Alaptörvény

Forrás: A Momentum Facebook-lapja

Az alaptörvény az 1989-ben konszenzussal elfogadott, többször módosított Alkotmányt 2012. január 1-jén felváltó törvény. A legitimitását különböző okokból sokan megkérdőjelezik.

Ezt a szócikket azért írtam, mert egyes ellenzékiek a Facebook-on minden problémára rávágják, hogy az alaptörvény nem létezik. Csak ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Élni pedig addig is kell, amíg ez tisztázódik.

A dolgot súlyosbítja, hogy egy még elvakultabb társaság a Facebook-on azt híreszteli, hogy ha összegyűlik 100 000 ember, azok átvehetik a hatalmat. Törvényhelyet nem lehet kiszedni belőlük. És nem képesek/akarják megérteni, hogy össze tud gyűlni másik százezer, aki annak az ellenkezőjét akarja. Tehát nem is lehet ilyen szabály, hiszen önellentmondást tartalmaz.

Elnevezések

E szócikkben

• Alkotmány: az 1949. évi XX. törvény
• alkotmány: egy ország lakosainak túlnyomó többsége által elfogadott, az együttélési szabályokat rögzítő, írott vagy íratlan törvény
• alaptörvény: a 2012-ben az Alkotmány helyébe lépő törvény

Az alkotmány alkotmányellenessége

Az alkotmány feladata az együttélés legfontosabb szabályainak rögzítése. A nép túlnyomó többségének egyetértését kell bírnia.

Egy alkotmány négy esetben lehet alkotmányellenes:

1. az alkotmány megsérti a liberális alkotmány elveit: definíció szerinti alkotmányellenesség.
2. érvénytelen mechanizmussal alkották meg: közjogi érvénytelenség, más szóval jogi értelemben vett alkotmányellenesség
3. nem alapul a választópolgárok akaratán: legitimációs alkotmányellenesség
4. az alkotmány nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával: téves identitás miatti alkotmányellenesség.

Közjogi érvénytelenség

Az Alkotmány lehetővé tette ⅔-os többséggel a módosítást. A fidesz úgy módosította az Alkotmányt, hogy törölte belőle, hogy az új alkotmányt népszavazással kell elfogadni, majd ⅔-dal elfogadta az alaptörvénynek nevezett új alkotmányt. Formailag tehát nem követett el hibát.

Egyes alkotmányjogászok azt mondják, hogy az alaptörvény elfogadásakor eljárási hibát követtek el: az 1994 óta érvényben levő Házszabály szerint zárószavazás előtt már nem lehet érdemi módosító indítványt benyújtani, márpedig itt 14 módosítót is benyújtottak, így közjogi érvénytelenség okán az egész alaptörvény semmis.

Az eljárási hibákat egy erre jogosult szervezetnek kell megállapítania, és a semmisséget kimondania, az Alkotmánybíróság azonban ilyet nem tett. Ha ui. az alaptörvény érvényes, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül annak tartalmát. Ex lex állapot alakult/alakulna ki, és összedől(ne) a jogállami rendszer.

Legitimáció

Az alaptörvényt a nép feje fölött hozták létre, a nép megkérdezése nélkül, és abban korlátozták a népet abban, hogy a feje fölött létrehozott alaptörvényt népszavazással megváltoztathassa. Az alaptörvényt a nép akkor sem tudja megváltoztatni, ha a többség szeretné, mert ebben az állítólag az ő érdekeiket képviselő parlamenti képviselők akadályozzák meg.

Az alaptörvényt három kormánypárti képviselő dolgozta ki, és csak a kormánypártok képviselői fogadták el. Ők ugyan a választók többségét képviselték, de arra nem kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy az akaratuk ellenére korlátozzák a jogaikat.

Az 1989-es Alkotmány létrehozóinak ugyan nem volt választáson szerzett felhatalmazásuk, de a lakosság túlnyomó többségét képviselték. Ezt senki nem vonta kétségbe sem akkor, sem azóta. Az Alkotmány későbbi módosításait a képviselők túlnyomó többségével (legalább ⅘-ével) fogadták el, ebben tehát az ellenzéki pártok jelentős részének egyetértését is bírták. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Horn-kormány koalíciójának ⅔-os többsége volt, tehát formailag lehetősége lett volna önállóan módosítani, vagy akár új alkotmányt írni. A Vastagh Pál vezette alkotmányozó bizottság el is készített egy alkotmánytervezetet, de a fidesz ellenállása miatt nem tűzték napirendre. Ők nem éltek vissza azzal a formai szabállyal, ami a konszenzust ⅔-os parlamenti többségben határozta meg.

Önellentmondás

Alkotmány készítéséhez felhatalmazás kell. Az alaptörvény, ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK részében:

„	Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.	”

Ezzel az a baj, hogy az alaptörvény, Nemzeti Hitvallás része meg ezt mondja:

„	Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.	”

Tehát a felhatalmazás egy érvénytelenné tett törvényre hivatkozik, azaz a törvényhozónak nincs felhatalmazása alaptörvény megalkotására.

Napi politikai érdekek

Az alaptörvény hosszú távú szabályokat kell tartalmazzon, amivel az emberek többsége egyetért. Biztosan nem ilyen pl.

• az, hogy Magyarország keresztény ország
• hogy a hajléktalanság bűncselekmény (egyébként is ellentmond az előzőnek)
• az egykulcsos SZJA

Források

• Magyarország Alaptörvénye (Wikiforrás)
• Alkotmánytan I. Digitális Tankönyvtár (Hozzáférés: 2018. dec. 10.)
• Sári János – Somody Bernadette: Alapjogok. Alkotmánytan II. Digitális Tankönyvtár (Hozzáférés: 2018. dec. 10.)