Munka

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2021. december 21., 20:42-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Munkanélküliség)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: Portfolio.hu

2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap.[1]

2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[2]

A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.

2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[3] januárban lesz sztrájk. Nem lett.

Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[4] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[5]

2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[6] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[7]


Munkanélküliség

Forrás: Portfólió

Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.

A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.

2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[8]

Munkanélküli segély hossza.png

2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[9]

Jegyzetek

  1. Juhász Vanessza: 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. merce.hu (2021. aug. 8.)
  2. 140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát. muon.hu (2021. jan. 2.)
  3. Gulyás Erika: Jogszerű a novemberi szociális sztrájk. nepszava.hu (2019. okt. 11.)
  4. Több mint 4 millió magyar dolgozik hazánkban. www.atv.hu (2018. nov. 28.)
  5. Szurovecz Illés: Majdnem 44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon. 444.hu (2019. nov. 5.)
  6. 2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  7. 2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  8. Akire még Orbán Viktor is hallgat: email aHangtól 2020. július 22.
  9. Aláírásgyűjtő helyek

Forrás

További információk