Önkormányzat

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. június 17., 12:55-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Átláthatóság)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.

A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.[1]

A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.

Átláthatóság

2022 első felében a korrupció ellen küzdő civil szervezetek értékelték 30 városi és kerületi önkormányzat átláthatóságát. A két legjobb a IX. és a XI. kerület lett. A legnagyobb javulást a VIII. kerület mutatta. Átlag felett volt a kormánypárti irányítású Székesfehérvár.

A két legrosszabb eredményt az V. kerület és Hódmezővásárhely érte el.[2]

Iparűzési adó

Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak. Országos szinten ez kb. 150 MFt bevételkiesést okoz az önkormányzatoknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint.[3] A vállalatoknak ugyanakkor nem sok segítséget jelent, mivel az adójuk ½%-át engedték el.

A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken,[4] ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.[5]

A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:

  • Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
  • Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
  • Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.

A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.[6]

Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.

Hódmezővásárhely megyei jogú város, az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.

Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.

Egyéb önkormányzati sarc

A kormány az önkormányzatoktól

  • Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be[7]
  • Megemelte a szolidaritási hozzájárulást, Budapest esetén pl. 10 MFt-ről 35-re[8]
  • Elvette a reklámadót (még 2019-ben)
  • Elvette az idegenforgalmi adót.
  • Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.[9]
  • Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
  • megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák
  • szolidaritási járulékot szedett be tőlük.

A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.[10]

A 2022-es választás után Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt mondta, már most alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.[11]

Érdekképviselet

A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa.

A koronavírusra hivatkozva a kormány több esetben olyan intézkedéseket hozott, melyek az önkormányzatok bevételeit csökkentették. Budapest bevételei a kerületekkel együtt 2020-ban és várhatóan 2021-ben is 80 MFt-vel csökkennek.

Ez ügyben 2021. január 14-én egyeztetést tartottak, de az önkormányzatok nem kaptak választ rá, hogyan fogja a kormány kompenzálni a bevételkieséseiket, miközben az oltás kapcsán számít az önkormányzati fenntartású körzeti orvosi rendelőkre is.[12]

A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került

településeken él a magyar lakosság fele

– Karácsony Gergely
A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.
– Karácsony Gergely

Önkormányzati választás

Az országgyűlési és EP-választáson a megválasztott képviselők egyenrangúak. Az önkormányzati választáson háromféle tisztséget lehet elnyerni:

Egyéni Listás
helyi önkormányzati képviselő
polgármester
megyei önkormányzati képviselő

A főpolgármesteri tisztség megválasztása azonos a települési polgármesterekével, csak a testületi tagságot lehet másképp elnyerni.

Jegyzetek

  1. Kaiser Vivien: Az Önkormányzatok szövetsége szerint Orbánék diszkriminálják az ellenzéki vezetésű városokat. nyugatifeny.hu (2020. dec. 28.)
  2. Vizsgálni csak pontosan, szépen – és elfogultság nélkül. hirklikk.hu (2022. jún. 6.) Az önkormányzatok értékelése átláthatóság szempontjából.
  3. 50 milliárdtól esnek el az önkormányzatok az iparűzési adó csökkentése miatt. www.portfolio.hu (2020. dec. 21.)
  4. Itt vannak Orbán bejelentései: felére csökkentik az iparűzési adót a kkv-knak és az egyéni vállalkozóknak. hvg.hu (2020. dec. 19.)
  5. Karácsony Gergely: „Nincs alku, nincs külön alku”. www.napi.hu (2020. dec. 21.)
  6. Szinte csak fideszes városoknak osztott milliárdokat a kormány, három ellenzéki város kapott csak támogatást. www.szeretlekmagyarorszag.hu (2020. dec. 24.)
  7. Jövőre is elveszik a gépjárműadót az önkormányzatoktól. index.hu (2020. máj. 6.)
  8. Karácsony: A saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet. hvg.hu (2020. nov. 30.)
  9. Darázsfészekbe nyúlt a kormány - még a fideszes politikusok is panaszkodnak. www.napi.hu Az ingyenes parkolás miatt. Vidéken tetszik az embereknek, Budapesten nem..
  10. Csurgó Dénes: Hiába tiltja rendelet, Niedermüller Péter önkormányzata akkor is adót fog emelni. 444.hu (2020. dec. 4.)
  11. Kósa András: Cser-Palkovics András az Azonnalinak: Már most alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer. azonnali.hu (2022. ápr. 13.)
  12. enyeres Bence: Látszategyeztetést tartott a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal, semmit nem adnak az elvonásokért cserébe. nyugatifeny.hu (2021. jan. 14.)

Forrás