Nikola Gruevszki

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2018. november 20., 04:38-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kormányváltás után a különleges ügyészség bizonyítékokat talált rá, hogy Gruevszki részt vett az ügyészség és annak tanúinak megfigyelésében. A Gruevszkihez hűséges emberekkel feltöltött bíróságok sokáig nem voltak hajlandóak kiadni elfogatóparancsot ellene, az útlevelét azonban elvették.

Elítélése és szökése

Gulyás Gergely szerint Gruevszki útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal hagyta el Macedóniát. Ebben a magyar államnak semmilyen közreműködése nem volt, semmilyen segítséget nem nyújtott. Az albán hatóságok nem regisztrálták a belépését, vagyis valószínűleg gyalog, illegálisan érkezett. Egy magyar külképviseleten – valószínűleg Tiranában – szándéknyilatkozatban kérvényezte menedékkérelmét. Az ilyesmire vonatkozó „szándéknyilatkozatot” a magyar jog nem ismeri, és a hatósági gyakorlat szerint is értelmezhetetlen.

Orbán Viktor szerint a kormány nem politikai, hanem jogi kérdésnek tekinti menedékkérelmet. Orbán Balázs viszont a jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére 2018. november 19-én azt válaszolta a parlamentben, hogy Gruevszki azért nem a tranzitzónában van, mert 10 éves miniszterelnöksége okán különleges bánásmódot igénylő személy. A 2007. évi 80. tv. 2 § k) pontja szerint azonban különleges eljárásra a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik tarthat igényt.[1] Nem világos, hogy Gruevszkire a felsorolt esetek melyike vonatkozik.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a Külügyminisztérium tudtával döntött a budapesti meghallgatásról. Magyarország területét nem hagyhatja el.[2]

Az albán rendőrség szerint Gruevszki november 11-én 19:11-kor utasként, egy magyar diplomataautóban, a saját személyi igazolványával hagyta el az országot, még azelőtt, hogy az Interpol kiadta a körözést. Egy lap szerint az autó a tiranai magyar nagykövetségé, rendszáma CD1013A, és Hani i Hotitnál lépte át az albán–észak-montenegrói határt.[3][4] A montenegrói-szerb határt az 55A05-ös forgalmi rendszámú követségi gépjárműben lépte át Félegyházi Csaba konzul és Császár József első beosztott társaságában 22:16-kor.[5] Vagyis a Macedónia–Albánia–Észak-Montenegró–Bosznia–Hercegovina útvonalon érkezett Magyarországra. Egy meg nem erősített olvasói vélemény szerint viszont az 55-tel kezdődő rendszám Szerbiában Fehéroroszországé, és nem Magyarországé. Ez újabb fordulatot adhat az ügynek.[6]

Macedónia 2018. november 15-én nemzetközi körözést adott ki Gruevszki ellen és kiadatását kérte Magyarországtól, melyről jelenleg is folynak a tárgyalások a két ország között.[7][8] Ez önmagában is érdekes, ui. a menekültügyi eljárásban tilos egyeztetni a származási ország hatóságaival. Ez általános elv. A tiltásnak az az oka, hogy egy ilyesfajta kapcsolatfelvétel veszélybe sodorhatja a kérelmezőt és hazájában maradt hozzátartozóit.[9]

A kiadatási kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el, ami felülbírálhatja a menekültügyi hatóság döntését.

Reakciók

A Demokratikus Koalíció szerint az eset az illegális migráció támogatása, ezért felszólította a Miniszterelnökséget és a Fideszt, hogy regisztrálja magát, mint „bevándorlást támogató szervezet”, és fizesse be a bevándorlási különadót,[10] Hadházy Ákos pedig feljelentést tesz illegális határátlépés segítése miatt.[11]

Az ügy az Európai Parlamentben is téma. Az Európai Néppárt elnöksége rendkívüli ülésen tárgyalja meg az ügyet.[12]

Jegyzetek

További információk