Politika:Túlmunka Magyarországon

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli, vagy nem munkanapon végzett munka.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat.

Teljes napi munkaidő: általában 8, legfeljebb 12 óra, de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben vagy részmunkaidőben).

A túlmunka fogalma

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti. Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a túlmunkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.

A rendkívüli munkavégzés szabályai a 2012. évi I. törvényben

A rendkívüli munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyve 2018. decemberében hatályos szövege a következők szerint szabályozza:

A rendkívüli munkaidő fogalma

Rendkívüli munkaidő

• a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
• b) a munkaidőkereten felüli,
• c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
• d) az ügyelet tartama.

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

• a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
• b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.

A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében

A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.

A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.

A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.

Források

• 2018-as törvényjavaslat (2018. december 6.)
• Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 ISBN 963 222 801 4

A munka törvénykönyve

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)

Kapcsolódó szócikkek

• Munkaidő