Atlétikai stadion
Atlétikai stadion
A 2023. augusztus 19–27. közötti atlétikai világbajnokság lebonyolítására épül. Tervezett költsége 2019. november 25-én 130 MFt, de eddig minden ilyen beruházás többe került a tervezettnél, különösen, ha időre kellett elkészülnie. Mivel a költségeket az egész ország állja, Hadházy Ákos országos népszavazást kezdeményezett, bár a stadion Budapesten lesz.
A kormány a Karácsony Gergellyel folytatott megbeszélésen megígérte, hogy nem építi meg a stadiont, ha a főváros ezt nem akarja.
A tervezett stadion legnagyobb része a IX. kerület területén van. Az új polgármester, Baranyi Krisztina kezdettől ellenezte az építést, elsősorban azért, mert a hatalmas monstrumot egyetlen versenyre építik, utána csak versenyzők fogják használni, és elfoglalja a kerület gyönyörű dunaparti részét és a kilátást. Azzal a feltétellel hajlandó megadni az építési engedélyt, ha a tervet átalakítják, és a stadiont és a környékét a verseny után tömegsportra teszik alkalmassá.[1] A Momentum ezt is támogatja.
A másik érintett önkormányzat a csepeli (XXI. kerület). Ők 11:5:1 arányban támogatják a tervet.[2]
A népszavazás indításával Hadházy és a Momentum megvárja a főváros ill. a kormány válaszát. Ha lesz népszavazás, a 200,000 aláírás összegyűjtése várhatóan januárban kezdődik.
A Momentum elnöke, Fekete-Győr úgy igyekszik beállítani az ügyet, mintha azt a Momentum kezdeményezte volna, aki attól tart, hogy a kormány nem fogja betartani az ígéretét.[3]
November 26-án Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina öt feltételt támasztottak a támogatásra:
- a stadiont és a környékét a verseny után tömegsportra teszik alkalmassá
- 50 milliárd a kerületek járóbeteg ellátásának fejlesztésére
- Budapesti Nagyerdő létesítése a diákvárossal
- a költségek átláthatósága
- a szerződések nyilvánossága,
és mindezek (!) határozatba foglalása. A fővárosi közgyűlés november 27-én elfogadta az előterjesztést.
A kormány még a főváros döntése előtt úgy reagált, hogy eldőlt a stadionügy, és a feltételeket javaslatoknak tekintik.[4] Az elfogadás hírére elkeseredetten reagált Kassai Dániel, a népszavazás elindítója.[5] Másnap kormányhatározatban jelent meg a stadion megépítése és a környékének Baranyi Krisztina által kért rendezése, de a másik 4 kérésről semmi. Karácsony Gergely úgy reagált, hogy „kezdetnek jó”, „a miniszterelnök adott szava szerint a Fővárosi Közgyűlés döntései jelentik a kiindulópontot”.[6]
- ↑ Baranyi Krisztina: Az elmúlt 9 év nem múlhat el következmények nélkül - teljes interjú. index.hu (2019. nov. 1.) (videó) Interjú Baranyi Krisztinával.
- ↑ Csepel 11-5-1 arányban támogatja az atlétikai vb-t. index.hu (2019. nov. 18.)
- ↑ A Momentum országos népszavazást kezdeményezne a 120 milliárdos atlétikai stadionról. 24.hu (2019. nov. 21.)
- ↑ Kovács-Angel Marianna: A kormány szerint a kérdés eldőlt: lesz atlétikai vb és új stadion. 24.hu (2019. nov. 26.)
- ↑ Elkeseredett és csalódott posztban ment neki Karácsonyéknak az ellenzéki önkormányzati képviselő. hvg.hu (2019. nov. 26.)
- ↑ Vaskor Máté: Karácsony a kormányhatározatról: Ha azt gondolják, lehet a feltételek között szemezgetni, baromi nagyot tévednek. 24.hu (2019. nov. 27.) Kormányhatározat jelent meg az Atlétikai Stadion környékének a Köztársaságpárt által kért rendbehozására, de a másik négy kérésről semmi..