Nyugdíj
Az alaptörvény szerint a nyugdíj és az egészségügy állami feladat, és nem biztosítás. Nem járulékot, hanem adót szednek ilyen néven, melyet a Kincstár kezel. Ez azt jelenti, hogy az állam másra költheti az egészségügyre ill. nyugdíjra beszedett adót.
| „ | Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. | ” |
| – Alaptörvény, XIX. cikk (4) | ||
2023-ban a nyugdíjelemelés 15% lesz, bár az éves inflációt ennél kisebbre becsülik. Ezek szerint több lesz. A nyugdíjak kifizetése havi 473 milliárd forintba, éves szinten (a 13. havi nyugdíjjal együtt) 6150 MFt-ba kerül a költségvetésnek. Az emelés tehát mintegy 800 MFt-tal növeli a büdzsé kiadásait.[1]
A 2023. januári átlagnyugdíj 208 eFt (27%-os emelés), a medián 185 eFt (26,7%-os növekedés, azaz nőttek az egyébként is nagy különbségek a legkisebb és legnagyobb nyugdíjak között). A költségvetés tavaly közel 700 MFt-vel egészítette ki a nyugdíjkasszát, idén ez már 1072 MFt lesz.[2]
Számok
Magyarországon a férfiak 38%-a nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. 2022 közepén a nettó átlagkereset 352 ezer forint, az átlagos nyugdíj mindössze 164 ezer forint.[3] Kb. félmillió nyugdíjas a létminimum (2022 szeptemberében kb. 110 eFt) alatt él.[4]
2023. január elsején az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 248 415 forint. Ez az országos átlagot 40 ezer forinttal, a legalacsonyabb megyei értéket, Bács-Kiskun megye átlagát pedig 63 ezer forinttal haladta meg. Körülbelül 266 ezerre tehető azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek havonta 300 ezer forintnál is többet utal a Magyar Államkincstár, havonta félmillió forintnál is többet pedig 35 ezer idősnek utalnak.[5]
2019 végén a több mint 2 millió nyugdíjas 4 százaléka 60 ezer forintnál, 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap. A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.[6]
A minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. 2020 szilveszterén a kormány határidő nélkül határozta meg a nyugdíjminimum összegét 28500 Ft-ban. 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet.[7]
2010-ben 113.000 nyugdíjas (az összes nyugdíjas 4,6 %-a) élt a szegénységi küszöb alatt. 2020-ban ugyanez az adat 294.000 fő (az összes nyugdíjas 14,3%-a). Ezt a kormány uralta KSH írja.[8]
A svájci indexálást a fidesz szüntette meg. Ez felerészben az inflációtól, felerészben a bérek emelkedésétől tette függővé a nyugdíjakat.
 Forrás: Facebook/Kiss László |
13. havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíjat a Medgyessy-kormány vezette be, és a Bajnai-kormány szüntette meg.
A bevezetését a Fidesz se 2002-ben, se 2003-ban[9] nem szavazta meg, bár később 14. havit ígért, amit azóta se tartott be.
10 évvel később van képük azzal kampányolni, hogy 2021-ben 1 hetit adnak.
Szakszervezeti követelések
A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:[10]
- A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
- A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
- A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
- A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
- A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
- A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.
1%-os nyugdíjemelés 30 MFt-be kerül évente.
Idézetek
| „ | Minimumnyugdíj
Kinek mit intézett a kormánya.[11] |
” |
| – Dr. Czeglédy Csaba | ||
| „ | Az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen.[12] | ” |
| – Orbán Viktor az Idősügyi Tanács alakuló ülésén, 2014. október 1-jén | ||
Jegyzetek
- ↑ Portfolio, 2022. december 13.
- ↑ KSH: 185 ezer forint a mediánnyugdíj. hvg.hu (2023. márc. 6.)
- ↑ Magyarországon a férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazást. 24.hu (2022. jún. 18.)
- ↑ Nyakunkon az államcsőd? Róna Péter és Pogátsa Zoltán vitája YouTube (2022. szept. 2.) (videó) 1:20:00.
- ↑ Itt a friss adat a luxusnyugdíjakról. www.napi.hu (2023. ápr. 6.)
- ↑ Csernátony Csaba: Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között? www.napi.hu (2019. nov. 23.)
- ↑ BRÉKING! Bebetonozták a nyugdíjminimum összegét. www.nyugdijguru.hu (2020. dec. 31.) 28500 Ft-ban, időkorlát nélkül.
- ↑ Facebook/Vadai Ágnes.
- ↑ Facebook/Jozsef Vitriol
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek. 24.hu (2020. jan. 29.)
- ↑ Facebook/Dr. Czeglédy Csaba 2022. aug. 6.
- ↑ A kormány ezentúl is megőrzi a nyugdíjak értékét. Miniszterelnöki Kabinetiroda (2014. okt. 1.)
Források
- Papp Atilla: Nyugdíjreformot hajt végre a kormány az EU-s pénzekért. 24.hu (2022. nov. 30.) A korhatáremelés is szóba jön. 2025-re kell kidolgozni a reformot.
- Farkas György: 4,5 százalékos lesz a nyugdíjemelés, 10 ezer forint a nyugdíjprémium. 24.hu (2022. okt. 6.) Novemberben kapjuk január 1-től visszamenőleg.
- Elismerte a kormány, hogy csúszik a nyugdíjemelés. 24.hu (2022. jún. 14.) Nagy lehet a baj. A fidesz soha nem szokta visszavonni az ígéretét..
- Király András: "Feltehetően a pandémiás helyzet miatt" kevesebb lett a nyugdíjas, mint amivel a Pénzügyminisztérium számolt. 444.hu (2022. jan. 24.) 28463-mal.
- Szász Péter: A magyarok többségének nem tetszik a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása. www.napi.hu (2021. okt. 21.) A svájci indexálás megszüntetése.
- ‼ Orbánék dézsmálják a nyugdíjkasszát. olkt.hu (2017. okt. 16.) A nyugdíjjárulék → szociális adó következményei.
- A nyugdíjas kor előtt álló magyarok több mint 40 százaléka munkanélküli. nepszava.hu (2019. nov. 2.)
- K. Kiss Gergely: Világos üzenetet kaptak az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok. www.napi.hu (2019. ápr. 17.) Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint nem kaphatják vissza pénzüket a volt nyugdíjpénztártagok.
- Szász Péter: Iszonyúan megjárta sok nyugdíjas - 40 százalékot is bukhattak az ellátásukból. www.napi.hu (2019. márc. 28.) Megint egy hülye cím. Ahhoz képest jártak rosszul, mintha most mennének nyugdíjba.
- Gulyás Erika: Lázár vallott - Vége a nyugdíjkamunak. nepszava.hu (2015. okt. 26.) Nem lesz egyéni nyugdíjszámla az elkobzott kötelező pénztári helyett.
- Szily László: Nem tervezi az MNB 40 százalékkal csökkenteni a gyermektelenek nyugdíját, a hamis hír forrása az ÉS félrevezetően megfogalmazott elemzése volt. 444.hu (2019. márc. 11.)
- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. net.jogtar.hu (1997. júl. 25.) Nyugdíjtörvény.
További információk
- Kovács-Angel Marianna: Míg mi rezsiutalványozunk, Németországban megszavazták a minimumnyugdíjat. 24.hu (2019. nov. 12.)