Népszavazás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. augusztus 13., 17:32-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A népszavazás a nép közvetlen hatalomgyakorlása.

Bár az alaptörvény szerint a hatalom a népé, az alaptörvény korlátozza a nép hatalomgyakorlását. Ráadásul az alaptörvényt sem hagyta jóvá a nép, sőt, az alaptörvény (ahogy a korábbi alkotmány is) expressis verbis tiltja az alaptörvényről szóló népszavazást. Ez a két dolog ellentmond egymásnak.

Az alaptörvény nemcsak az alaptörvényről, hanem gyakorlatilag minden fontos kérdésről tiltja a népszavazást, és amiről nem, azt vagy a bíróság, vagy az Alkotmánybíróság kaszálja el. A népszavazás célja, hogy a nép módosíthassa a képviselők döntéseit, ha nem ért egyet velük. Ennek ellenére 1990 óta egyetlen civilek (nem pártok, nem a kormány) által kezdeményezett népszavazás sem volt, bár több kezdeményezés is volt.

Megjegyzés: Az alaptörvény – az 1949-es, de még az 1989-es Alkotmányhoz hasonlóan is – bucharini alkotmány. Betű szerint a népé a hatalom, de a nép nem mondhatja meg, hogy ő mit akar: ezt „odafent” döntik el. Szabad országban szabad emberek azt teszik, amit szabad.

Népszavazást a választások után legkorábban 40 nappal lehet kezdeményezni (azaz aláírást gyűjteni).

Debreceni akkumulátorgyár

Botrányos lakossági gyűlések után 2023 elején három párt is helyi és országos népszavazást kezdeményezett a tervezett debreceni akkumulátorgyárról. A beruházás értéke 3000 MFt, amit a magyar állam 88 MFt-vel támogat.[1]

Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?
– Momentum
„Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártására szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
– LMP

Fudan, 9 havi munkanélküli segély

December 16-án Karácsony Gergely megkapta az aláírásgyűjtő íveket.[2] Úgy tűnik, nincs elég ív, mert nem rendelt eleget.[3] Egy íven 15 aláírás lehet. A második adag ívet december 23-án kapják meg.

Aláírásgyűjtő helyek

Tapasztalatok:

  • 5–6 lakásonként lehet 1 aláírást összegyűjteni
  • kellékek táska nélkül: elemlámpa, tollak, ív, maszk, szemüveg

Atlétikai stadion

Puskás Stadion.
Forrás: Facebook

A stadionépítések elleni népszavazást Hadházy Ákos munkatársa, Kassai Dániel kezdeményezte még 2019 májusában. A Kúria októberben hitelesítette.[4] Utóbb a kezdeményezéshez csatlakozott a Momentum is.

A népszavazási kérdés ez volt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksári Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?

Hadházy Ákos úgy döntött, hogy ha a kormány elfogadja a főváros összes feltételét, akkor nem kezdik el az aláírásgyűjtést. Az íveket március 21-ig kell leadni. A 200,000 aláírás összegyűjtése januárban kezdődik a kormány döntésétől függően.[5]

A Momentum elnöke, Fekete-Győr úgy igyekszik beállítani az ügyet, mintha azt a Momentum kezdeményezte volna. Attól tart, hogy a kormány nem fogja betartani az ígéretét.[6]

A ferencvárosiak elégedetlenek voltak a megállapodással, és a megállapodás ellenére népszavazást kezdeményeztek. Fellebbezések után a Kúria engedélyezte a népszavazás megtartását.[7]

A kormány LMBTQ népszavazása

Az Amnesty International és a Háttér Társaság szervezte a kampányt (nem a pártok). 1,6 millió ember szavazott érvénytelenül, így a népszavazás is érvénytelen lett, mivel a választópolgárok 50%-ánál kevesebben szavaztak. Pedig a 2022-es választás miatt ott voltak a szavazóhelyiségben.[8] Érdekes, ezt nem kommunikálja a fidesz győzelemnek, mint a korábbi kettős állampolgárságról szólót.

A vagyonnyilatkozatok szigorúbb ellenőrzése

Hadházy Ákos (munkatársának, Kassai Dánielnek) másik népszavazási kezdeményezése.[4] A népszavazási kérdés szövege:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?

Jegyzetek

Források

Hírek:

Kapcsolódó szócikkek