Győzteskompenzáció
A győzteskompenzáció az egyéni választókerület győztesének járó töredékszavazat a Magyar országgyűlési választási rendszerben, 2011 óta.
A választáson mindenkinek két szavazata van:[1]
- egy egyéni
- egy listás.[2]
A listás szavazás arányos, az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben.
Az egyéni rendszer aránytalan, hiszen egy jelölt nyeri el a mandátumot, a többiekre leadott szavazatok elvesznek. A magyar választási rendszer ezt az aránytalanságot a töredékszavazatokkal csökkenti.
Töredékszavazatok
2011 óta a magyar országgyűlési választásokon a töredékszavazatoknak két fajtája van, mindkettő az egyéni választáson keletkezik:
- az egyéni választáson mandátumot nem nyert összes szavazat
- a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − 1. Ez a győzteskompenzáció.
A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán elért szavazataihoz. Független jelölteknél, vagy ha a párt nem állíthatott listát, vagy ha a párt listája nem érte el az 5%-ot, a töredékszavazat elvész.
A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd alább). Ez azt jelenti, hogy a vesztett szavazatok listára kerülése arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum megszerzéséhez is.
A listás szavazatok kiosztása
Az első lépés a töredékszavazatok megállapítása. A választás hivatalos eredménye csak a pártok összes töredékszavazatát közli (lásd az alábbi táblázat fejlécében levő lábjegyzeteket), és nem választja szét a vesztes és a győzteskompenzációs töredékszavazatokat sem, az egyéni szavazatok hivatalos eredményében viszont minden adat megvan a Nemzeti Választási Bizottság által elvégzett számítások megismétléséhez.
A töredékszavazatok és a pártlistákra leadott szavazatok összegéből (E = A + D) a D’Hondt-módszerrel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumokat.[3]
|
D = B + C
E = A + D I = A + G J = F + H | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ A határon túliaknak csak egy: pártlistás.
- ↑ A belföldön lakó állampolgárok választhatnak, hogy párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak-e. A határon túliak csak pártlistára szavazhatnak. E szócikkben csak a pártlistákról lesz szó.
- ↑ 2022. évi országgyűlési választás – listás mandátumok kiosztása
- ↑ DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 2022. április 16.
- ↑ MI HAZÁNK MOZGALOM 2022. április 16.
- ↑ FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2022. április 16.
- ↑ 7,0 7,1 Országos listák: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2022. vtr.valasztas.hu (2022. ápr. 16.)
- ↑ 8,0 8,1 A listás mandátumok kiosztása 2022
- ↑ A listás mandátumok kiosztása
- ↑ Az összes egyéni szavazat nincs meg a hivatalos választási oldalon, az egyéni választókerületek összegzésével lehet kiszámítani.
- ↑ A 199. mandátumon a német nemzetiségi lista kapta más szabályok alapján. A 198-as értéket tekintjük 100%-nak a mandátumarányok számításakor.
Forrás
- Országgyűlés összetétele: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2022. vtr.valasztas.hu (2022. ápr. 16.)