Paks 2

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2024. október 27., 19:41-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Forrás)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paks 1. A 4. blokk vezérlőterme. Forrás: Telex

2014. január 14-én Orbán Moszkvában jelentette be teljesen váratlanul a Paks 2-es szerződés megkötését, amihez 10 M€-s, 30 éves lejáratú hitelt veszünk fel Oroszországtól.[1] A bejelentés az energetikai szakmát is meglepte. Az új atomerőmű előkészítése során a szakemberek gondosan egyenlő távolságot tartottak a leendő jelentkezőktől.

Az erőműnek két blokkja lesz, az 5. 2025-ben, a 6. 2026-ban áll üzembe az eredeti tervek szerint, bár 2023 elején világos, hogy a tervek nem tarthatók. 2023 elején a hivatalos dátum 2032, Lantos Csaba, a Paks 1 felelőse viszont már 2032-ről nyilatkozott.[2]

Mivel energiafaló üzletágak (autóösszeszerelés, akkumulátorgyár) kerülnek Magyarországra (logikus, ha energiaszegény ország vagyunk, nem?), szükség lesz Paks 3-ra, csak nem Pakson.[3]

Az orosz-ukrán háború kitörése után a kormány érdeklődött az amerikai Westinghouse-nál nukleáris fűtőanyagok iránt. A háború elhúzódása miatt felmerült az is, hogy a Roszatomot nyugati szállítóra cserélik. Ez nem egyszerű a késedelem miatt, és a többlet energiára az akkumulátorgyáraknak már 2026-tól szükségük lenne.[4]

2023. június 1-jén a szerződést Varga Mihály hatáskörébe utalják, aki Szijjártó Péter bevonásával dönthet: sem a parlamentnek, de még a kormánynak sem kell beszámolnia.[5]

Paks 2 és a háború

A projekt sorsát elsősorban a háború lezárásának módja dönti majd el.[6]

Oroszország az orosz-ukrán háború második hetében az alapvető nemzetközi egyezményeket sem tartja be, így kétségessé vált, hogy lehet-e vele egyáltalán szerződésben lenni.[7]

Ukrajna tiltakozik az EU-nál a Roszatom paksi projektje miatt.[8]

A 24.hu 2022. március 28-i értesülése szerint az oroszok visszalépnek a szerződéstől. A Roszatom magyar képviselete ezt cáfolja.[9] A finnek az orosz-ukrán háború miatt visszamondták a Roszatommal kötött szerződést.[10] Bulgáriának 660 m€ kártérítést+kötbért kellett fizetnie 2016-ban egy hasonló szerződés felmondása miatt.[11]

Az Európai Parlament egy határozatában Paks 2 leállítását és nyugati cégekkel való felépítését javasolja az Európai Tanácsnak. A javaslatot a jelen levő 6 fideszes képviselő is megszavazta.[12]

A háború miatti EU-szankciók miatt az oroszok valószínűleg nem is tudnák leszállítani az erőművet, viszont amíg ez ügyben nincs döntés, addig más megoldás sem kerülhet szóba. Már arra játszanak, hogy a magyarok mondják vissza a szerződést, és az emiatt járó pénz által ne szenvedjenek veszteséget. Ráadásul a Duna már Paks 1-et sem hűti rendesen. Ehhez már hűtőtornyot kell építeni, ami 15%-kal növeli a beruházás árát.[13]

Az oroszok 8 éve nem tudnak a nemzetközi atomenergia biztonsági szabályoknak megfelelő dokumentációt produkálni. Előbb-utóbb talán eljut oda a kormány, hogy a politikai (magyarul: korrupciós) szempontjait felülírja a racionalitás. Arról nem is szólva, hogy az oroszok beszállítói kieshetnek a szankciók vagy a beszállítók önkéntes visszalépése miatt.

A Roszatom emberei megjelentek a megtámadott csernobili és zaporizzsjai erőműnél. Ki fog ezek után együttműködni a Roszatommal, amelyik részt vesz egy az ENSZ alapokmánya által tiltott támadásban?
Aszódi Attila
Minél többször mondja a kormány, hogy nincs politikai motiváció valami mögött, annál nyilvánvalóbb, hogy csak politikai motiváció van.
– Holoda Attila

Nukleáris üzemanyag

Magyarország maradt az egyetlen európai ország, amelyik még mindig az oroszoktól veszi a nukleáris fűtőanyagot. Utolsó előttiként Szlovákia sem vesz többet.[14]

Paks 1-hez jelenleg csak az oroszok tudnak üzemanyagot szállítani. Paks 2-höz elvileg az amerikai Westinghouse is képes, bár a kazetták kipróbálására nem nagyon van mód, mivel 1200 MW-os erőmű csak Oroszországban és Fehéroroszországban van. Törökországban, Bangladesben és Egyiptomban most építenek ilyen erőművet.

A használt üzemanyag feldolgozására a francia központú Orano is képes.

Az üzemanyagra nem valószínű szankció, mert az oroszok nemcsak orosz erőművekhez szállítanak üzemanyagot. Az üzemanyag jól készletezhető. Pakson legalább 2 évre elegendő üzemanyag van, 2023 elején még több is.

Alternatív üzemanyagbeszerzése már Paks 1-nek is volt a ′90-es években a finnekkel együttműködve. Nyugati cégek is elkezdtek üzemanyagot gyártani még orosz erőművekhez is. Erre szükség is lenne az ellátási biztonság és az árverseny miatt is.

Paks 2-re már költöttünk 400–500 MFt-ot és 8 évet. Aszódi szerint jó az erőmű, de nyugati turbinákkal, nyugati vezérlőrendszerrel kell megcsinálni.

Paks 1 és Paks 2

Az áramfogyasztás 28–30%-a az import, ezért van helye Paks 2-nek, de más hűtési mód kell a Duna helyett. A víz hűtését meg kell oldani már Paks 1-nél, mielőtt Paks 2 üzembe lép, mivel többször előfordult, hogy a Duna alacsony vízszintje vagy magas hőmérséklete miatt csökkenteni kellett Paks 1 teljesítményét.[15] A kőolajiparban vannak ilyen eljárások.

Egy erőmű élettartamának hosszabbítása általában az új erőmű árának 30–60%-ába kerül az erőmű állapotától függően.[16]

Az Európai Bizottság Paks 2-t azért engedélyezte, mert „a paksi atomerőmű 1-4. blokkjainak fokozatos, 2032, 2034, 2036 és 2037 végéig tartó leállítása nyomán jelentkező kapacitásveszteséget hivatottak kompenzálni Paks II. 5. és 6. blokkjai, mert a régi blokkok további üzemidő-hosszabbítására nincs kilátás.” Ausztria beperelte Magyarországot az Európai Bíróságnál, mert szerinte a magyarok együtt akarják üzemeltetni Paks 1-et és Paks 2. A Bíróság elutasította a keresetet azzal, hogy erre semmi jel nem mutat.

Egy héttel a Bíróság ítélete után, 2022. december 8-án a magyar parlament elfogadott egy határozatot, hogy a kormány vizsgáltassa ki Paks 1 meghosszabbításának a lehetőségét 2057-ig. Ez pedig ellentmond a Bizottság engedélyének: újra kell kezdeni Paks 2 engedélyeztetését.

A Paks 1 és Paks 2 projekt az Európai Bizottság szerint elválasztandó. Ez az oka annak, hogy az előbbi Lantos Csabához, az utóbbi Szijjártó Péterhez tartozik.[2]

Jegyzetek

  1. Orosz befolyás Magyarországon. YouTube (2018. dec. 28.) (videó)
  2. 2,0 2,1 Brückner Gergely: Valami történik Paks II.-vel: Orbán elkötelezett az oroszok felé, közben egyre irreálisabb a Roszatom-üzlet. telex.hu (2023. jan. 30.)
  3. Benyó Rita: Paks II-vel sem lesz elég energiánk. YouTube (2023. aug. 14.) (videó)
  4. Portfolio
  5. Varga Mihály fű alatt módosíthatja a Paks II-szerződést. 24.hu (2023. jún. 1.)
  6. Az oroszok lábon elloptak egy atomerőművet. Borbás Barna riportja Aszódi Attilával az ukrajnai nukleáris helyzetről www.valaszonline.hu (2023. márc. 9.)
  7. Haszán Zoltán: Oroszország hogyan akar bármely országban atomerőműveket építeni, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Interjú Aszódi Attilával, a paksi bővítés korábbi államtitkárával 444.hu (2022. márc. 5.)
  8. Herczeg Márk: Ukrajna jegyzékben tiltakozik az EU-nál a Roszatom paksi projektje miatt. 444.hu (2023. jún. 8.)
  9. Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  10. Magyari Péter: Finnország visszalépett, Paks 2 északi párját nem építheti meg a Roszatom. 444.hu (2022. márc. 23.)
  11. Magyari Péter: Hatalmas kártérítést fizet Bulgária, mert nem kért az orosz atomerőműből. 444.hu (2016. szept. 14.)
  12. Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Orosz-ukrán háború
  13. Mártha Imre a Vodafone-vásárlásról: Ez így használhatatlan, az tuti. 24.hu (2022. szept. 16.) 42:00.
  14. Csurgó Dénes: Nem vesznek többé orosz üzemanyagot a szlovák atomerőművek. 444.hu (2023. aug. 25.)
  15. Csökkenteni kellett a paksi atomerőmű teljesítményét. 24.hu (2023. júl. 13.)
  16. Holoda Attila: A diplomácia fogságába esett Magyarország biztonságos energiaellátása. Riporter: Benyó Rita YouTube (2023. aug. 22.) (videó)

Forrás

További információk