Politika:Túlmunka Magyarországon
A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.
Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.
Teljes napi munkaidő: általában 8,[Mt 1] legfeljebb 12 óra,[Mt 2] de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben[Mt 3] vagy részmunkaidőben[Mt 4]). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.
A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[1]
Fogalmak
Általános munkarend
A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,[Mt 5] de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend[Mt 6]).
Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).[Mt 7] Általános munkarend a kötetlen munkarend is.
Egyenlőtlen munkarend
Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:
- munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
- elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,[Mt 8] és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.[Mt 9]
A munkaidőkeret hossza 4,[Mt 10] bizonyos munkakörökben 6 hónap.[Mt 11] A kollektív szerződés lehetővé tehet akár 3 éves munkaidőkeretet is,[Mt 12] mely a kollektív szerződés megszűnése után is érvényben marad (amíg az időkeret véget nem ér).
Rendkívüli munkaidő
Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.[Mt 13]
Munkaidőkorlátok
A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.
Napi korlátok
A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb[Mt 14] és 12 óránál több[Mt 15] nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.[Mt 16] Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.[Mt 17]
Éves korlátok
Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,[Mt 18] kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.[Mt 19] A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.[Mt 20]
A kifizetés ideje
A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.
Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.
A rendkívüli munkavégzés szabályai
Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.[1]
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[Mt 21] Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[Mt 22]
A túlmunka szabályainak módosítása 2019. január 1-től
2019. január 1-től létezik az „önként vállalt túlmunka”.[Mt 19] Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát.
Ugyancsak január 1-től nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre, feltéve, hogy a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi.[Mt 12]
A törvénynek már a parlamenti tárgyalása is viharos volt, a 2018. december 12-i elfogadása után pedig tüntetés-sorozat kezdődött.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Új munkajogi kézikönyv. Budapest: KJK. 1995. 174. o. ISBN 963 222 801 4
Források
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
- ↑ 92. § (1)
- ↑ 92. § (2)
- ↑ 92. § (4)
- ↑ 92. § (5)
- ↑ 96. § (1)
- ↑ 96. § (2)
- ↑ 97. § (2)
- ↑ 97. § (4)
- ↑ 97. § (5)
- ↑ 94. § (1)
- ↑ 94. § (2)
- ↑ 12,0 12,1 94. § (3)
- ↑ 107. §
- ↑ 99. § (1)
- ↑ 99. § (2) a)
- ↑ 99. § (2) b)
- ↑ 92. § (2) a) és 99. § (3) a)
- ↑ 109. § (1)
- ↑ 19,0 19,1 109. § (2)
- ↑ 109. § (1)
- ↑ 108. § (1)
- ↑ 108. § (2)