Nyugdíj
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. január 19., 23:01-kor történt szerkesztése után volt.
|
Az alaptörvény szerint a nyugdíj és az egészségügy állami feladat, és nem biztosítás. Nem járulékot, hanem adót szednek ilyen néven, melyet a Kincstár kezel. Ez azt jelenti, hogy az állam másra költheti az egészségügyre ill. nyugdíjra beszedett adót.[2]
„ | Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. | ” |
– Alaptörvény, XIX. cikk (4) |
2019 végén a több mint 2 millió nyugdíjas 4 százaléka 60 ezer forintnál, 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap. A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.[3]
2020 elején a minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:[4]
- A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
- A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
- A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
- A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
- A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
- A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.
Jegyzetek
- ↑ Ekkor utalják a nyugdíjat 2020-ban. 24.hu (2020. jan. 2.)
- ↑ Így lett a TB-járulékból adó. Mihályi Péter és Juszt László beszélgetése www.facebook.com (2013. máj. 13.) (videó)
- ↑ Csernátony Csaba: Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között? www.napi.hu (2019. nov. 23.)
- ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek. 24.hu (2020. jan. 29.)
Források
- ‼ Orbánék dézsmálják a nyugdíjkasszát. olkt.hu (2017. okt. 16.) A nyugdíjjárulék → szociális adó következményei.
- A nyugdíjas kor előtt álló magyarok több mint 40 százaléka munkanélküli. nepszava.hu (2019. nov. 2.)
- K. Kiss Gergely: Világos üzenetet kaptak az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok. www.napi.hu (2019. ápr. 17.) Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint nem kaphatják vissza pénzüket a volt nyugdíjpénztártagok.
- Szász Péter: Iszonyúan megjárta sok nyugdíjas - 40 százalékot is bukhattak az ellátásukból. www.napi.hu (2019. márc. 28.) Megint egy hülye cím. Ahhoz képest jártak rosszul, mintha most mennének nyugdíjba.
- Gulyás Erika: Lázár vallott - Vége a nyugdíjkamunak. nepszava.hu (2015. okt. 26.) Nem lesz egyéni nyugdíjszámla az elkobzott kötelező pénztári helyett.
- Szily László: Nem tervezi az MNB 40 százalékkal csökkenteni a gyermektelenek nyugdíját, a hamis hír forrása az ÉS félrevezetően megfogalmazott elemzése volt. 444.hu (2019. márc. 11.)
- 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról. net.jogtar.hu (1997. júl. 25.) Nyugdíjtörvény.
További információk
- Kovács-Angel Marianna: Míg mi rezsiutalványozunk, Németországban megszavazták a minimumnyugdíjat. 24.hu (2019. nov. 12.)