Kamu oldalak

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. október 7., 06:02-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Lejárató kampányok az ellenzék ellen)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: Facebook

Az álhírek olyan hamis információk, amelyek formájukban az igaz híreket utánozzák, de tartalmukban hamisak. A definícióval az a baj, hogy az álhírekben is van igazság, és az igaz hírekben is lehet torzítás.

Gyakori jellemzői: a szerző, a dátumozás és a hivatkozások hiánya, a beazonosíthatatlan vagy szintén dezinformációs forrásokra mutató linkek és a valódi híroldalakat utánzó URL-cím (kamu oldalak). Az álhírek jellemzően egyoldalúak, vagyis az érintetteknek nem kínálják fel azt a lehetőséget, hogy elmondják a maguk verzióját.

„ A legtöbb álhír ott van, ahol a legtöbb elbukott sajtóper is van. És ez pedig a kormánypropagandához sorolható sajtótermékeknél van. ”

Az internetről fontos tudni, hogy az információfogyasztónak is van felelőssége.

A legtöbb ilyen kamuoldal esetében lehetetlen megállapítani, ki az üzemeltetője. Nincs impresszumuk, a domainbejegyzésnél nem közlik a nevüket, és „természetesen” a médiahatóságnál sem regisztrálják magukat a hivatalos sajtótermék-nyilvántartásba. Sok esetben tapasztalható törekvés a dezinformációra.

Forrás: Wikipédia

Magyar álhírterjesztő weblapok

Az alábbi lista kiegészíti a HVG és az urbanlegends átverős oldalainak listáját. Kamuoldalak ezek is:

A .me tartomány Montenegróé. Eleve gyanús, ha egy magyar újságot Montenegróban jegyeznek be.

Az álhírek leggyakoribb témái:

  • a nyugdíj csökkentése, megszüntetése, a nyugdíjkorhatár emelése
  • az EMIR nevű szoftver állami megvásárlása, majd a következő nap a tulajdonos váratlan halála[1]

Az álhíreket gyakran kormánypárti politikusok szájába adják, bár ők sohasem mondtak ilyet.

Orosz média Európában

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború/Álhírek#Orosz hírforrások

Magyarországon két ismertebb álhírgyártó- és terjesztő weboldal működik: az oroszhirek.hu és a vadhajtasok.hu. Ezek az oldalak rendszeresen közlik le szó szerint az EU-ban dezinformációs tevékenységük miatt letiltott orosz hírszolgáltatókról (RT, Sputnik News) származó anyagokat. Az ismertebb szájtok tevékenységét számos slamposan összeeszkábált weboldal (például a maivilag.com vagy a hirextra.info) egészíti ki.[2] Ezek az álhíroldalak szinte kizárólag a Facebookon fejtik ki a működésüket, de ezeket olykor néhány Fidesz-közeli sajtóorgánum (Origo, Magyar Nemzet, HírTV, Mandiner, Pesti Srácok), sőt a közmédia (hirado.hu) is átveszi.

Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok orosz propagandisták megkérdőjelezhető hitelességű állításait bizonyított tényként mutatják be és fecskendezik a magyar nyilvánosságba.

Az Átlátszó feltérképezte az orosz dezinformációs médiumok kapcsolatait.[3] A magyarok:

Példák hiteltelen állítások tényként történő keretezésére a kormánymédiában. Egy etikusan eljáró lap csak abban az esetben hagyja el a címben a forrásmegjelölést, ha megfelelően alátámasztott, hiteles tényeket közöl. A megszólaló feltüntetése nélkül ugyanis a kijelentés bizonyított ténynek tűnik. Forrás: Átlátszó
  • alternativhirek.com[4]
  • elemi.hu
  • hirextra.info[2]
  • itthonrolhaza.hu
  • kimondottigazsagok.com
  • magyarforum.info
  • magyarforum.info
  • magyartudat.com
  • maivilag.com[5][2]
  • origo.hu
  • oroszhirek.hu[2] → ENSZ
  • titkokszigete.hu
  • v4na.com[6]
  • vadhajtasok.hu[2]
  • vilaghelyzete.com – a tárhelyszolgáltató Google 2022. február 28-án félrevezető információkra hivatkozva törölte az oldalt.[4]

A 10 leggyakrabban hivatkozott orosz dezinformációs cikk/Facebook poszt közül 3 egy SBG Buddha álnéven publikáló nyíregyházi tanárhoz köthető.[4]

Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború#Háborús hírek a sajtóban

Dezinformáció

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Fakenews háború: és mit tehetnek az ÚJSÁGÍRÓK? A MÚOSZ által szervezett online konferencia YouTube (2022. dec. 6.) (videó) Hossz: 3:44:31.

A dezinformáció állami szereplő által, szándékosan, megvezető céllal a valóság valamelyik elemét torzító vagy téves kontextusba helyező információ.

Megjegyzés: Pl. Russian Today, Szputnyik: ezeket az orosz állam dezinformációs céllal hozta létre és finanszírozza. Ukrajnáról a saját véleményüket terjesszék, a nyugati állampolgárokat bizalmatlanná tegyék a saját vezetőikkel, intézményeikkel szemben. Ezek az EU területén nem tudnak sugározni, lekapcsolták a youtube-ról, Twitterről, Facebookról, és a Google sem nagyon találja meg őket.

Védekezés:

  • a szlovákok összegyűjtötték a dezinformációs oldalakat, megnézték, milyen cégek hirdetnek ott, és megkeresték a hirdetőket, hogy mit szólnak hozzá, hol jelennek meg a hirdetéseik. Ez megfosztotta a dezinformációs oldalakat a hirdetési bevételeik egy részétől. A Political Capital hasonlót csinált itthon: észrevették, hogy a dezinformációs lapok a covidról áttértek a háborús álhírekre. Merthogy kattintásra mennek.
  • a litvánok önkéntesekkel trollkodják a trollokat, akik nem Nobel-díjasok, és nem is meggyőződésből csinálják, hanem (nem túl sok) pénzért.

Dezinformáció Magyarországon

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: A szólásszabadság és az álhírek szabályozása – jogi harc az államilag generált dezinformáció ellen? www.lakmusz.hu (2023. jan. 31.)

Egy alkotmánybírósági határozat elvárja a közvélemény „teljeskörű és tárgyilagos”, illetve „teljeskörű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű” tájékoztatását. Kampány idején viszont legitimálja a választók érzelmeire és indulataira hatni akaró kommunikációt akkor is, ha az nem valós.

Jogi következménye egy esetben van a dezinformációnak: ha egy személy jó hírnevét sérti. Ilyenkor rágalmazás miatt lehet perelni. Ha a valótlanság a sajtóban jelenik meg, helyreigazítást lehet kérni.

A médiatörvény szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás célja többek között a kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, illetve az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás. Ettől azonban nagyon messze vagyunk, ha az közszolgálati média terjeszt valótlanságokat.

Covid

Searchtool right.svgBővebben: Oltástagadók és Politika:Koronavírus (összeesküvés-elmélet)

Facebook

Az önkormányzati választás után a kommunikációs szakemberek gyorsan kiderítették, hogy az ellenzék (jobb híján) sokkal hatékonyabban használta a közösségi oldalakat, mint a kormánypárt. Úgy tűnik az ellenlépés az ellenzéki csoportok szétverése

  • álhírekkel, rémisztgetéssel, kamuoldalakkal (lásd a fenti listát)
  • jelentéktelen, de népszerű hírek posztolásával (tipikus példa a migránsalagút)
  • múltbeli hírek megosztásával, amiknek sokszor kevés a jelenbeli fontosságuk.

Feltehető, hogy az ilyen hírek jó részét fideszes trollok gyártják, és esetleg ők is kezdik megosztani, de sajnos sok gyanútlan követőjük van az ellenzéki csoportokban.

Ugyancsak az önkormányzati választás óta jelentősen megszaporodott a bulvárlapokból idézett cikkek száma. Ez azért baj, mert a címeknek sokszor közük sincs a tartalomhoz, és sokan csak a címet olvassák el.

Migránsbűnözés

A Magyar Jelen egy cikkében azt állítja, hogy a gyilkosságok túlnyomó többségét külföldiek követik el: 33-ból 28-at. A két szám azonban a körözési listából származik. A listából törlik az elfogottakat (és azokat, akiknek elévült a cselekményük), a tetten értek pedig bele sem kerülnek a listába. A külföldiek aránya a körözési listában azért ilyen magas, mert őket nehezebb elfogni. A gyilkosságot ténylegesen elkövetők 95%-a magyar állampolgár.[7]

Kádár János

Ellenzéki körökben terjed egy hamisított fénykép: a Kádár-kor szereplőinek fejét maiakkal helyettesítik.

  • Eredeti

  • Hamisított

Egy másik – ugyancsak hamisított – képen Kádár János Kövér Lászlóval van egy képen.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ Magyari Péter: Szombaton aláírta, amit soha nem akart, másnap meghalt a pályázati szoftver volt jogtulajdonosa. 444.hu (2019. márc. 3.)
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 ‼ Rédl Boglárka: Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai. atlatszo.hu (2022. nov. 7.)
  3. ↑ Rédl Boglárka – Sarkadi Nagy Márton: A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak. atlatszo.hu (2022. dec. 19.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 Szopkó Zita – Sarkadi Nagy Márton: Nyíregyházi tanár szerkesztette az orosz propaganda miatt törölt álhíroldalt. atlatszo.hu (2022. aug. 25.)
  5. ↑ Sarkadi Nagy Márton – Rédl Boglárka: Trollgyanús követők lájkolták be a különös álhírportál cikkét a legnépszerűbbek közé. atlatszo.hu (2022. aug. 25.)
  6. ↑ Rédl Boglárka: Trollhálózatok, álhírbirodalmak, fantomhírügynökség – ezeket derítettük ki a hamis hírek terjesztőiről az elmúlt évben. atlatszo.hu (2022. dec. 30.)
  7. ↑ Teczár Szilárd: Migránsbűnözés? A bűnügyi statisztika egészen mást mutat, mint a Magyar Jelen és Novák Előd félrevezető számai. www.lakmusz.hu (2023. szept. 20.)
  8. ↑ Tényleg egy fotón szerepelt Kövér László és Kádár János? www.lakmusz.hu (2023. feb. 6.) Valójában Szűrös Mátyással.

Forrás

Hírek:

Álhíreket leleplező oldalak

Lejárató kampányok az ellenzék ellen

Egyéb álhírek

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Kamu_oldalak&oldid=31976”