Orosz-ukrán háború/Katonai kérdések

Páncélosok

Egység	Tank
szakasz	4
század	14
zászlóalj	44
szovjet (ukrán) zászlóalj	31

Oroszország hadserege 1,15 millió fő, de a teljes létszámot sohasem sikerült teljesen feltölteni, így a tényleges létszám 800–850 ezer, amiből 260 ezer sorállományú, akik jogilag nem vethetők be külföldön.

1968-ban a Szovjetunió 800 ezer emberrel rohanta le a 15 milliós Csehszlovákiát. Most 150 ezer emberrel támadta meg a 40 milliós Ukrajnát.

A szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.

Az USA 2,2 M$ katonai támogatást hagyott jóvá Ukrajnának és az őt támogató országoknak. Csehország és Lengyelország katonai eszközöket adott át Ukrajnának, ennek pótlását szolgálja a nekik adott pénz: Lengyelország 288,6 m$-t, Csehország 106 m$-t kapott. Az amerikai katonai költségvetés 760 M$, november 7-ig 41 M$ segélyt adtak Ukrajnának. Az USA 2023-as katonai költségvetése 858 M$.

2023. január 20-án 50 ország képviselői tanácskoztak Ramsteinben Ukrajna támogatásáról és tankok küldéséről.

Az ukránok napi 4–7000 tüzérségi lövést, míg Oroszország napi 20.000 lövést ad le. November 15-én az oroszok egyetlen nap alatt 100-nál több modern – eddig a NATO ellen tartalékolt – rakétát lőttek ki az ukránokra 1,5 M$ értékben.

Az oroszok problémáit jól mutatják a személycserék a hadsereg felső vezetésében.

2023. március 15-én két orosz vadászgép 19-szer megtámadott és végül megsemmisített egy a Földközi tenger fölött nemzetközi területen repülő amerikai drónt. Ez az első közvetlen konfliktus a két nagyhatalom között a háború kezdete óta.

Herszon víz alatt. Forrás: napi.hu

A felrobbantott gát 2023. június 8-án

2023. július 17.

Ismét robbanás történt a kercsi hídon. A híd forgalmát teljesen leállították, és a híd közelében több kilométeres torlódás alakult ki.

2023. június 24.

Prigozsin, a → Wagner-csoport vezetője fegyveres támadást indított az orosz hadsereg és/vagy Putyin elnök ellen.

2023. június közepe

Megindult az ukrán ellentámadás. A pontos irányt még mindig nem lehet tudni, egyelőre erőszakos felderítés folyik. Néhány nyugati tankot is veszítettek az ukránok.

2023. június eleje

Hadi helyzet június 9-én

Június 6-án hajnali 3-kor felrobbant az orosz ellenőrzés alatt levő Nova Kahovka-i gát. Veszélybe került a zaprizzsjai atomerőmű és a Krím-félsziget vízellátása, négy tízezresnél nagyobb ukrán várost és a Dnyeper keleti partján levő orosz állásokat elöntheti a víz. A Kahovka-vízerőmű teljesen megsemmisült, ami komoly fennakadást okozhat Herszon megye ukrán részének áramellátásában. Valószínűleg az ukrán támadás tervét is módosítani kell, bár az ukránok ezt egyelőre tagadják.

A folyó oroszok által elfoglalt keleti partja alacsonyabb fekvésű, így ott több a kár. A víztározó kb. tízszer akkora, mint a Balaton, és a robbanáskor rekord magas volt a vízállás. A tározó és a folyó vízszintje kb. 4 nap alatt fog kiegyenlítődni. Miután az orosz oldalon katonai állásokat és elaknásított területeket is elöntött a víz, fennáll a veszélye, hogy az aknákat is elsodorja – ki tudja, hová.

Az első vélemények szerint a robbanás az erőmű belsejében, a gépházban történt, így azt csak az oroszok hajthatták végre. Erre utal az is, hogy az oroszok még órákkal a robbanás után is tagadták a történteket. Nagyon valószínű, hogy egy félresikerült katonai akció lehet mögötte. Az oroszok talán meg akarták emelni a folyó vízszintjét, hogy megakadályozzák az ukránok átkelését.

Norvég szeizmológusok mozgást észleltek a robbanás időpontjában, ami 1–2-es erősségű földrengésnek felelt meg. Ilyen hatást semmilyen ukrán fegyver nem tud kiváltani, és azt is kizárja, hogy a gát fokozatosan omlott össze. Vagyis a gátat uraló oroszok robbantották fel a létesítményt.

Június végén az EU 500 generátort küldött Ukrajnának a stratégiai készletből (rescEU) a károk felszámolására.

2023. május közepe

Az ukránok több k㎡-t visszafoglaltak a Bahmuttól északra és délre, miközben az oroszok a város közepén előre tudtak nyomulni. Az ukránok visszafoglalták azt a magaslatot, ahonnan tűz alatt lehetett tartani az ukrán utánpótlásvonalat.

Belgorodnál ukrán szabadcsapatok csapást mérnek az orosz erőkre a fronttól 160 km-re. Más orosz területeket és hajókat is értek kisebb, többnyire sikertelen támadások, amik célja feltehetően az, hogy kivonja orosz erőket a frontról a hátország védelmére. A csapások a jelek szerint június elején még (?) tartanak.

Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint az oroszok támadó képessége kimerült, de védekezésben még mindig erősek. 370 ezer orosz katona van Ukrajnában, mellettük még 20 ezer ember az orosz Nemzeti Gárda, valamint további 7 ezer különböző félkatonai szervezetek részéről.

A Wagner-csoport és az orosz hadsereg közötti ellentétek valósak. Prigozsin állításainak 80%-a igaz.

Alekszandr Lukasenko nem akarja, hogy Fehéroroszország felől támadják Ukrajnát, és erre nem is kell számítani.

2023. április közepe

Bahmutnál még mindig folyik a harc. Az oroszok napi átlagban 4 m-t jutnak előre.

Április 18-án az ukránok Herszon magasságában átkeltek a Dnyeperen, és hídfőállást foglaltak el. Nagy a titkolózás.

2023. március közepe

Az ukránok nem adják fel Bahmutot. Az orosz támadás elakadt, és fogytán a lőszerük. Egy NATO-forrás szerint az oroszok ötször annyi embert veszítenek a harcokban, mint az ukránok.

Az oroszok újabb 400 ezer embert akarnak mozgósítani.

Nemzetközi vizeken két orosz vadászgép megtámadott és – állítólag véletlenül – megsemmisített egy amerikai drónt.

Az Európai Unió három lépcsőben szállít lőszereket (Borrell-terv):

1. a tagállamok az összes készleten levő lőszert azonnal Ukrajnának adják
2. a tagállamok közös közbeszerzéssel további lőszereket vesznek
3. a tagállamok felfuttatják a lőszergyártást

2023. február 12.

A háború állása az első évfordulón

Az oroszok új frontot akarnak nyitni Sziverszknél, ami Bahmuttól 35 km-re északra van. A távolabbi cél Szlovjanszk és Kramatorszk.

Az oroszok páncélosokkal támadták Vuhledart. A támadást az ukránok visszaverték, legalább 400 katona (köztük egy ezredes), 31 páncélos (köztük 13 harckocsi) veszett oda. (Portfolio) A támadást a 155. tengerészgyalogos dandár hajtotta végre, és lényegében teljesen megsemmisült – immár harmadszor Bucsa+Irpiny és Donyeck városa után. Pedig egykor elit alakulat volt… Március elejére a páncélos veszteség 31-ről 130-ra nőtt, ami a tapasztalt tankparancsnokok hiányát is jelzi, akik nem tanulták ki az ukrán rajtaütéses taktikát.

Hasonló módon próbálták meg elfoglalni a várost az oroszok 2022 tavaszán és nyarán, akkor is sikertelenül.

A Twitteren megosztottak egy videót, amiben egy harckocsi aknára fut, a mögötte haladó kettő balról ill. jobbról próbálja kerülni, és azok is aknára futnak. Hasonló eset fordult elő ugyanebben a videóban két egymást követő páncélossal is. Úgy látszik, a reguláris hadsereg is elkezdte használni a Wagner-csoport módszereit a katonák megfélemlítésére. A felvétel ráadásul pár nappal azután kezdett terjedni, hogy Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter „sikeres offenzíváról” számolt be Vuhledar közelében.

A Wagner-csoport egy 600 fős falu, Kraszna Hora elfoglalását jelentette.

A brit hírszerzés szerint az elmúlt héten az orosz veszteségek a kétszeresükre, a háború elején tapasztalt szintre emelkedtek. Ez több tényezővel magyarázható: rossz kiképzés, a katonai koordináció és az utánpótlás hiánya.

Harkivban három Sz-300-as légvédelmi rakéta csapódott be, ami arra utal, hogy az orosz ballisztikus rakétakészletek kifogyóban vannak. Korábban H-22-es hajó elleni rakétákat is bevetettek, amik nagyon pontatlanok, mert a radarjuk nem tudja megkülönböztetni a városi célpontokat. Ez ugyancsak az Iszkanderek szűkére utal.

2023 eleje

Orosz félelem a Leopard tanktól

Több ország döntött csapatszállító páncélosok küldéséről, és felmerült harckocsik szállítása is. Németország egyelőre ellenzi az általuk gyártott harckocsik Ukrajnába kerülését, a svájci kormány pedig a náluk készülő lőszerekét, de ez sokáig nem lesz tartható, mert tönkretenné a két ország fegyverexportját, ha egy megtámadott ország nem tud utánpótlást venni.

Németország január 24-én végül megengedte a Leopardok Ukrajnába küldését, és ő maga is küld kb. két tucatot.

Felmerült az is, hogy az USA-tól nagyobb – 150 km-es – hatótávolságú HIMARS-rakétákat kapjon Ukrajna. Ez azt jelenti, hogy az oroszok még messzebbre kell vigyék a frontvonalaktól készleteit, ami sebezhetőbbé teszi csapatait, és nagymértékben megnehezíti bármilyen új offenzíva terveit.

Három szakaszon folyik a háború

• a déli fronton (Herszon) → Zaporozzsja területén 3–4 vonal mélységben védvonalat építettek ki az oroszok
• Donyeck városa közelében, erős kiépített ukrán védelemmel, 1 év alatt sem értek el sikert az oroszok
• Bahmut (lásd alább).

Az ukránok elszántsága nem csökken. A lakosság a különböző felmérések szerint 70–80–85%-ban támogatja a harc folytatását, és ez az arány az orosz anyanyelvűek között alig kevesebb.

Bár az orosz lakosság 84%-át aggasztják az Ukrajnában történtek, a hadsereg ukrajnai tevékenységét 41% erősen, további 30% valamennyire támogatja. Ez a 71%-os összege magasabb, mint a februárban mért összesen 68%-os érték. A támogatók között feleakkora azok aránya, akik mozgósítás következtében érintettek lehetnek, és jóval kisebb azok között, akik internetről (is) tájékozódnak, nemcsak az orosz tévéből.

Putyin támogatottsága 81%, a 400 ezer fős Nemzeti Gárda és a titkosszolgálatok nem szenvedtek veszteségeket, így belső tiltakozásra nem lehet számítani.

Az EU Katonai Törzsének vezetője, Hervé Bléjean tengernagy november közepén a francia nemzetgyűlésben tartott előadásában arról beszélt, hogy Oroszország mostanra legalább 60 ezer halottat veszített, és a háromszor annyi sebesülttel együtt körülbelül 250 ezer orosz katona esett ki az aktív szolgálatból.

A rendkívüli sorozáson besorozott 300 ezer főből hivatalosa 80 ezren vannak Ukrajnában, a többiek kiképzésen, de kiképzőkben is nagy a hiány.

Moszkva novemberre elveszítette a harckocsijai 60 (!), a páncélozott szállító járművei 40, a tüzérsége 20%-át (bár a lezsírozott eszközökről keveset tudni). Elhasználták a szárazföldi célok ellen bevethető rakéták 70%-át is, vagyis az orosz hadsereg a harcok mostani intenzitását csak korlátozott ideig képes fenntartani, és ezen még fegyvervásárlás sem segít.

A 2023-as esztendő második felében Moszkva is egyre inkább érdekeltté válik majd a harcok intenzitásának csökkentésében, annál is inkább, mert 2024 tavaszán Oroszországban elnökválasztásra kerül sor, amikor eldőlhet Putyin utódlásának vagy hatalmon maradásának kérdése is.

Rácz András előbbi cikkének kiegészítése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint decemberben a csak oroszul beszélők 76, a csak ukránul beszélők 89, a kétnyelvűeknek pedig 86 százaléka ellenezte, hogy Ukrajna bármilyen területi engedményt tegyen a gyorsabb béke érdekében.

A „Rating” intézet szerint decemberben az ukránok 97%-a gondolta azt, hogy országuk képes egy orosz támadás kivédésére, és 82% azt, hogy az ország a jó irányban halad – annak ellenére, hogy 80% szerint romlott az ország, 60% szerint pedig a saját háztartásuk gazdasági helyzete 2022-ben, sőt, egyharmaduk szerint még a saját egészségi állapotuk is. Az Oroszország-barát pártok ukrajnai betiltása és Zelenszkijnek az oligarchák megtörésére hozott intézkedései miatt érdekes az is, hogy az emberek 34% érzett 2022-ben javulást, 12% romlást, és a fele változatlanságot a demokrácia és a szólásszabadság helyzetében.

Orosz veszteségek

Az Oryx elemzőplatform az elmúlt tizenegy hónap során 265 ukrán és 965 orosz harckocsi megsemmisülését dokumentálta.

Az alábbi számadatok az EU katonai törzsének parancsnokától, Hervé Bléjean tengernagytól származnak. Párizsban mondta őket 2022. november közepén.

Az orosz haderő legalább 60 ezer embert vesztett, sebesültekkel együtt 250 ezer főt. Ez óriási veszteség, és jól kiképzett gyalogosokban mindig szűkében voltak az oroszok, ezért vetik be tartalékként a Wagnert, ráadásul az ő veszteségeiket el lehet rejteni az orosz nyilvánosság elől, mert nem katonák.

A háború előtt papíron 1 millió fő fölött volt az orosz egyenruhás létszám, és még kb. ugyanennyi nem egyenruhás (pl. kórházi alkalmazott), de az 1 millió főt soha nem sikerült feltölteni: 800–850 ezer fő volt, és ebből is 260 ezer sorkatona. Vagyis 600 ezer Ukrajnában bevethető katona van. A 4 megszállt megye viszont nem külföld: ott bevethetők. Vagyis az orosz haderő a hivatásos állományának 25–30%-át elveszítette (még ha a 250 ezer sebesült egy része fel is épül) („helyrehozhatatlan veszteség”). Kell ember a Kaukázusba, a kínai és a NATO-határra és a tengeralattjárókra.

A legsúlyosabbak az orosz veszteségek harckocsik terén. Az aktív harckocsik száma a háború előtt 3300 volt. Ebből dokumentáltan elveszítettek 1600-at. Az EU katonai parancsnoka már november közepén 60%-os veszteségről beszélt. „Lekonzerválva” még több mint 12 ezer van, azaz szabad ég alatt rohadt évekig: roncstelep. Amikor nyáron hozzá kell nyúlni ezekhez, a T-72, T-80 és T-62-est veszik elő, először a T-62-est, rejtély, miért. Talán azok vannak a legjobb állapotban, mert kevésbé mennek tönkre? Van valami szabályuk, hogy a T-72-eseket tartalékolni kell (a NATO vagy Kína ellen)? Ezek nyár végére el fognak fogyni.

Tüzérség, pszh, helikopter: kisebb, de itt is súlyos a veszteség.

Teljesen kifogytak az Aligátor Kamav-52-ből. Ez egy 2014-ben rendszerbe állított helikoptertípus. A teljes készlet volt 52 darab, és már nyáron elvesztették a felét.

Az Armata moduláris felépítésű modern tank. Először a pénz fogyott ki a szankciók miatt, aztán a technika is. Kb. két tucat készült. A bevetésük elhíresztelése a nyugati harckocsik hírére szánt ellenintézkedés.

Oroszország az eszközök fogyása miatt kénytelen lesz csökkenteni a harcok intenzitását. Valószínűleg intenzív, véres tavasz, esetleg nyár lesz, aztán az elnökválasztás közeledtével csökkentik az intenzitást

A 1,5 millióra növelt seregbe nem lesz jelentkező, felszerelés, kiképzés, lőszer, de leginkább: tisztek, tiszthelyettesek. Pedig már most is tiszthiány van, az előző ősszel behívott sorkatonák képzik ki a most behívottakat. (Tábornokból nem fognak kifogyni.) Század-, zászlóalj, ezredparancsnokok fogynak. Egy ilyen tiszt pótlása 10–15 év.

2022. december 7.

Az ukránok – bár hivatalosan nem ismerték el – csapásokat mértek hátországi orosz katonai célpontokra (a Moszkvától 170 kilométerre fekvő Rjazany és a dél-oroszországi Szaratov, Kurszk). Eddig nem volt ismert, hogy a határtól 5–700 km-re levő célokat is el tudnak érni drónokkal.

A harcok Bahmut környékén folynak, ami elég érthetetlen. A várost az ukránok 8 éve erődítik, az orosz bekerítés nem sikerült, óriásiak a veszteségeik, és a városnak nincs stratégiai jelentősége. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy bármi áron valami eredményt kell felmutatniuk.

A fagyok lehetővé teszik a nehéz tankok mozgását is, így nem várható a harcok csitulása.

2022. november vége

Kb. százezer ukrán katona halt meg, 40 ezer civil, 6,8 millió ember menekült el az országból. Igen súlyos humanitárius válság és népesedési tragédia alakult ki. A kár 100 M$-ra tehető. Ukrajna 24 M$ segítséget kapott.

Oroszországnak 85 ezer katonája halt meg (Afganisztánban 15 ezer halott volt tíz év alatt és közel félmillió sebesült, a vietnami háborúban 58 ezer). 700 ezer sorozásra váró fiatal elmenekült, és még több százezren a közállapotok miatt. Közép-Ázsia függetlenedik, Kína egyre kritikusabb. Oroszország szövetségese Magyarország, Észak-Korea, Afganisztán (tálibok), Mali, Irán.

2022. november 9–11.

Ukrajna területe 2022. november 12-én

Az ukránok által HIMARS-rakétákkal belőhető terület a Dnyeper keleti, oroszok által elfoglalt partján. Forrás: 444.hu

Az oroszok feladják Herszon városát. De akkor miért kellett annyi civilt Oroszországba vinni? Az ukránok csapdára gyanakodnak, de egy amerikai elemzőintézet szerint valóban kivonulnak. A kiürítés előtt kifosztották a várost, még a tűzoltóautókat is elvitték. A háztartási gépekből kiszerelik az alkatrészeket, mert a hadsereg nem jut alkatrész-utánpótláshoz.

Ez az oroszok negyedik nagy veresége:

1. Kijev
2. Moszkva zászlóshajó
3. Harkov
4. Herszon

November 11-re befejeződött a kivonulás, és az oroszok felrobbantották maguk mögött a Dnyeper hídjait. Ukrajna ünnepli a kivonulást, de a Dnyeper túlpartjáról az oroszok ágyúzni tudják Herszont. Ez a lehetőség persze fordítva is fennáll (lásd a jobb oldali ábrát), és az ukrán tüzérség hatótávolsága nagyobb az oroszénál. Végleg megszűnt annak a lehetősége, hogy az oroszok el tudják foglalni Odesszát, és ezzel elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Ezzel egyetlen ukrán nagyváros, Mariupol maradt orosz kézen.

Az amerikai vezérkari főnök százezer főre becsli az orosz veszteségeket (halottak és sebesültek), és hasonlóra az ukránokét. A tízéves orosz-afgán háborúban 15 ezer orosz halt meg, a vietnami háborúban pedig 58 ezer amerikai.

6,5 millió ukrán hagyta el az országot.

2022. október vége

A háború eredeti célja az volt, hogy korlátozott erőforrások bevetése mellett megdöntsék a kijevi politikai vezetést, kiszorítsák Ukrajnából az Európai Uniót és a NATO-t, elérjék az ország területének nagyobb részén a politikai és katonai kontrollt.

Ezt a csatát március közepén elveszítették az oroszok Kijev alatt, az eredeti célokat már akkor fel kellett adniuk. Azután pedig, hogy áprilisban kivonták a harcképességüket elveszítő csapataikat Csernyihiv, Szumi és részben Harkiv megyékből, megszűnt annak a lehetősége is, hogy az erő pozíciójából tárgyalhassanak Kijevvel.

Azóta az a kérdés, hogy Ukrajna mely elfoglalt területei maradhatnak Oroszország ellenőrzése alatt. Úgy tűnik, Moszkva számára már az is győzelem lenne, ha a Krímhez vezető szárazföldi folyosót – Mariupol, Bergyanszk, Melitopol és Novaja Kahovka – megtartsa, Herszon, Liszicsanszk vagy Szeverodonyeck feláldozhatóvá vált.

Az oroszok képtelenek kiiktatni az ukrán légvédelmet, és ezen keresztül egyértelmű légi fölényre szert tenni. Az EU és az USA továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az oroszok számára nem elfogadható, hogy területi nyereség nélkül érjen véget a háború. Az ukrán cél – a Krím visszafoglalása – ugyancsak nem tűnik most reálisnak.

A stabil béke megoldási lehetőségei:

• Ukrajna felvétele a NATO-ba. Ez de facto megtörtént a közvetlen katonai jelenlét és a nukleáris támogatás kivételével.
• Ukrajna Izraelhez hasonló felfegyverzése. Ez a Közel-Keleten sem hozott békét, ráadásul az eredeti orosz célnak – Ukrajna demilitarizálásának – is ellentmond.
• Békefenntartók küldése Ukrajnába.

Így vagy úgy, a tartós béke Ukrajna valamilyen szintű felosztása árán képzelhető el.

2022. október 19.

Különböző fokú készültség Oroszországban, a négy új megyében hadiállapot. Korlátozható a lakosság mozgása, részleges, az Ukrajnával határos 8 körzetben teljes hadigazdaság.

2022. október 8.

Robbanás történt a krími hídon, ami Kercset (a Krím-félsziget legkeletebbre fekvő települését) köti össze a Tuzla szigetén keresztül Tamannyal. A robbanás következtében teherautók és katonai járművek nem tudják használni a hidat. A vonatközlekedés is megszakadt.

A hídnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van. 18 km hosszú, 2018-ban Putyin személyesen adta át. Ráadásul a robbanás az ő 70. születésnapja utáni napon történt. A hídon át szállítottak az oroszok utánpótlást az Ukrajnában harcoló csapataiknak. A híd a Krím annektálásának szimbólumává vált.

Az utánpótlás-szállítás miatt a híd legális katonai célpont volt (még akkor is, ha civil áldozatokkal járt), a civil lakosság ellen irányuló megtorlás viszont háborús bűntett.

A támadásra az oroszok megtorló légitámadás-sorozattal válaszoltak 19 város (köztük Kijev) ellen, amiben rakétákat, robotrepülőgépeket és öngyilkos irányi drónokat vetettek be. Elsősorban az ukrán infrastruktúrát támadták, az ország nagyobb energetikai létesítményeinek mintegy 30%-a rongálódott meg különböző mértékben. Ukrajna kénytelen volt leállítani az európai áramexportot. Az ukrán légvédelem meglepően hatékonynak bizonyult: a támadó eszközök több mint a felét megsemmisítette.

Putyin kinevezte Szergej Vlagyimirovics Szurovikint az inváziós hadsereg parancsnokává, aki Szíriában a kegyetlenségéről vált hírhedtté. Ezzel a háború újabb szintet lépett:

1. villámháború: az első néhány napban kiderült, hogy nem működik, de az oroszok hetekig erőltették
2. klasszikus orosz doktrína: tömeges tüzérségi előkészítés után gyalogos rohamok
3. totális háború október 8-tól: az ellenség minden erőforrását elpusztítani, beleértve a civileket és az infrastruktúrát is.

Az ukránok 2023. július végén ismerték el, hogy ők hajtották végre az akciót. A fegyverszállítások miatt a híd legális katonai célpont.

2022. október 1.

Az orosz Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a bekerítés veszélye miatt kivonják csapataikat – 5000 embert – a Donyeck megyei Liman városából. Másnapra ez meg is történt.

2022. szeptember 10.

A szeptemberi támadás

Az új, erős nyugati fegyverekkel megtámogatott ukrán csapatok megrendítették az orosz erőket, átszáguldottak a Harkovi területen, a Donbásztól északra és nyugatra, és elfoglalták a donyecki régió vasúti csomópontját, Limant.

Az ukránok közel egyidejűleg két irányból is támadták az oroszokat, és Harkov körzetéből 50 km-re kiszorították őket.

Az első, előre bejelentett támadás délkeleten-keleten kezdődött, amit egy északkeleti támadás követett. Az utóbbi az oroszok számára teljesen váratlan volt, és az egész frontjuk összeomlott annyira, hogy ezt még a sajtóban is kénytelenek voltak elismerni. Az ukránok lőszert és harckocsikat zsákmányoltak: ezek megsemmisítésére sem volt idejük az oroszoknak. Más szóval: pánikszerű menekülés volt visszavonulás helyett. Ez a katonai felderítés újabb kudarca.

A vereség a hátországi propagandában is repedéseket okozott.

Az ukránok teljes harcászati és hadműveleti sikert értek el, stratégiai szinten azonban még mindig az oroszok dominálják a háborút. Ukrajna területe a Krímmel együtt 600,000 k㎡, ebből 120,000 k㎡-t tartanak megszállás alatt az oroszok. A mostani győzelem mindössze 6,000 k㎡-t szabadított fel.

Az ukrán sikerek lehetetlenné teszik a Dombaszban tervezett népszavazások megtartását (már haza is hívták a szakértőiket), és azt, hogy az oroszok komolyabb offenzívát indítsanak a megszállt területekről. Harkov megyében egészen az országhatárig szorították vissza az oroszokat, ezzel felszabadítva Harkovot a tüzérségi támadások alól.

Az oroszok jelentős mennyiségű haditechnikát veszítettek: 151 gyalogsági harcjárműről és 104 harckocsiról van fényképes bizonyíték. A hátrahagyott lőszerek mennyisége olyan jelentős, hogy az ukrán irónia szerint az oroszok lettek Ukrajna legfőbb fegyverszállítói.

A lakosság nem menekül: felszabadítóként üdvözlik az ukrán csapatokat. Az oroszok háborús bűntettekkel vádolják az ukránokat, ami arra utal, hogy a saját bűneikről próbálják elvonni a figyelmet.

Az oroszok feltehetően megmaradnak a különleges katonai művelet mellett, így viszont állandó emberhiánnyal küzdenek, és a toborzott újoncokat sem tudják felszerelni. Az új egységek harci morálja is gyenge.

Ha az ukránok még képesek folytatni a támadást, a célpont valószínűleg Zaporizzsja lesz, ami a most visszafoglalt Izjumtól 200 km-re délkeletre van. A visszafoglalása elvágná a Krím utánpótlását.

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.

A nyugati fegyverzet annyira hatékony, hogy az oroszok nem tudnak vele mit kezdeni. Műholdakról bemérik az ukránok felé tüzelő lövegeket, a koordinátákat továbbítják az ukránoknak, akik a nyugati önvezérlő ütegekkel kilövik. Még célozniuk sem kell. A szeptemberi ukrán támadáskor az oroszok sokszor nem is használták a tüzérségüket: ezért került ennyi löveg az ukránok kezére.

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat. Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

Forrás: 444.hu

A harctéren az orosz erők kudarcot vallottak eredeti elsődleges céljaikban: gyorsan elfoglalni Kijevet, megbuktatni Volodimir Zelenszkij elnök kormányát, és megadásra kényszeríteni az ukrán hadsereget. Az első hónapok legnagyobb sikere az Azovi-tengeren fekvő Mariupol kikötőjének elfoglalása volt május végén, aztán júniusban a Luhanszk környéki Szeverodonyeck és Liszicsanszk város elfoglalása.

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Bahmut

Bahmut környéki harcok 2023. március 7-én

Bahmutot az ukránok időnyerés céljából tartják, és azért, hogy veszteségeket okozzanak az orosz elitegységeknek.

A keleti fronton az eredeti terv az volt, hogy Harkiv és Izjum bevételével harapófogóba zárnak 30 ukrán dandárt, ami döntő csapás lett volna az ukránokra. Bahmutnál eredetileg csak nyomást akartak gyakorolni a harapófogó bezárásához. Miután mindkét várost felszabadították az ukránok 2022. szeptemberben (lásd fenn), az egyetlen lehetőség Bahmut frontális megtámadása volt, amit az ukránok 8 éve erődítenek. Meghatározó létszám és/vagy technológiai fölény nélkül a megerősített állások elleni frontális támadás öngyilkosság, márpedig az oroszoknak egyik fölényük sincs meg.

Miután a reguláris hadsereg elakadt az összes fronton, és 2022. június óta egyetlen települést sem tudott bevenni, Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője meg akarta mutatni a hadseregnek, hogy pár hét alatt beveszi Bahmutot. A városban az I. világháborúhoz, Verdunhöz hasonló gyalogosrohamok vannak géppuskatűzben, hullahalmokon át.

2023. május végén a Wagner-csoport végül bevette Bahmutot. Az ukrán erők egy ellentámadás során elfoglalt magaslatnak köszönhetően rendezetten kivonultak a városból.

A háború katonai következményei

Oroszországnak több ezer járművet és rakétát kell pótolnia, amelyhez nyugati alkatrészekre is szükség van.

Az orosz hadigépezet nem bizonyult elég hatékonynak, a háború elhúzódása pedig az orosz védelmi szektornak is nagyon rossz reklám – ki akarna ezek után orosz technológiát venni?

Új nemzeti identitás született: most már az oroszul beszélő lakosság is ukránnak érzi magát.

Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, a jelentkezésüket már elfogadták, a NATO-országok többsége ratifikálta is. A két ország csatlakozásával a Balti-tenger belső NATO-tengerré válik, a NATO hadereje pedig jelentősen nő. Finnország atomfegyvert is enged a területére, ha felveszik a NATO-ba.

Az orosz kudarcok okát a fenti cikk a személyi állománynak tulajdonítja.

A sorállományt a leendő egységénél képzik ki annak speciális feladataira, ezért nem lehet más egységhez vezényelni őket, és az egységek nem tudják más egység feladatát átvenni. Harcoló egységekhez szánt újoncoknál meg végképp lehetetlen a kiképzés. Ezen még a sorozás sem segítene rövid távon.

A parancsnokok nem tudnak feladatokat delegálni a beosztottjaiknak a kiképzetlenség miatt, emiatt sokszor ezredesek, tábornokok vannak a fronton. Ezért nagy a veszteség a parancsnokok között.

Erőviszonyok

Az 1980–1988-as iráni–iraki háború óta az első, ahol két nagyjából azonos erejű reguláris hadsereg csap össze. Ezt mutatja a háború elhúzódása is.

Ukrajna a háború kitörésekor mozgósított, és 600–700 ezer embert tart fegyverben, így Ukrajna területén létszámfölényben van. Fegyverekben, elsősorban a légierőnél az oroszok fölényben vannak, ám ezt teljes mértékben ellensúlyozzák a nyugatiak által Ukrajnának átadott korszerűbb eszközök. Az eddigi háborúkban nem fordult elő, hogy egy támadó állammal szemben a védekező félnek van jelentős minőségi fölénye.

A drónoknak, a műholdaknak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően egyre nehezebbé válik a hadfelszerelések és a katonák elrejtése, még az erdőkben, álcahálók alatt rejtőző járművek sincsenek biztonságban. Az egyetlen megoldás az eszközök ellenséges észlelésnél gyorsabb mozgatása.

A drónok nem képviselnek akkora harcerőt, mint a háború elején gondolták a szakértők, mert elektronikus hadviseléssel megzavarhatók, a modern páncélosok eszközeivel pedig eltéríthetők. Egy drón néhány bevetést él túl.

Az orosz tüzérség 20, az ukrán 1 perc alatt reagál, gyorsabban, mint az amerikai haderő.

A vállról indítható páncéltörő eszközök csak a korszerűtlen orosz tankok miatt hatásosak, azoknak a tetején ui. csak 2 cm-es a páncél, és a rakéták ott csapódnak be. A nyugati tankok sokkal védettebbek.

A tüzérségnek sokkal nagyobb szerepe van, mint a háború előtt bárki gondolta. Mindkét fél lőszerhiánnyal küzd.

Oroszország még a 2014-ben megszállt területeket sem tudta ujjáépíteni.

Tankok

A Vörös Hadsereg 80 000 tankot veszített a II. világháborúban, a háború alatt mégis növelni tudta a tankjainak a számát. A mai bonyolult tankokat nem lehet traktor- és vagongyárakban legyártani, így az akkori havi 1000 tank előállítása sem lehetséges. Nem jön ki a matek.

Az Oryx 2023. február végi adatai szerint az oroszok 1700 tankot veszítettek (ennyi a dokumentálható), míg az ukránok közel kétszeresét állítják. Az ISW szerint a háború előtt 2000 T-72-ese volt Oroszországnak, és ennek a felét elveszítette. Oroszországnak egyetlen tankgyára van, ami havi 20 tank előállítására képes, ráadásul egyre nagyobb a chiphiány.

Megjegyzés: Az USA-nak is egy tankgyára van, havi 15 tank gyártására képes. Ukrajna egyetlen harckocsigyárát pedig megsemmisítették az oroszok.

Az oroszok ezért a T-72-eseket modernizálják, de azok így sem érnek fel a T-90-essel. Ráadásul ezzel is csak havi 90 tankot tudnak üzembe állítani, miközben az Oryx szerint 150-et veszítenek el. A régi tankokat újítják fel Ukrajna szövetségesei is.

A konfliktus elhúzódásával számítani lehet arra, hogy Oroszországnak folyamatosan csökken a flottája mind mennyiségi, mind minőségi szempontból (már T-60-asok is megjelentek a harctéren). Ráadásul ezúttal a gyártás sem fogja megmenteni.

A veszteségeket az amerikai vállról indítható páncéltörő rakéták (Javelinek), az ukrán Sztuhna-P páncéltörő rakéták és a drónokról ledobott aknagránátok okozzák.

Potok

Az orosz Gazprom energiavállalat biztonsági embereiből szerveződött zsoldosbrigád, aminek konfliktusa van mind a reguláris erőkkel, mind a Wagner-csoporttal. A „potok” szó jelentése: áramlat, a magyar patak szó ebből származik.

Fogalmak

Harckocsi

páncélzattal és nagy kaliberű löveggel ellátott, általában lánctalpas jármű.

PSZH

páncélozott, gyalogságot szállító harcjármű, általában minimális fegyverzettel

GYH

gyalogságot szállító és harcban támogató harcjármű.

Ballisztikus rakéta

a kilövés után rövid ideig rakétameghajtást használó, azután zuhanó, röppáját változtatni nem tudó rakéta.

Cirkáló rakéta

sugárhajtású robotrepülőgép, ami gyakran kis magasságban a talaj felett halad.

Forrás

• Az orosz parlament azt javasolta, hogy az országban élő összes fiatalt vonjanak be a mozgósítási tartalékba. furgehir.hu (2023. júl. 24.)
• Körömi Csongor: Tíz hónap a háború súlyos vérszivattyújában. telex.hu (2023. máj. 28.) Bahmut ostromának története.
• Ki kicsoda az orosz zsoldoscégek között? www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 27.)
• Joób Sándor: 5000 katona tart fel 20-30 000 támadót, 100 000 dolláros rakéta olcsó drónok ellen – a háború matematikája. Szakértő: Resperger István telex.hu (2023. ápr. 2.)
• Joób Sándor: Napi 105 milliárd forint, hétszeres túlerő, néhány óra túlélés – a háború kegyetlen matematikája. Szakértő: Resperger István telex.hu (2023. márc. 27.)
• Németh András: Így győzhet Ukrajna 2023-ban a nyugati tábornokok szerint. hvg.hu (2023. feb. 19.)
• Belekavart a politika Oroszország Ukrajna elleni háborújába. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 21.) Az orosz vezérkar és a katonai események. Áttekintés.
• Csaták listája a 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió alatt (magyar Wikipédia)

Háborús helyzet

• ‼ Rácz András: Akiknek meg kellene állítaniuk az ukrán offenzívát. 444.hu (2023. jún. 3.) Az oroszok védekeznek, tankok híján statikusan, és megpróbálják majd légierővel rombolni az ukrán utánpótlást.
  • Bozzay Balázs: Így próbálhat majd meg tankcsapdákon és sárkányfogakon áttörni az ukrán ellentámadás. telex.hu (2023. jún. 3.)
• Napi háborús helyzet térképen (süti kell)
• Napi háborús helyzet térképen (süti kell)

Hírek:

• Nagy Gergely Miklós: 47 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta – állítják oknyomozó újságírók. 24.hu (2023. júl. 10.)
• Bozzay Balázs – Körömi Csongor: Pár modern, nyugati tank már odaveszhetett Ukrajnában, ez az ellentámadás egyik legdurvább szakasza. Rácz András nyilatkozata alapján telex.hu (2023. jún. 13.)
• ‼ Körömi Csongor: Az ukránok új fegyverekkel, az oroszok védvonalakkal készülnek a nyárra. telex.hu (2023. máj. 23.)
• Saját városukat bombázták le az oroszok. 24.hu (2023. ápr. 21.)
• Rácz András: Bahmut mint szimbólum. 444.hu (2023. márc. 30.) Az oroszok nagyon közel vannak Bahmut bevételéhez.
• Váczi István: „Kedves Vlagyimir Vlagyimirovics!” Bizarr műfajt teremtett az ukrajnai háború. g7.hu (2023. márc. 17.) A mozgósított oroszok panaszai és ellenállása.
• Ukrajna elleni rakétatámadás március 9-én: újabb terrorcselekmény az Orosz Föderáció részéről. furgehir.hu (2023. márc. 9.)
• Gábor Tanács: Kinek hoz előnyt a háborúban a bahmuti húsdaráló? hu.euronews.com (2023. feb. 4.)
• Pál Tamás: Ukrajna a területeinek felszabadítására törekszik, nem arra, hogy holdbéli tájat kapjon vissza. Interjú Rácz Andrással telex.hu (2022. okt. 21.) Herszon környékén folynak a harcok, az oroszok egy hatalmas gát felrobbantásával fenyegetnek.
• Czinkóczi Sándor: Lekapcsolták az ukrán hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet. 444.hu (2022. aug. 25.)
• Bőtös Botond: Nem tanultak a hibáikból: csapdába eshet az orosz hadsereg Herszonnál. vilagterkep.atlatszo.hu (2022. aug. 19.)
• Ághassi Attila: Látványos mozgótérkép arról, hogyan szorultak vissza az orosz csapatok. telex.hu (2022. máj. 18.) (videó)
• Át kellett írni az orosz forgatókönyvet (a háború ötödik napja). hirklikk.hu (2022. feb. 28.) 4 napra tervezték a hadműveletet, napi 15–16 M$-ba kerül. A szankciók erősebbek lettek, mint az oroszok várták, és fegyverszállításokra végképp nem számítottak..
• Oroszország megtámadta Ukrajnát, harcok Kijevnél és Csernobilnál is. telex.hu (2022. feb. 24.)

Fegyverek

• ‼ Papp Atilla: A nyugati fegyverek már többször megfordították a háború menetét, de a sikeres ukrán ellentámadáshoz mindenre szükség lesz. 24.hu (2023. jún. 10.)
• Lengyel Miklós: YouTube-videó. YouTube (2023. jún. 7.) (videó) Feltéve, ha nem vásárolnak nyugati fegyvert. Az afrikai fegyverexportban 44% Oroszország részesedése.
• Tarjányi Péter: A töltéstől az elsütésig: bemutatjuk az orosz-ukrán háborúban használt lőfegyvereket. YouTube (2023. máj. 24.) (videó)
• A svájci parlament megszüntette az ukrajnai fegyverszállítmányok előtti törvényi akadályokat. hu.euronews.com (2023. máj. 14.)
• Bolcsó Dániel: Az EU Tanácsa jóváhagyta a közös, egymilliárd eurós lőszerbeszerzést. telex.hu (2023. máj. 5.) És gyártásra is lehet a pénzt költeni.
• Letartóztattak egy ezredest, mert ellopott 7 T-90-es tankba való motort. (Portfolio, 2023. ápr. 27.)
• Nagy Gergely Miklós: Összeállt az Ukrajnának szánt Leopard-század. 24.hu (2023. márc. 9.) 14 tank. A kiképzés is befejeződött.
• Az oroszok 60 éves tankokkal tudják csak pótolni a hiányzó harckocsijaikat. 24.hu (2023. márc. 6.)
• Németország a tervezettnél több Leopard tankot ad Ukrajnának. hu.euronews.com (2023. feb. 24.) 18 Leopard 2-est és 150 Lepoard 1-est. Németország, Svédország és Portugália összesen 31 Leopard 2-est szállít.
• Váczi István: Jobb az orosz fegyver, mint az amerikai? Van ilyen Ukrajnában, és egyre fontosabb. g7.hu (2023. feb. 19.)
• Nagy Zsolt: Négymilliárd eurós alapból pörgetnék fel a régiós lőszergyártást Ukrajnának. g7.hu (2023. feb. 20.)
• Káncz Csaba: Győzhet-e Putyin a nyugati harckocsik ellen? privatbankar.hu (2023. feb. 16.)
• Rácz András: Tartósan leépül ugyan Oroszország hadereje, az összeomlására azonban nem indokolt számítani. 444.hu (2023. feb. 4.)
• Bozzay Balázs: Modern tankokkal, légvédelemmel és okosított bombákkal léphet új szintre Ukrajna. telex.hu (2023. jan. 19.) Az ukrajnának szállított tüzérségi fegyverek.
• Váczi István: Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában? g7.hu (2023. jan. 4.)
• Hidegkuti Konstantin: Az orosz harcászat alapja a tüzérség. moszkvater.com (2022. dec. 6.)
• Herczeg Márk: Az oroszok tankönyv szerint harcolnak, csakhogy a tankönyvük nem erre a háborúra vonatkozik. Max Boot szovjet származású amerikai író a rossz orosz katonai doktrínáról 444.hu (2022. nov. 6.)
• Veczán Zoltán – Nagy Gábor: Totális háború: állnák-e a sarat a visegrádiak az oroszokkal szemben? Bakodi Péter segítségével mandiner.hu (2022. aug. 3.) A cím fikció, de az adatok érdekesek.
• Király András: Bénítólag hatnak az orosz tüzérségre az ukránok HIMARS-ei. 444.hu (2022. júl. 25.)
• Koroknai Gergely: A veszteségek ellenére fokozza a bevetéseket az orosz légierő, de a hatalmas erejük mítosza már megdőlt. telex.hu (2022. márc. 26.)
• Koroknai Gergely: Javelin, Stinger, vákuumbomba – ezt kell tudni az orosz-ukrán háború valós és vélt fegyvereiről. telex.hu (2022. márc. 5.)
• Tóth Gergely: Megtört a jég: Németország óriási fegyverszállítmányt küld Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 26.)
• Koroknai Gergely: A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt. telex.hu (2022. ápr. 15.)
• Váczi István: Hogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában? g7.hu (2022. ápr. 9.)

Internet

• Bosszú a MiG-ekért: orosz hackertámadás érte a szlovák parlamentet és a Nemzeti Bankot. hu.euronews.com (2023. márc. 28.)

Hírszerzés

• Kiss Imola: Egy brit védelmi jelentés szerint Oroszország kémszervezetei már 2021 júniusában elkezdték előkészíteni Ukrajna megszállását. 444.hu (2023. márc. 29.)

Katonai csoportok

• Ferenci Ármin – Hanula Zsolt: Miért van ennyi orosz magánhadsereg? telex.hu (2023. jún. 25.)
• Schultz Antal: Kik azok az orosz lázadók, akik megtámadták Oroszországot? 24.hu (2023. jún. 1.) Nemcsak ukrán, hanem orosz félkatonai szervezeteket is ismertet a cikk.
• Ramzan Ahmadovics Kadirov csecsen vezér, a Wagner-csoporthoz hasonló magánhadsereggel

További információk

• Botos Tamás: Az ukrajnai háború miatt visszaállítja a sorkatonaságot Lettország. 444.hu (2023. ápr. 5.)

Kapcsolódó lapok

• Informatikai biztonság (kiberháború)