a választóköröket: itt működnek a számlálóbizottságok.

A szavazatszámláló bizottságnak és a helyi választási bizottságnak csak a településen… lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

• képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
• önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
• Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

Választókörök

A választóköröket településenként úgy alakítják ki, hogy legfeljebb 1000–1200 választópolgár tartozzék oda. A választókörök nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy választókörbe).

A 2018-as képviselőválasztáson 10179 szavazókör volt, ebből 1191-ben nem volt ellenzéki megfigyelő (11,7%).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókört a lakóhellyel nem rendelkezők számára. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

A választóköri adatok megtalálhatók az Országos Választási Iroda honlapján, választásonként, azon belül választókörönként két lapon. Pl. a lakcímem XXII. Háros u. 47-49. Ez Budapest 18. választókerületében van, a 2018. évi képviselőválasztáson a 27. választókörben. Az enyémről szóló két lap:

• egyéni választóköri eredmények (az indulók listája és a kapott szavazatok száma)
• a választókörhöz tartozó közterületek (utcák, terek, stb.) listája

Mindkét lap tartalmazza a „felettes” választókerületet, és a választókör címét.

A választókerületek politikai célzatú megváltoztatása a gerrymandering. Ez történt az összes választókerülettel a 2013-as választási eljárásról szóló törvényben.

Szavazási szabályok

A legegyszerűbb szavazási mód az egy X-es: minden lapon egy indulót lehet bejelölni.

Az önkormányzati választáson a 10000 főnél kisebb települések képviselőtestületének megválasztására a több X-es szavazást használják. Mindenkinek annyi szavazata van, ahány fős a testület. Ezzel elkerülhető a kompenzációs lista.

A több X-es szavazást javasolják többen a 2021-es ellenzéki előválasztásra, de egyetlen jelölt kiválasztására, hogy kiszűrjék a választók egy részének szimpatikus, mások számára elutasított jelölteket (jóváhagyó szavazás). A modern időkben összesen két helyen alkalmazták^en a több X-et, 2018-ban és 2020-ban az USA két városában. Az utóbbi St. Louis-ban történt^en. 4 jelölt volt (három fekete, egy fehér), közülük ketten kaptak mandátumot, max. 4 X-et lehetett tenni. A szavazatok száma szavazónként 1,56 volt, kevesebb, mint a mandátumok száma. Nem világos, hogy az emberek nem ismerték a szabályokat, vagy egyetlen jelölthöz ragaszkodtak. A mandátumot végül az egyik fekete és a fehér jelölt szerezte meg.

A bonyolultabb választási rendszerekben a választók sorba állítják a jelölteket (rangsorolásos szavazás). Az ilyen rendszer nem a legtöbb szavazó jelöltjét, hanem a leginkább elfogadott jelöltet hozza ki győztesnek. Ilyen pl. a Borda-számolás^en, ahol a jelöltek 0-tól sorszámokat kapnak (a legnagyobb számot a leginkább kedvelt jelölt), és a kiértékeléskor ezeket egyszerűen összeadják. A módosított Borda-rendszerben nem kell minden jelöltet sorbarakni: ők nem kapnak pontot attól a szavazótól, csak a sorrendbe állítottak, 1-től kezdve. Ezzel az a baj, hogy aki nem szavaz mindenkire, kevesebb pontot ad a preferált jelöltnek.

A fidesznek lejt a pálya

• A választókerületeket úgy rajzolták át, hogy a fidesznek kedvezzen. Pl. gettósítottak: egy választókerületbe tették az ellenzéki szavazókat, hogy a többiben esélyük legyen.
• A határon túliaknak szavazati jogot adtak, olyan feltételekkel, hogy 10 évig nem kell ellenőrizni a választási jogukat. Így azok nevében is lehet szavazni, akik időközben meghaltak. Volt rá példa, hogy egy 37 éve halott nő került fel a választásra jogosultak közé.
• A magyar lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodók nem szavazhatnak levélben, csak személyesen. Ezzel feszültséget lehet kelteni az ellenzéki pártok között, és együtt lehessen mindenkit gyurcsányozni.
• A korábbi 27 helyett legalább 71 választókerületben és 14 megyében kell egyéni jelöltet indítani a listaállításhoz.

„	Aki Gyurcsány Ferenccel közösen akar kormányozni, az induljon vele közös listán, és ne trükközzön.	”
– Volner János, a 71-es módosító benyújtója

• A két fordulós választás eltörlése, választási szövetség kötése az egyéni választáson.
• Győzteskompenzáció. A Political Capital szerint 2014-ben 6, 2018-ban 5 mandátumot jelentett a fidesznek. Ettől lett ⅔-a.
• Információhiány, nemcsak a választás időszakában, hanem általában. Csak a fidesz által kreált valóság jut el a választókhoz. A kormány nem a teljes ország, hanem csak a fidesz információit közli. Az előválasztásról pl. a köztévé nem számolt be az előválasztás ideje alatt. Az előválasztáson a fidesz nem indult, mégis másfélszer annyit költött ellenkampányra, mint az összes résztvevő együttvéve. A Magyarország egész területén fogható összes rádiófrekvencia a fidesz kezében van, és a tévék túlnyomó többsége is.
• A kamupártok indulásának megkönnyítése a kopogtatócédulák eltörlésével, korlátlan számú jelölt támogatható, 1 mFt-s kampánytámogatás (amit akkor kell visszafizetni, ha a jelölt 1%-nál kevesebbet kap).
• Nincs útmutató a számlálói panaszok benyújtására, így formai okokból elutasítják a jó részüket a választási bizottságok.
• Voksturizmus.
• A szavazólap legálisan fotózható, láncszavazás.
• A közmunka elvesztésével való fenyegetés 2014-ben kb. 5 mandátumot hozott a fidesznek.

Választás 2019.

2019-ben két választás volt Magyarországon:

• az Európai Parlament 21 magyar képviselőjének megválasztása május 26-án
• önkormányzati választás október 13-án

Választás 2018.

2018. Országgyűlési választás

	Szavazat	Összes választó %	Szavazott %
Szavazásra jogosult	8312173	100,0
Szavazott	5694751	68,5	100,0
Fideszre	2824551	34,0	49,6
Fidesz ellen	2870200	34,5	50,4

2018. Országos lista

	Szavazat	Összes választó %	Szavazott %	Országos lista %
Szavazott	5312648	63,9	93,3	100,0
Fideszre	2824551	34,0	49,6	53,2
Fidesz ellen	2488097	29,9	43,7	46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra.

Bár a határon túliak 95%-a a fideszre szavazott, ez nem eredményezett többlet mandátumot.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

• a választókerületek beosztása
• a második forduló elhagyása
• kampányfinanszírozási rendszer
• televíziós és plakáthirdetések szabályozása
• győzteskompenzáció: a fidesznek kellett a legkevesebb szavazat egy mandátumhoz
• a választásért felelős szervek összetétele

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

• a közmédia pártutasításos vezérlése
• közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
• az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

Választás 2014.

A fidesz a szavazatok kevesebb mint 45%-ával szerzett ⅔-ot.

A fidesz választási programja egyetlen szó volt: „Folytatjuk.”

E fejezet forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Alkotmányos jogunk törvényt szegni? A teljes interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, jogászprofesszorral. www.vasarnapihirek.hu (2014. okt. 26.)

Az EBESZ 36 pontban sorolta fel a kifogásait. A legfontosabbak: nem egyenlő a választójog, és a választás az egész választási rendszer miatt, amely egyértelműen a kormánypártoknak kedvezett, nem volt tiszta. A jelentés hosszan sorolja a problémákat a választási kampányhirdetéseknek a médiumokban az Alaptörvény szintjén történő korlátozásától a határon túli szavazók névjegyzékének titkosságáig és szavazásuk módjának átláthatatlanságáig, vagyis ténylegesen a csalás gyanúját veti fel.

A németországi választásokon az Angela Merkel vezette kereszténydemokraták és a bajor testvérpárt a szavazatok 43%-át szerezte meg, és persze – ahogyan demokráciában történni szokott – koalíciós partner után kellett néznie, mert ebből sehogyan sem lesz a képviselői helyek többsége. Nálunk a kormánypárt 44%-ot kapott, de ehhez a képviselői helyek kétharmada járt.

A jelentést nem hozták nyilvánosságra. Ezek után az EBESZ nem jött el az önkormányzati választásokra.

A Fővárosi Közgyűlést nem a választók választják: az nem legitim.

Az Alaptörvény C cikkének második bekezdése kimondja, hogy a közhatalom kizárólagos birtoklására való törekvés ellen fel lehet és fel is kell lépni. Törvényes eszközökkel. De csak a törekvésnél szabja feltételként a törvényes eszközökkel való fellépést. Ha már megvalósult az önkényuralom, ilyen feltételnek nincs értelme.

„	S minthogy Magyarországon az önkényuralom már tény, épp ezért szeretném felmenteni Magyarország polgárait, és felhívni őket arra, hogy igenis, ne tartsák be azokat a törvényeket, amelyekről kimondható, hogy alkotmányellenesek!	”
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

A normális állapotba visszatérés

„	első lépése kizárólag a választási rendszer megváltoztatása lehet. Ez mindennek a kulcsa, az Alaptörvénnyel… vagy bármi mással csak utána, a demokrácia és az alkotmányosság, a jogállam helyreállítása után lehet foglalkozni.	”
– Vörös Imre, volt alkotmánybíró

Választás 2010.

A fidesz a szavazatok 52,73%-ával szerzett ⅔-ot.

Választás 1990.

A választási rendszerben 176 egyéni, 152 megyei listás és 58 országos listás hely van.

A törvény az akkori (1985-ben választott) parlamenttel kötött kompromisszum volt. Az Ellenzéki Kerekasztal eredetileg 152 egyéni, 152 listás és 70 országos listás helyet javasolt. A fenti kompromisszumot az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Tölgyessy Péter javasolta. 152 egyéni képviselős rendszerben 2010-ben Orbán nem jutott volna ⅔-os többséghez.

A tanulmány szerint a választási rendszer kialakulásának okai:

• a pártvezetők egymás elleni harca
• a nagyszabású elképzelések hiánya (a túlhatalomhoz jutás lehetőségének választási törvény általi minimalizálása)
• a német választási rendszer (Antall József általi) félreértése
• a demokratikus hagyományok hiánya.

Európai választási rendszerek

A legtöbb országban tisztán listás választási rendszer van. Kivételek:

• vegyes: Litvánia, Magyarország és Oroszország.
• többségi: Franciaország, Egyesült Királyság, Belarusz.

Németország vegyes, de a listás elem mindent eldönt.

Források

• Levélszavazás: elfogadhatatlan, hogy a külföldön élő magyarokat hátrányosabb helyzetbe hozzák, mint a határon túli kettős állampolgárokat. Magyar György magyarugyved.blog.hu (2021. márc. 9.)
• Bódi Mátyás: Ellenzéki előválasztás? És vidéken azt mégis ki fogja lebonyolítani? www.valaszonline.hu (2021. ápr. 7.) Pártdelegáltak a legutóbbi választásokon.
• Ungár Tamás: Fölényes ellenzéki győzelem Dunaújvárosban. nepszava.hu (2020. feb. 17.) Pintér Tibor Jobbikos képviselőt Dunaújváros polgármesterévé választották, ezért kellett időközi képviselőválasztást tartani. Perkáta 2. szavazókörének eredménye, ahol számláló voltam
• Magyari Péter: A 22-es választás csapdái. 444.hu (2020. feb. 13.)
• Zoltai Ákos: „Megszületett az ellenzéki választó”. nepszava.hu (2019. okt. 12.) Interjú Haraszti Miklóssal.
• Gulyás Erika: Nem csak "megjelenítési zavar" - továbbra is súlyos problémák vannak az NVI választási oldalán. nepszava.hu (2019. szept. 17.) Hanem véletlenszerűen előjövő rossz adatok is.
• Hiába számolták újra a szavazatokat, Erdogan pártja elbukta Isztambult. magyarnarancs.hu (2019. ápr. 17.) Példa, hogy illiberális demokráciában is van esély a hatalom ellen.
• Markotay Csaba: Új választás, régi adatszivárgás - exkluzív interjú. nepszava.hu (2019. ápr. 14.) Nem lehet ellenőrizni, hogy a (kamu)pártok által benyújtott aláírások érvényesek-e. Akkor miért ez van a törvényben? Az NVI elnökhelyettese nyilatkozik arról, hogy az NVI képtelen a törvények szerint lebonyolítani a választást..
• Bogatin Bence: Homokszem került a választási iroda informatikai gépezetébe. merce.hu (2019. márc. 8.) A belső informatikai rendszer autentikálása lelassult, nem lehetett bejelentkezni a megismételt próbán sem.
• Zoltai Ákos: Újra plakáthelyeket veszít az ellenzék. nepszava.hu (2019. feb. 23.) Egy eddig szabadon használható köztéri hirdetési felületen lesz tilos a kampányolás. Megint nem a Fidesz jár rosszul.
• Filippov Gábor: A hibrid ellenforradalom kora. 24.hu (2018. júl. 31.)
• Országgyűlési képviselők választása 2018. www.valasztas.hu (2018. máj. 17.)
• Biró Marianna: Hadházy Ákos: Ez így nem választás, hanem egy vicc. 168ora.hu (2018. dec. 17.)
• 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. Wolters Kluwer (2013. ápr. 18.)
• 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. Wolters Kluwer (2011. dec. 30.)
• Nemzetközi megfigyelők a választásokon. alapjogokert.hu (Hozzáférés: 2019. feb. 11.)
• Tóth Csaba: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után: 10. fejezet. Választási rendszer. Szerkesztette Körösényi András Osiris Kiadó (2015) ISBN 978-963-418-004-3
• Vox Populi: Választási kalauz. kozvelemeny.wordpress.com (Hozzáférés: 2021. márc. 16.) Közvélemény-kutatások.

Választási rendszerek, alapelvek

• 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. net.jogtar.hu (2011. dec. 30.)
• A Jognak Asztalánál: A választási autokrácia kiépülése. Partizán (2021. ápr. 10.) 1. rész.

Választási csalások

• Kerényi György: A választások tisztasága, 2. rész: Mindent a győzelemért. www.szabadeuropa.hu (2021. okt. 25.)
• ‼ Szurovecz Illés: Fénymásolt ajánlóíveket és Kubatov-listákat találtak az egri polgármesteri hivatalban. 444.hu (2020. jan. 30.)
• Rendkívüli: Kutatást, motozást és lefoglalást rendelt el a NAV a Momentum székhelyén. nyugatifeny.hu (2019. okt. 30.) Az önkormányzati választás után két héttel, de még a 2018-as választás miatt.
• Boros Juli – Urfi Péter: Balhé Kispaládon: útját állták a voksturistáknak. 444.hu (2019. okt. 13.)
• Windisch Judit: A Fidesz-székházat valamiért nem túrta fel a rendőrség adatokat keresve. hvg.hu (2019. szept. 12.) Egy VIII. kerületi önkormányzati képviselőjelölt irodáját viszont igen.
• Rablópártok - A TELJES FILM. YouTube (2019. ápr. 26.) (videó)
• Dull Szabolcs: Megálljt parancsolt a bíróság a miskolci választókörzet-átszabásnak. index.hu (2019. ápr. 15.) Véletlenül pont az a választókerület szűnt meg, ahol korábban az ellenzék nyert.
• Rendőrség: Választási csalás történt, felelős nincs. hvg.hu (2019. ápr. 4.) Lévai Katalin a fidesznek szánt aláírásokat adott le a saját pártja nevében a 2018-as OGY választásokon..
• Nem titkolhatja a Belügyminisztérium, hányan létesítettek magyarországi lakcímet a tavalyi országgyűlési választás előtt. hirhatar.com (2019. márc. 29.)
• Szabolcsban olyan utcába is vannak bejelentkezve választópolgárok, ahol már egyetlen ház sem áll. 168ora.hu (2019. márc. 24.)
• Polt Péter: 151 ügyben folyik nyomozás a parlamenti választásokkal kapcsolatban. 168ora.hu (2019. feb. 27.)
• Szalai Bálint: Ukrán maffia osztja tízezrével a magyar állampolgárságot. index.hu (2014. szept. 16.)
• Gyimesi László: A magyar választási rendszer a 2018-as eredmények tükrében. www.gyimesilaszlo.hu (2018. ápr. 25.) A fidesznek feleannyi szavazatra volt szüksége egy mandátumhoz, mint a többi pártnak.

• Csalt a Fidesz? Adatbányászok elemezték az adatokat. civilhetes.net (2018. ápr. 16.)
• Tóka Gábor: Érvénytelen szavazatok az 1994-2018-as országgyűlési választásokon. docs.google.com (Hozzáférés: 2019. jan. 25.)
• A Fidesz-gépezettel szemben mindaddig tehetetlen lesz az ország… kolozsvaros.com (2018. ápr. 14.) Lehet, hogy a cikk írója érti, mit jelentenek a számai: én nem. Na ezért utálom az Excel-táblát.
• EBESZ: Nem volt egyenlő verseny a választáson. hirtv.hu (2018. ápr. 9.) Az EBESZ-megfigyelők szerint a szavazatok megszámlálásakor semmilyen szabálytalanság nem volt. A HírTV szerint. Ellenőrizni. Lásd vitalap

Választási propaganda

• Szily László: Pert nyert az MSZP, ingyen lehet kitenni a választási plakátokat a budapesti villanyoszlopokra. 444.hu (2019. máj. 1.)
• Magyari Péter: Kubatov Gábor ifjú gárdája óránként ezresért hozta a szoros győzelmeket. 444.hu (2015. feb. 20.) A Kubatov-lista és gyakorlati alkalmazása.

Felmérések

• Miklósi Gábor: Hogyan tévedhettek ekkorát a közvélemény-kutatók? index.hu (2019. okt. 31.) Nemcsak az önkormányzati választásról szól a cikk, hanem a közvéleménykutatás módszertanáról.
• A fiatalok között a leggyengébb a Fidesz. 444.hu (2018. ápr. 10.) Pártpreferenciák különböző szempontok szerint.
• Dull Szabolcs: Megdől néhány tévhit a szavazók vándorlásáról. index.hu (2018. júl. 31.) A szavazók pártok közötti mozgása.

Választás 2018

• Bódis András: Ellenzéki játszmák: Karácsony zászlaja alatt egyesülne az MSZP, az LMP és a Párbeszéd. www.valaszonline.hu (2021. jún. 30.) Választókerületek és billegések.

További információk

valasztás.hu liferay nélküli elérése.

• Papp László Tamás: Hát ezért kellett távoznia a győri aljegyzőnek. Pollreisz Balázs győri szocialista képviselő nyilatkozata alapján ugytudjuk.hu (2021. ápr. 7.) 2019-ben, az önkományzati választás kampányában a győri képviselők gyerekeket használtak biodíszletnek. Az emiatt indult eljárásban a helyi választási bizottság közokirat-hamisítást követett el..
• Választási párt kellene 2022-re. hirklikk.hu (2019. nov. 23.) Magyar György szerint alkotmányozó nemzetgyűlést kellene választani 2022-ben.
• Albert Ákos: A kormány hülyeséget mondott a kampányban, ezért megismétlik a népszavazást, Svájcban. 444.hu (2019. ápr. 11.)
• Pungor András: Megtörni a Fidesz legyőzhetetlenségének mítoszát – Kiss Ambrus a reális ellenzéki forgatókönyvről. 168ora.hu (2019. jan. 18.)
• Rita Pálfi: Tényleg lehet Európában a szavazatok felével kétharmadot szerezni? hu.euronews.com (2018. ápr. 17.) Néhány ország választási rendszerének összehasonlítása.
• Török Gábor: Amit most látunk, jelentős fordulat lehet a magyar politikában. hvg.hu (2019. jan. 9.)
• Merker Iván: Hunvald György esete a várossal. merce.hu (2019. feb. 6.) Mint polgármesterjelölt.

Kapcsolódó szócikkek

• pártpreferencia
• Hibrid demokrácia
• Számoljunk együtt civil szervezet szavazatszámlálók gyűjtésére és pártokhoz (induló szervezetekhez) delegálására
• A rabszolgatörvény ellen tüntetők 5 pontja
• Parlamenti választás 2022.
• EP-választás 2019.
• Előválasztás 2019 az ellenzéki főpolgármesterjelöltre
• Önkormányzati választás 2019.