Alaptörvény

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2018. december 10., 18:41-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Nem konszenzusos)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forrás: A Momentum Facebook-lapja

Az alaptörvény az 1989-ben konszenzussal elfogadott, többször módosított Alkotmányt 2012. január 1-jén felváltó törvény. A legitimitását különböző okokból sokan megkérdőjelezik.

Ezt a szócikket azért írtam, mert egyes ellenzékiek a Facebook-on minden problémára rávágják, hogy az alaptörvény nem létezik. Csak ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Élni pedig addig is kell, amíg ez tisztázódik.

A dolgot súlyosbítja, hogy egy még elvakultabb társaság a Facebook-on azt híreszteli, hogy ha összegyűlik 100 000 ember, azok átvehetik a hatalmat. Törvényhelyet nem lehet kiszedni belőlük. És nem képesek/akarják megérteni, hogy össze tud gyűlni másik százezer, aki annak az ellenkezőjét akarja. Tehát nem is lehet ilyen szabály, hiszen önellentmondást tartalmaz.

Elnevezések

E szócikkben

  • Alkotmány: az 1949. évi XX. törvény
  • alkotmány: egy ország lakosainak túlnyomó többsége által elfogadott, az együttélési szabályokat rögzítő, írott vagy íratlan törvény
  • alaptörvény: a 2012-ben az Alkotmány helyébe lépő törvény

Az alkotmány alkotmányellenessége

Az alkotmány feladata az együttélés legfontosabb szabályainak rögzítése. A nép túlnyomó többségének egyetértését kell bírnia.

Egy alkotmány négy esetben lehet alkotmányellenes:

  1. az alkotmány megsérti a liberális alkotmány elveit: definíció szerinti alkotmányellenesség.
  2. érvénytelen mechanizmussal alkották meg: közjogi érvénytelenség, más szóval jogi értelemben vett alkotmányellenesség
  3. nem alapul a választópolgárok akaratán: legitimációs alkotmányellenesség
  4. az alkotmány nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával: téves identitás miatti alkotmányellenesség.

Legitimáció

Az alaptörvényt a nép feje fölött hozták létre, a nép megkérdezése nélkül, és abban korlátozták a népet abban, hogy a feje fölött létrehozott alaptörvényt népszavazással megváltoztathassa. Az alaptörvényt a nép akkor sem tudja megváltoztatni, ha a többség szeretné, mert ebben az állítólag az ő érdekeiket képviselő parlamenti képviselők akadályozzák meg.

Az alaptörvényt egyetlen párt képviselői fogadták el, akik ugyan a választók többségét képviselték, de arra nem kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy az akaratuk ellenére korlátozzák a jogaikat.

Az 1989-es Alkotmány létrehozóinak ugyan nem volt választáson szerzett felhatalmazásuk, de a lakosság túlnyomó többségét képviselték. Ezt senki nem vonta kétségbe sem akkor, sem azóta. Az Alkotmány későbbi módosításait a képviselők túlnyomó többségével (legalább 4/5-ével) fogadták el, ebben tehát az ellenzéki pártok jelentős részének egyetértését is bírták. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Horn-kormány koalíciójának 2/3-os többsége volt, tehát formailag lehetősége lett volna önállóan módosítani, vagy akár új alkotmányt írni. A Vastagh Pál vezette alkotmányozó bizottság el is készített egy alkotmánytervezetet, de a fidesz ellenállása miatt nem tűzték napirendre. Ők nem éltek vissza azzal a formai szabállyal, ami a konszenzust 2/3-os parlamenti többségben határozta meg.

Napi politikai érdekek

Az alaptörvény hosszú távú szabályokat kell tartalmazzon, amivel az emberek többsége egyetért. Biztosan nem ilyen pl.

  • az, hogy Magyarország keresztény ország
  • hogy a hajléktalanság bűncselekmény (egyébként is ellentmond az előzőnek)
  • az egykulcsos SZJA

Formai kérdések

Az Alkotmány lehetővé tette 2/3-os többséggel a módosítást. A fidesz úgy módosította az Alkotmányt, hogy törölte belőle, hogy az új alkotmányt népszavazással kell elfogadni, majd 2/3-dal elfogadta az alaptörvénynek nevezett új alkotmányt. Formailag tehát nem követett el hibát.

Egyes alkotmányjogászok azt mondják, hogy az alaptörvény elfogadásakor eljárási hibát követtek el: az 1994 óta érvényben levő Házszabály szerint zárószavazás előtt már nem lehet érdemi módosító indítványt benyújtani, márpedig itt 14 módosítót is benyújtottak, így közjogi érvénytelenség okán az egész alaptörvény semmis.[1]

Az eljárási hibákat egy erre jogosult szervezetnek kell megállapítania, és a semmisséget kimondania, az Alkotmánybíróság azonban ilyet nem tett. Ha ui. az alaptörvény érvényes, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül annak tartalmát. Ex lex állapot alakult/alakulna ki, és összedől(ne) a jogállami rendszer.

Jegyzetek

Források