GDP
A GDP a végfogyasztásra előállított termékek összértéke (általában egy év alatt, egy országban). Nem az ország lakosainak, cégeinek a jólétét (jövedelmét) méri, hanem az ország területén megtermelt jövedelmet, tartozzon az külföldihez vagy rezidenshez (az utóbbi rövidítése: GNI).
| „ | Ha tehén születik a parasztcsaládban, akkor az egy főre jutó GDP nő. Ha gyerek születik, az egy főre jutó GDP csökken.[1] | ” |
| – Bod Péter Ákos | ||
2020-ban a GDP 48 eMFt volt.[2]
A 2022-es költségvetés 3,5%-os GDP-csökkenéssel számol, ami várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz.[3] Augusztusra a hiány elérte az egész évre tervezett 91%-át.[4]
A 2023-as költségvetés 4%-os GDP-növekedéssel és 5%-os inflációval számolt. 2022 szeptemberében már 1–2%-os GDP-csökkenést tervez, ami miatt át kell írni a költségvetést. Mi a fenének kellett július 19-én elfogadni?
Adatok
A GDP[5]
- 2021-ben 55,1 eMFt
- 2009-ben 26,5 eMFt volt. A két dátum között az infláció 58,7% volt.
Az államadósság
- A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
- 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.[4]
Egyéb adatok
Az import GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben 81% volt. Az importon belül az energiahordozók GDP-hez viszonyított aránya 2022–22 között 4,2%-ról 12,6%-ra emelkedett.[6]
2010 óta 27 eMFt-ről 80 eMFt-re nőtt a magyar GDP. Ez 300%-os növekedés. Ugyanez dollárban 35%-os. Vagyis a növekedést a forint leértékelődése és az abból következő infláció okozta. Romániában ugyanennyi idő alatt 77%-kal nőtt a GDP, Lengyelországban 44%-kal, Csehországban 39%-kal.[7]
GDP és jólét
A magyar kormány a GDP-adatokkal próbálja igazolni a gazdaságpolitikáját, a GDP azonban nem méri a társadalmi jólétet.
A GDP része az export, ami nem növeli az adott ország lakosságának jólétét. A GDP országon belül maradó része a nemzeti jövedelem.
A GDP része a nem lakossági fogyasztás, pl. a fegyvergyártás.
Az infláció növeli a GDP-t, de csökkenti a jólétet.
A jólét azon is múlik, hogy a GDP-nek mekkora része a munkajövedelem (bér). Magyarországon ez a GDP 43–44%-a, míg az ugyancsak exportorientált Németországban 62%.
A GDP-nél sokkal jobban méri a jólétet az egy főre jutó fogyasztás. Ebben – a GDP-vel ellentétben – sokkal rosszabbul állunk az EU-rangsorban: 2021-ben és ′22-ben Magyarországnál csak Bulgáriában kisebb az egy főre jutó fogyasztás.[8]
Jegyzetek
- ↑ Bod Péter Ákos: Lehet a kapitalizmust is jól csinálni. Riporter: Bolgár György YouTube (2023. máj. 27.) (videó)
- ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
- ↑ Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ 4,0 4,1 Vég Márton: Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány. 444.hu (2022. szept. 23.)
- ↑ Diószegi-Horváth Nóra – Teczár Szilárd: 6+1 hangzatos, de félrevezető mondás Orbán évértékelőjében. www.lakmusz.hu (2023. feb. 20.) 2. pont.
- ↑ Bucsky Péter: Minden nyolcadik forintot kiszippant a magyar gazdaságból az energiaszámla. g7.hu (2022. okt. 17.)
- ↑ Hadházy Ákos: Mit csinált az a fránya GDP? ujnepszabadsag.com (2023. júl. 24.)
- ↑ Fényévekre vagyunk a román jóléttől. nepszava.hu (2023. jún. 20.)
Forrás
A világ országai:
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
- Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
Európai Unió:
- Nagy Bálint: Románia utolérte Magyarországot egy főre jutó GDP-ben. telex.hu (2023. márc. 23.)