Koronavírus (gyógyítás)
Ez a szócikk a covid19 vírus elleni védekezésről ill. gyógyításról szól a tudomány 2020. júniusi állapota szerint. E cikkben koronavírus vagy egyszerűen vírus néven hívjuk a covid19 vírust, és covid néven az általa okozott betegséget.
A betegség
A covid az endothelium vírus okozta betegsége.
Az endothelium az ereket belülről beborító, egy-két sejt vastagságú „bélés”, aminek legfontosabb feladata a véralvadás meggátlása az érrendszeren belül, de endokrin (hormonkiválasztó) funkciója is van.
A fertőzés következtében az erekben – elsősorban a hajszálerekben – véralvadás, mikrotrombózis keletkezik, aminek következtében az ér trombózis utáni része által ellátott sejtek oxigén nélkül maradnak és elpusztulnak.
A vírus leggyakrabban a légzőrendszeren át jut a szervezetbe, és ott kezd fertőzni, ezért gondolták korábban, hogy a légzőrendszer betegsége. A vírus más módon is tud fertőzni, pl. a nyálkahártyákon keresztül (gyomor- és bélrendszer, szem).
A tüdőt ért fertőzés következtében károsodnak a tüdőhólyagocskák hajszálerei, a hólyagocskák elpusztulnak, és nem képesek az oxigén/szén-dioxid cserére. Ezen a lélegeztetés sem segít, sőt, árt, azáltal, hogy a túlnyomás károsítja a még ép tüdőhólyagocskákat is. A betegek többségénél sokkal hatásosabb (mellesleg: olcsóbb is) az oxigén befújása az orron keresztül, mert az oxigéndús levegőből a még ép tüdőhólyagocskák több oxigént képesek megkötni. (Persze ha ez sem elég, nem marad más választás, mint a lélegeztetés.)
A más szerveket ért fertőzés és a mikrotrombózisok magyarázzák az olyan furcsa tüneteket, mint pl. az íz- és szagérzékelés elvesztése.
A korábbi feltételezésekkel szemben tehát a covid nem a tüdő és a légúti rendszer betegsége, és nem is gyulladásos betegség, bár a fertőzés előrehaladtával gyulladás is keletkezhetik.
A betegség fokozottan veszélyezteti azokat, akiknek már korábbi, az endotheliumot érintő betegségük volt: infarktus, agyvérzés (a kettő lényegében nem különbözik egymástól[1]), cukorbetegség (ami ugyancsak károsítja az endotheliumot, ezért jár együtt gyakran az előző kettővel).
Kezelés
A betegségnek a fertőzés lefolyása alapján két, elég jól elkülöníthető fázisa van. Az első fázis a vírus terjedése a szervezetben; az okozott kár ekkor még kevés. A második fázisban a kettő megfordul, és a károk már az egészséget, sőt, az életet is veszélyeztetik, így a károk csökkentése válik fontosabbá.
A vírus szaporodása és az endothelium károsodása ellen teljesen más gyógyszereket kell használni. Ez korábban nem volt világos, ezért felül kell vizsgálni az egyes szerekre korábban kimondott hatásosságot vagy épp hatástalanságot.
Első fázis
A legfontosabb feladat időben észrevenni a fertőzést. Ez a magyar egészségügy mai állapota mellett egész egyszerűen képtelenség. Az észleléshez gyakori tesztek kellenek, és az, hogy a teszteredmény gyorsan elkészüljön. E cikk írásakor[2] a teszteredmény elkészülte kb. egy hét, és a minta levételére is napokat vagy még többet kell várni. Ennyi idő alatt vagy legyőzte a szervezet a vírust, vagy az elszaporodott, és a beteg már régen a második fázisban van. Az egészségügy nem győzi a szükséges tesztek elvégzését, és a kormány még azt sem árulja el, hol van a szűk keresztmetszet (minta, a mintavételt elvégző ember, laborkapacitás). Még a szakemberek is csak találgatnak hiteles információ híján.
A hatósági ár megállapítása sem használt a tesztelésnek: a magánklinikáknak ennyiért nem éri meg tesztelni, így sokan sem az állami, sem a magánszektorban nem tudják elvégeztetni a tesztet.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint annyi mintát kell venni, hogy a fertőzöttek száma 5% alatt maradjon. Ez a szám nálunk a cikk írásakor[2] 10% körül mozog, és minden jel arra mutat, hogy csak azért nincs még több fertőzött, mert az egészségügy nem tud több tesztet elvégezni. Így viszont esély sincs az 5% betartására, és könnyen kezelhetetlen méretű lehet a járvány.
Felsorolok két első fázisbeli gyógyszert, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a mai[2] Magyarországon hatástalanok: mire beadnák őket, a beteg már régen nincs az első fázisban. Legfeljebb egy-egy szerencsés betegnek használnak, aki a fenti problémákon túljutott.
- Remdesivir
- infúzióban adható, nagyon drága gyógyszer. Egyesek magyar fejlesztésnek és csodaszernek (mások az egyetlen hatásos, nálunk kapható szernek) tartják, pedig ennél jobb (és olcsóbb) első fázisbeli szerek is vannak (lásd alább). Infúzióban kell beadni, azaz kórházban. Márpedig kórházba az kerül, aki már súlyosan megbetegedett, azaz a második fázisban van. (Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem mindenütt.)
- Hidroxiklorokinen
- régi malária elleni szer. A covid ellen az tette népszerűvé, hogy Trump amerikai elnököt is ezzel kezelték, amikor megfertőződött, és ő erről többször nyilatkozott is. A Zn2+ sejtbe jutását segíti. A cink katalizál a vírus szaporodását gátló folyamatokat.
Második fázis
2020 júniusában úgy tűnik, hogy a vírus oxidatív stresszt okoz, ami aktivizálja a von Willebrandt véralvadási faktorten. A faktor által okozott véralvadás következményei a mikrotrombózisok. Ebből adódik a védekezés módja:
- véralvadásgátló
- nagy dózisú C-vitamin az oxidatív stressz ellen
- valamilyen szteroid típusú gyógyszer (pl. tocilizumaben az extrém immunreakció (citokin vihar) kivédésére.
A legegyszerűbb véralvadásgátló, az aszpirin ez esetben hatástalan. Hatásosnak tűnik a heparin, dipiridamol, defibrotiden, de leginkább az acetilciszteinen, ami vény nélkül kapható köptető. A vírus ellen azonban több nagyságrenddel nagyobb adagban, infúzióban kell adni, így otthoni kezelésre alkalmatlan.