Választókerület/Pest

Ez a lap a pesti választókerületek optimális kialakításával foglalkozik a 2022-es egyéni képviselőválasztás választópolgár-adatai alapján. Akkor a 106 választókerületben 7,759,337 – átlagosan 73,201) választópolgár volt.

A XXI. és XXIII. kerület egy választókerületbe sorolása, valamint az I. kerület pesti oldalhoz áttétele nem nagyon elkerülhető. Ezáltal Pesthez

• 17 kerület
• 12 választókerület
• 850,578 választópolgár (átlagosan 70,882)

kerül.

A képviselők választásáról szóló törvény 4. § (6) azt írja elő, hogy a választókerületek mérete legfeljebb 20%-kal térhet el az átlagostól (a továbbiakban: 20%-os határ). 2022-ben ez 58,561–87,841 választópolgárt jelentett.

A törvény azt is előírja, hogy az átlagtól 15%-nál csak akkor térhet el jobban a választókerület mérete (a továbbiakban: 15%-os határ), ha másképp nem teljesíthetők az alábbi követelmények:

• A választókerület egy megyén belül kell legyen. Budapest a választás szempontjából megye. Ez azt jelenti, hogy nem lehet Budapesthez kapcsolni Pest megyei településeket.
• A választókerület területe összefüggő kell legyen.
• Egy település (Budapest esetén: kerület, a továbbiakban bp-kerület) egy választókerületben kell legyen, ha a mérete kisebb egy választókerületnél, és ha ez megoldható. Budapesten több esetben nem.

A 15%-os határok 2022-ben 62,221–84,181 közöttiek.

Algoritmus

A választókerületek kettéosztásakor sok dologra kell figyelemmel lenni, ezért úgy döntöttünk, hogy csoportokat hozunk létre, melyekben több választókerület és több budapesti kerület lehet. Egy bp-kerület és egy választókerület is csak egy csoportban lehet. A csoportok kialakítása vizsgálható számítógéppel (a feladat a hátizsák-problémához hasonló), a csoportok feldarabolása, a határ meghúzása pedig úgyis kézi beavatkozást igényel.

Fontos, hogy egy csoport lánc-e. A láncban két (láncvégi) választókerületnek csak egy-egy szomszédja van, a többinek pontosan kettő. Lánc esetén különösen nehezen húzhatók meg a csoporton belüli választókerület-határok, pláne, ha azt az elvet is követni akarjuk, hogy egy bp-kerület legfeljebb 2 választókerülethez tartozzék.

Gyakrabban előkerülő lánccsoportok

Vksz.	Csoport	Képlet	Leírás
2	1,5,6,13	XIII. → I,V,VI,XIII.	Az I-V-VI. kerületcsoport kiegészül a túl nagy XIII. kerület „fölös” választópolgáraival. A hátrány, hogy a Körút helyett más határt kell találni.
1	1,5,9		Elég furcsa alakú választókerület, és elég nagy is, de nem lép át kerülethatárt.
2	1,5,13	XIII. → I-V-XIII.	Az I-V-XIII. lánc egyik választókerülete a XIII. kerület északi részét tartalmazza, a másik a megmaradó részt a másik két kerülettel együtt. A Körút – ami az V. és XIII. kerület természetes határa – helyett másik határt kell kijelölni.
2	4,15	IV. → IV,XV.	Az egyébként megfelelő méretű IV. kerület ki tudja egészíteni a XV-iket teljes választókerületté.
2	6,7,13	XIII. → XIII,VI,VII.	A XIII. kerület egy része önálló, a másik része kiegészíti a két túl kis választókerületet.
2	7,8,10	VII. ← VIII. → X.	A VII-VIII-X. kerület két választókerülete két részre osztja a VIII. kerületet, de csak 20 ezer választópolgár kerül át a X. kerületbe. Viszont feladja a Hungária körúti természetes határt a VIII. és X. kerület között.
2	1,5,8,10	I-V-VIII. → VIII-X.	A két választókerületre bontás csak a VIII. kerület kettéosztásával lehetséges: 60% az I-V-nek, 40% a X-nek.
2	8,9,20	VIII. ← IX. → XX.	A két láncvég nagyjából egyforma, így félbevágja a IX. kerületet.
2	9,19,20	XIX,XX. → IX,XIX,XX.	A IX., XIX. és XX. kerülethármasban a IX. a legkisebb, mégsem érdemes kettéosztani, mert ez esetben a másik két kerület egészen a Belvárosig nyúlna be, annyira hosszú lenne. Vagyis a XIX-XX. kerület alkot egy választókerületet, a fennmaradó rész a IX. kerülettel egy másikat. A megoldás hátránya, hogy megszünteti a Határ úti „természetes” határt a IX. kerület és a másik kettő között.
3	10,15,16,19	XIX-X. → X-XVI. → XVI-XV.	A XIX. kerület a X. nagyobbik felével ad egy választókerületet, vagyis a csoport félbevágja a X. kerületet. A X. kisebbik fele a XVI-hoz kerülne, ami kb. 10 ezer szavazót adna a XV-nek. A helyzet nagyon hasonló a X-XIX-XX-nál jelzett]] problémához.
2	10,19,20	X-XIX. → XIX-XX.	A két választókerületre bontás csak a XIX. kerület kettéosztásával lehetséges: X. közel felét, XX. a nagyobbik felét kapja.
3	14,15,16	XIV-XV. ← XIV. → XIV-XVI.	A túl nagy XIV. kerületből két szomszédosba kerülnek a többletszavazók. Hátránya, hogy a XIV. kerület három választókerületre oszlik.
2	14,16	XIV. → XIV-XVI.	A XIV-XVI. kerületpáros jelenleg a 13.választókerület. A túl nagy XIV. választókerület kiegészíti a XVI-ot teljes választókerületté.

A jelenlegi felosztás

Az alábbi táblázat a választási törvény szerinti csoportokat mutatja. 7 kettéosztott kerület van benne (IV., VIII., IX., X., XIII., XIV., XIX.). A vastagon jelzettek megosztása a méretük miatt elkerülhetetlen.

A jelenlegi kiosztás

Vksz.	Vk.	Kerületek
2	1,6	1,5,8,9
1	5	6,7
3	7,11,12	4,13,15
2	8,13	14,16
3	9,14,16	10,17,19,20
1	15	18

Jelenleg két probléma van. Egyrészt az 5. választókerület (6. és 7. bp-kerület) mérete (58,914 fő) kívül esik a 15%-os határon (62,221).

Másrészt az 1. választókerület is túl kicsi (59,754 fő). A választókerülethez tartoznak még VIII. és IX. kerületi részek is, vagyis ez a kérdés a határok átrajzolásával megoldható, bár a dolog nem egyszerű, mivel a 6. választókerület is kicsi (68,448 fő). A kettő átlaga 64,101, a minimális 15%-os méret 62,221. 2–3 szavazókört kellene másik választókerületbe tenni, és ki tudja, mennyi ideig maradna a két választókerület a 15%-os határon belül.

A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik.

A bal oldali felosztásban a XIII-IV-XI. lánc. A XIII. kerület túl nagy, így csak a XIII. → IV. → XV. úton tudta átadni a többlet-szavazóit.

A XX-XIX-X-XVII. is lánc, ráadásul a felosztás is érthetetlen. A XIX. kerületet kettévágta kb. fele-fele arányban: a délnyugati rész a XX. kerülettel együtt a 16.választókerülethez, az északkeleti a majdnem teljes X. kerülettel együtt a 9. választókerülethez tartozik.

A XVII. kerület kiadna egy kerületet. Ennek ellenére a X. kerületből kiegészítették 5 ezer fővel (14. választókerület). Jobb felosztás lenne az önálló XVII. kerület. Így a X. kerület kicsit nagyobb lenne, ezért a XIX-ből kevesebb is elég lenne, és több jutna a XX-nak. Ezzel visszajutunk a fenti táblázatban már jelzett problémához.

Mindenképpen feltűnő, hogy a kettéosztott XIX. kerület XX. kerület felőli felében az ellenzék több mint 8%-kal, a X. kerület felőli felében kevesebb mint 4%-kal győzött 2022-ben. A X. kerületben 3% körüli volt az ellenzéki többség, míg a XVII. kerület volt az egyetlen ellenzék által elveszített budapesti kerület. A X. kerületi rész egy kicsit szorosabbá tette az 1% alatti fidesz-győzelmet.

Más lehetséges felosztások

Az optimalizáláskor az a cél, hogy egy bp-kerület minél kevesebb választókerülethez tartozzék, azaz minél több csoport legyen. A 2022-es adatok szerint 7 csoport a legtöbb, abból viszont jó sok lehetőség van: 69. Miután a csoportokat kézzel kell választókerületekre osztani, a 69 csoport között első körben a szórás – a csoportok közötti méreteltérés – alapján teszünk különbséget.

A választókerületek határaival egyelőre nem foglalkoztunk. Ahol új határra van szükség, azt a szavazókörökből kiindulva lehet majd meghúzni, hiszen azok területe és a választópolgárok száma is ismert.

A táblázatok fejlécében az átlagos csoportméret, ± után a szórás látható, a / után a választókerületekkel kettéosztott bp-kerületek száma. A láncot a választókerületek számának inverz betűszíne jelzi. A bp-kerületek térképe és mérete itt látható.

1.

72174 ± 3979 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	75046	75046	4
1	75831	75831	1,5,7
3	199016	66338	6,13,14
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
3	214981	71660	10,15,16,19
2	138747	69373	8,9,20

A VI. kerület a XIII. és XIV. kerület egy-egy részével adja ki a 3 választókerületet. A két kerület nagyobb a 15%-os határnál, így a kettéosztása elkerülhetetlen. A 3 választókerület: VI-XIII-XIV., XIII., XIV.

Összesen tehát 5 megosztott kerület van, viszont ebből kettőt nagyjából félbevágnak a választókerületek.

71496 ± 4194 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	75046	75046	4
2	128596	64298	1,5,13
2	146251	73125	6,7,14
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
3	214981	71660	10,15,16,19
2	138747	69373	8,9,20

Abban különbözik az előzőtől, hogy a VII. és XIII. kerület helyet cserélt.

2.

71254 ± 3882 / 6

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
2	144229	72114	1,5,8,10
2	148307	74153	6,7,13
2	136196	68098	4,15
2	143766	71883	14,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	131123	65561	9,19,20

71735 ± 4081 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	75046	75046	4
2	144229	72114	1,5,8,10
2	148307	74153	6,7,13
3	204916	68305	14,15,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	131123	65561	9,19,20

Egy másik variáció. Abban különbözik az előzőtől, hogy a XV. kerület itt nem a IV-től, hanem a XIV-től kapja a hiányzó szavazókat. Mivel a XIV. kerület határos a XV-tel és XVI-tal is, mindkettőnek közvetlenül adhat szavazókat, így egy kerület-megosztással kevesebb lesz. Ezzel viszont a XIV. kerület 3 választókerületbe kerül.

Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., XIV., XIX., XX.

3.

71254 ± 4036 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
2	141658	70829	7,8,10
2	150878	75439	1,5,6,13
2	136196	68098	4,15
2	143766	71883	14,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	131123	65561	9,19,20

4.

71925 ± 4156 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	77264	77264	1,5,9
2	148307	74153	6,7,13
2	138267	69133	8,14
2	136196	68098	4,15
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
3	203587	67862	10,16,19,20

A csoportok átlagmérete között már elég nagy a különbség, viszont ez talán a megoldás veszi eddig a legjobban figyelembe a bp-kerülethatárokat.

A X-XIX-XX. hármast korábban már láttuk két választókerületben. Most kiegészül a XVI. kerülettel, ami önmagában kicsi, viszont a X-XIX-ből kaphat szavazókat.
  XX-XIX. → XIX-X. → XVI.

Megosztott kerületek: XIII., XIV., IV., XIX., X.

5.

72029 ± 4221 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	77264	77264	1,5,9
3	199235	66411	6,7,8,13
2	136196	68098	4,15
2	143766	71883	14,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	147160	73580	10,19,20

Az eddigi változatok közül néhány a VIII. kerületet vágta félbe. Ez most a VII-iket:
  XIII-VI-VII-VIII:   XIII. → XIII,VI,VII. → VII,VIII.

6.

71254 ± 4226 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
2	147903	73951	6,7,8,9
2	128596	64298	1,5,13
2	136196	68098	4,15
2	143766	71883	14,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	147160	73580	10,19,20

Ez a felosztás is ígéretesnek tűnik: négy belvárosi választókerület, a többi korábban már szerepelt.

A VI-VII-VIII-IX. lánc a VIII. kerületből csíp le egy 10–15 ezres részt a VI. és VII. kerület számára, a legnagyobb része a IX. kerülethez kerül:
  VI-VII-VIII. → VIII-IX.

7.

71735 ± 4228 / 5

Vksz.	Méret	Átlag	Bp-kerületek
1	75046	75046	4
2	141658	70829	7,8,10
2	150878	75439	1,5,6,13
3	204916	68305	14,15,16
1	68813	68813	17
1	78154	78154	18
2	131123	65561	9,19,20

A választókerületek mérete

Az egyéni és a listás választókerületek mérete nem pontosan egyforma.

A levélszavazatok szavazólapjait több héttel a választás előtt küldik ki. Előfordulhat, hogy valaki ezután létesít Magyarországon lakhelyet, és ezáltal egyéniben is jogosult lesz szavazni. Ez a választópolgár a szavazókörben csak egyéni szavazólapot kap, listára levélben kell szavaznia a kettős szavazás elkerülése érdekében.

A fenti cikkben és a hivatkozásokban is választókerületekről és bp-településekről van szó, ezért a levélszavazatokat sehol sem vesszük figyelembe. Teljes választókerület esetén a listás, település esetén az egyéni szavazatszámot vesszük figyelembe, ezért a választópolgárok számában lehet néhány főnyi eltérés a különböző táblázatokban. Országos szinten 2022-ben 161 választópolgárt érintett a fenti körülmény.