Orosz-ukrán háború/Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1,15 millió fő, de a teljes létszámot sohasem sikerült teljesen feltölteni, így a tényleges létszám 800–850 ezer, amiből 260 ezer sorállományú, akik jogilag nem vethetők be külföldön.

A szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.

Az USA 2,2 M$ katonai támogatást hagyott jóvá Ukrajnának és az őt támogató országoknak. Csehország és Lengyelország katonai eszközöket adott át Ukrajnának, ennek pótlását szolgálja a nekik adott pénz: Lengyelország 288,6 m$-t, Csehország 106 m$-t kapott. Az amerikai katonai költségvetés 760 M$, november 7-ig 41 M$ segélyt adtak Ukrajnának. Az USA 2023-as katonai költségvetése 858 M$.

Az ukránok napi 4–7000 tüzérségi lövést, míg Oroszország napi 20.000 lövést ad le. November 15-én az oroszok egyetlen nap alatt 100-nál több modern – eddig a NATO ellen tartalékolt – rakétát lőttek ki az ukránokra 1,5 M$ értékben.

Az oroszok problémáit jól mutatják a személycserék a hadsereg felső vezetésében.

Kb. százezer ukrán katona halt meg, 40 ezer civil, 6,8 millió ember menekült el az országból. Igen súlyos humanitárius válság és népesedési tragédia alakult ki. A kár 100 M$-ra tehető. Ukrajna 24 M$ segítséget kapott.

Oroszországnak 85 ezer katonája halt meg (Afganisztánban 15 ezer halott volt tíz év alatt és közel félmillió sebesült, a vietnami háborúban 58 ezer). 700 sorozásra váró fiatal elmenekült, és még több százezren a közállapotok miatt. Közép-Ázsia függetlenedik, Kína egyre kritikusabb. Oroszország szövetségese Magyarország, Észak-Korea, Afganisztán (tálibok), Mali, Irán.

A Szovjetunió és Oroszország által elkövetett agressziók

2023 eleje

Több ország döntött csapatszállító páncélosok küldéséről, és felmerült harckocsik szállítása is. Németország egyelőre ellenzi az általuk gyártott harckocsik Ukrajnába kerülését, a svájci kormány pedig a náluk készülő lőszerekét, de ez sokáig nem lesz tartható, mert tönkretenné a két ország fegyverexportját, ha egy megtámadott ország nem tud utánpótlást venni.

Németország január 24-én végül megengedte a Leopardok Ukrajnába küldését, és ő maga is küld kb. két tucatot.

Három szakaszon folyik a háború

• a déli fronton (Herszon) → Zaporozzsja területén 3–4 vonal mélységben védvonalat építettek ki az oroszok
• Donyeck városa közelében, erős kiépített ukrán védelemmel, 1 év alatt sem értek el sikert az oroszok
• Bahmut (lásd alább).

Az ukránok elszántsága nem csökken. A lakosság a különböző felmérések szerint 70–80–85%-ban támogatja a harc folytatását, és ez az arány az orosz anyanyelvűek között alig kevesebb.

Bár az orosz lakosság 84%-át aggasztják az Ukrajnában történtek, a hadsereg ukrajnai tevékenységét 41% erősen, további 30% valamennyire támogatja. Ez a 71%-os összege magasabb, mint a februárban mért összesen 68%-os érték. A támogatók között feleakkora azok aránya, akik mozgósítás következtében érintettek lehetnek, és jóval kisebb azok között, akik internetről (is) tájékozódnak, nemcsak az orosz tévéből.

Putyin támogatottsága 81%, a 400 ezer fős Nemzeti Gárda és a titkosszolgálatok nem szenvedtek veszteségeket, így belső tiltakozásra nem lehet számítani.

Az EU Katonai Törzsének vezetője, Hervé Bléjean tengernagy november közepén a francia nemzetgyűlésben tartott előadásában arról beszélt, hogy Oroszország mostanra legalább 60 ezer halottat veszített, és a háromszor annyi sebesülttel együtt körülbelül 250 ezer orosz katona esett ki az aktív szolgálatból.

A rendkívüli sorozáson besorozott 300 ezer főből hivatalosa 80 ezren vannak Ukrajnában, a többiek kiképzésen, de kiképzőkben is nagy a hiány.

Moszkva novemberre elveszítette a harckocsijai 60 (!), a páncélozott szállító járművei 40, a tüzérsége 20%-át (bár a lezsírozott eszközökről keveset tudni). Elhasználták a szárazföldi célok ellen bevethető rakéták 70%-át is, vagyis az orosz hadsereg a harcok mostani intenzitását csak korlátozott ideig képes fenntartani, és ezen még fegyvervásárlás sem segít.

A 2023-as esztendő második felében Moszkva is egyre inkább érdekeltté válik majd a harcok intenzitásának csökkentésében, annál is inkább, mert 2024 tavaszán Oroszországban elnökválasztásra kerül sor, amikor eldőlhet Putyin utódlásának vagy hatalmon maradásának kérdése is.

Rácz András előbbi cikkének kiegészítése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint decemberben a csak oroszul beszélők 76, a csak ukránul beszélők 89, a kétnyelvűeknek pedig 86 százaléka ellenezte, hogy Ukrajna bármilyen területi engedményt tegyen a gyorsabb béke érdekében.

A „Rating” intézet szerint decemberben az ukránok 97%-a gondolta azt, hogy országuk képes egy orosz támadás kivédésére, és 82% azt, hogy az ország a jó irányban halad – annak ellenére, hogy 80% szerint romlott az ország, 60% szerint pedig a saját háztartásuk gazdasági helyzete 2022-ben, sőt, egyharmaduk szerint még a saját egészségi állapotuk is. Az Oroszország-barát pártok ukrajnai betiltása és Zelenszkijnek az oligarchák megtörésére hozott intézkedései miatt érdekes az is, hogy az emberek 34% érzett 2022-ben javulást, 12% romlást, és a fele változatlanságot a demokrácia és a szólásszabadság helyzetében.

2022. december 7.

Az ukránok – bár hivatalosan nem ismerték el – csapásokat mértek hátországi orosz katonai célpontokra (a Moszkvától 170 kilométerre fekvő Rjazany és a dél-oroszországi Szaratov, Kurszk). Eddig nem volt ismert, hogy a határtól 5–700 km-re levő célokat is el tudnak érni drónokkal.

A harcok Bahmut környékén folynak, ami elég érthetetlen. A várost az ukránok 8 éve erődítik, az orosz bekerítés nem sikerült, óriásiak a veszteségeik, és a városnak nincs stratégiai jelentősége. Az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy bármi áron valami eredményt kell felmutatniuk.

A fagyok lehetővé teszik a nehéz tankok mozgását is, így nem várható a harcok csitulása.

2022. november 9–11.

Ukrajna területe 2022. november 12-én

Az ukránok által HIMARS-rakétákkal belőhető terület a Dnyeper keleti, oroszok által elfoglalt partján. Forrás: 444.hu

Az oroszok feladják Herszon városát. De akkor miért kellett annyi civilt Oroszországba vinni? Az ukránok csapdára gyanakodnak, de egy amerikai elemzőintézet szerint valóban kivonulnak. A kiürítés előtt kifosztották a várost, még a tűzoltóautókat is elvitték. A háztartási gépekből kiszerelik az alkatrészeket, mert a hadsereg nem jut alkatrész-utánpótláshoz.

Ez az oroszok negyedik nagy veresége:

1. Kijev
2. Moszkva zászlóshajó
3. Harkov
4. Herszon

November 11-re befejeződött a kivonulás, és az oroszok felrobbantották maguk mögött a Dnyeper hídjait. Ukrajna ünnepli a kivonulást, de a Dnyeper túlpartjáról az oroszok ágyúzni tudják Herszont. Ez a lehetőség persze fordítva is fennáll (lásd a jobb oldali ábrát), és az ukrán tüzérség hatótávolsága nagyobb az oroszénál. Végleg megszűnt annak a lehetősége, hogy az oroszok el tudják foglalni Odesszát, és ezzel elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Ezzel egyetlen ukrán nagyváros, Mariupol maradt orosz kézen.

Az amerikai vezérkari főnök százezer főre becsli az orosz veszteségeket (halottak és sebesültek), és hasonlóra az ukránokét. A tízéves orosz-afgán háborúban 15 ezer orosz halt meg, a vietnami háborúban pedig 58 ezer amerikai.

6,5 millió ukrán hagyta el az országot.

2022. október vége

A háború eredeti célja az volt, hogy korlátozott erőforrások bevetése mellett megdöntsék a kijevi politikai vezetést, kiszorítsák Ukrajnából az Európai Uniót és a NATO-t, elérjék az ország területének nagyobb részén a politikai és katonai kontrollt.

Ezt a csatát március közepén elveszítették az oroszok Kijev alatt, az eredeti célokat már akkor fel kellett adniuk. Azután pedig, hogy áprilisban kivonták a harcképességüket elveszítő csapataikat Csernyihiv, Szumi és részben Harkiv megyékből, megszűnt annak a lehetősége is, hogy az erő pozíciójából tárgyalhassanak Kijevvel.

Azóta az a kérdés, hogy Ukrajna mely elfoglalt területei maradhatnak Oroszország ellenőrzése alatt. Úgy tűnik, Moszkva számára már az is győzelem lenne, ha a Krímhez vezető szárazföldi folyosót – Mariupol, Bergyanszk, Melitopol és Novaja Kahovka – megtartsa, Herszon, Liszicsanszk vagy Szeverodonyeck feláldozhatóvá vált.

Az oroszok képtelenek kiiktatni az ukrán légvédelmet, és ezen keresztül egyértelmű légi fölényre szert tenni. Az EU és az USA továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az oroszok számára nem elfogadható, hogy területi nyereség nélkül érjen véget a háború. Az ukrán cél – a Krím visszafoglalása – ugyancsak nem tűnik most reálisnak.

A stabil béke megoldási lehetőségei:

• Ukrajna felvétele a NATO-ba. Ez de facto megtörtént a közvetlen katonai jelenlét és a nukleáris támogatás kivételével.
• Ukrajna Izraelhez hasonló felfegyverzése. Ez a Közel-Keleten sem hozott békét, ráadásul az eredeti orosz célnak – Ukrajna demilitarizálásának – is ellentmond.
• Békefenntartók küldése Ukrajnába.

Így vagy úgy, a tartós béke Ukrajna valamilyen szintű felosztása árán képzelhető el.

2022. október 19.

Különböző fokú készültség Oroszországban, a négy új megyében hadiállapot. Korlátozható a lakosság mozgása, részleges, az Ukrajnával határos 8 körzetben teljes hadigazdaság.

2022. október 8.

Robbanás történt a krími hídon, ami Kercset (a Krím-félsziget legkeletebbre fekvő települését) köti össze a Tuzla szigetén keresztül Tamannyal. A robbanás következtében teherautók és katonai járművek nem tudják használni a hidat. A vonatközlekedés is megszakadt.

A hídnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van. 18 km hosszú, 2018-ban Putyin személyesen adta át. Ráadásul a robbanás az ő 70. születésnapja utáni napon történt. A hídon át szállítottak az oroszok utánpótlást az Ukrajnában harcoló csapataiknak. A híd a Krím annektálásának szimbólumává vált.

Az utánpótlás-szállítás miatt a híd legális katonai célpont volt (még akkor is, ha civil áldozatokkal járt), a civil lakosság ellen irányuló megtorlás viszont háborús bűntett.

A támadásra az oroszok megtorló légitámadás-sorozattal válaszoltak 19 város (köztük Kijev) ellen, amiben rakétákat, robotrepülőgépeket és öngyilkos irányi drónokat vetettek be. Elsősorban az ukrán infrastruktúrát támadták, az ország nagyobb energetikai létesítményeinek mintegy 30%-a rongálódott meg különböző mértékben. Ukrajna kénytelen volt leállítani az európai áramexportot. Az ukrán légvédelem meglepően hatékonynak bizonyult: a támadó eszközök több mint a felét megsemmisítette.

Putyin kinevezte Szergej Vlagyimirovics Szurovikint az inváziós hadsereg parancsnokává, aki Szíriában a kegyetlenségéről vált hírhedtté. Ezzel a háború újabb szintet lépett:

1. villámháború: az első néhány napban kiderült, hogy nem működik, de az oroszok hetekig erőltették
2. klasszikus orosz doktrína: tömeges tüzérségi előkészítés után gyalogos rohamok
3. totális háború október 8-tól: az ellenség minden erőforrását elpusztítani, beleértve a civileket és az infrastruktúrát is.

2022. október 1.

Az orosz Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a bekerítés veszélye miatt kivonják csapataikat – 5000 embert – a Donyeck megyei Liman városából. Másnapra ez meg is történt.

2022. szeptember 10.

A szeptemberi támadás

Az új, erős nyugati fegyverekkel megtámogatott ukrán csapatok megrendítették az orosz erőket, átszáguldottak a Harkovi területen, a Donbásztól északra és nyugatra, és elfoglalták a donyecki régió vasúti csomópontját, Limant.

Az ukránok közel egyidejűleg két irányból is támadták az oroszokat, és Harkov körzetéből 50 km-re kiszorították őket.

Az első, előre bejelentett támadás délkeleten-keleten kezdődött, amit egy északkeleti támadás követett. Az utóbbi az oroszok számára teljesen váratlan volt, és az egész frontjuk összeomlott annyira, hogy ezt még a sajtóban is kénytelenek voltak elismerni. Az ukránok lőszert és harckocsikat zsákmányoltak: ezek megsemmisítésére sem volt idejük az oroszoknak. Más szóval: pánikszerű menekülés volt visszavonulás helyett. Ez a katonai felderítés újabb kudarca.

A vereség a hátországi propagandában is repedéseket okozott.

Az ukránok teljes harcászati és hadműveleti sikert értek el, stratégiai szinten azonban még mindig az oroszok dominálják a háborút. Ukrajna területe a Krímmel együtt 600,000 k㎡, ebből 120,000 k㎡-t tartanak megszállás alatt az oroszok. A mostani győzelem mindössze 6,000 k㎡-t szabadított fel.

Az ukrán sikerek lehetetlenné teszik a Dombaszban tervezett népszavazások megtartását (már haza is hívták a szakértőiket), és azt, hogy az oroszok komolyabb offenzívát indítsanak a megszállt területekről. Harkov megyében egészen az országhatárig szorították vissza az oroszokat, ezzel felszabadítva Harkovot a tüzérségi támadások alól.

Az oroszok jelentős mennyiségű haditechnikát veszítettek: 151 gyalogsági harcjárműről és 104 harckocsiról van fényképes bizonyíték. A hátrahagyott lőszerek mennyisége olyan jelentős, hogy az ukrán irónia szerint az oroszok lettek Ukrajna legfőbb fegyverszállítói.

A lakosság nem menekül: felszabadítóként üdvözlik az ukrán csapatokat. Az oroszok háborús bűntettekkel vádolják az ukránokat, ami arra utal, hogy a saját bűneikről próbálják elvonni a figyelmet.

Az oroszok feltehetően megmaradnak a különleges katonai művelet mellett, így viszont állandó emberhiánnyal küzdenek, és a toborzott újoncokat sem tudják felszerelni. Az új egységek harci morálja is gyenge.

Ha az ukránok még képesek folytatni a támadást, a célpont valószínűleg Zaporizzsja lesz, ami a most visszafoglalt Izjumtól 200 km-re délkeletre van. A visszafoglalása elvágná a Krím utánpótlását.

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.

A nyugati fegyverzet annyira hatékony, hogy az oroszok nem tudnak vele mit kezdeni. Műholdakról bemérik az ukránok felé tüzelő lövegeket, a koordinátákat továbbítják az ukránoknak, akik a nyugati önvezérlő ütegekkel kilövik. Még célozniuk sem kell. A szeptemberi ukrán támadáskor az oroszok sokszor nem is használták a tüzérségüket: ezért került ennyi löveg az ukránok kezére.

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat. Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

Forrás: 444.hu

A harctéren az orosz erők kudarcot vallottak eredeti elsődleges céljaikban: gyorsan elfoglalni Kijevet, megbuktatni Volodimir Zelenszkij elnök kormányát, és megadásra kényszeríteni az ukrán hadsereget. Az első hónapok legnagyobb sikere az Azovi-tengeren fekvő Mariupol kikötőjének elfoglalása volt május végén, aztán júniusban a Luhanszk környéki Szeverodonyeck és Liszicsanszk város elfoglalása.

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Bahmut

A keleti fronton az eredeti terv az volt, hogy Harkiv és Izjum bevételével harapófogóba zárnak 30 ukrán dandárt, ami döntő csapás lett volna az ukránokra. Bahmutnál eredetileg csak nyomást akartak gyakorolni a harapófogó bezárásához. Miután mindkét várost felszabadították az ukránok 2022. szeptemberben (lásd fenn), az egyetlen lehetőség Bahmut frontális megtámadása volt, amit az ukránok 8 éve erődítenek. Meghatározó létszám és/vagy technológiai fölény nélkül a megerősített állások elleni frontális támadás öngyilkosság, márpedig az oroszoknak egyik fölényük sincs meg.

Miután a reguláris hadsereg elakadt az összes fronton, és 2022. június óta egyetlen települést sem tudott bevenni, Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője meg akarta mutatni a hadseregnek, hogy pár hét alatt beveszi Bahmutot. A városban az I. világháborúhoz, Verdunhöz hasonló gyalogosrohamok vannak géppuskatűzben, hullahalmokon át.

Prigozsin a saját csapdájába esett. Miután a frontális támadás nem ment, a környező településeket próbálta bevenni, hogy bekerítse Bahmutot, bár ahhoz még 4 védelmi vonalat át kell törnie.

2023. januárban a harcok Szoledár környékén folynak. Az egykor 10 ezer lakosú városban már csak 600-an maradtak, egyetlen ház áll épen, stratégiai jelentősége nincs. Szimbolikus talán igen: az oroszok július óta nem foglaltak el ukrán települést. Szoledár felől ráfordulhatnának Bahmutra, de akkorák a veszteségeik, hogy egyhamar ez nem lehetséges. Ehhez még több települést el kell foglalni: Blahodatnét, Kraszna Horát és Berhivkát, és a Szoledartól nyugatra fekvő, magaslatokra épített, a Bahmutovka folyó által is védett ukrán állásokat.

A háború katonai következményei

Oroszországnak több ezer járművet és rakétát kell pótolnia, amelyhez nyugati alkatrészekre is szükség van.

Az orosz hadigépezet nem bizonyult elég hatékonynak, a háború elhúzódása pedig az orosz védelmi szektornak is nagyon rossz reklám – ki akarna ezek után orosz technológiát venni?

Új nemzeti identitás született: most már az oroszul beszélő lakosság is ukránnak érzi magát.

Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, a jelentkezésüket már elfogadták, a NATO-országok többsége ratifikálta is. A két ország csatlakozásával a Balti-tenger belső NATO-tengerré válik, a NATO hadereje pedig jelentősen nő. Finnország atomfegyvert is enged a területére, ha felveszik a NATO-ba.

Az orosz kudarcok okát a fenti cikk a személyi állománynak tulajdonítja.

A sorállományt a leendő egységénél képzik ki annak speciális feladataira, ezért nem lehet más egységhez vezényelni őket, és az egységek nem tudják más egység feladatát átvenni. Harcoló egységekhez szánt újoncoknál meg végképp lehetetlen a kiképzés. Ezen még a sorozás sem segítene rövid távon.

A parancsnokok nem tudnak feladatokat delegálni a beosztottjaiknak a kiképzetlenség miatt, emiatt sokszor ezredesek, tábornokok vannak a fronton. Ezért nagy a veszteség a parancsnokok között.

Erőviszonyok

Az 1980–1988-as iráni–iraki háború óta az első, ahol két nagyjából azonos erejű reguláris hadsereg csap össze. Ezt mutatja a háború elhúzódása is.

Ukrajna a háború kitörésekor mozgósított, és 600–700 ezer embert tart fegyverben, így Ukrajna területén létszámfölényben van. Fegyverekben, elsősorban a légierőnél az oroszok fölényben vannak, ám ezt teljes mértékben ellensúlyozzák a nyugatiak által Ukrajnának átadott korszerűbb eszközök. Az eddigi háborúkban nem fordult elő, hogy egy támadó állammal szemben a védekező félnek van jelentős minőségi fölénye.

A drónoknak, a műholdaknak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően egyre nehezebbé válik a hadfelszerelések és a katonák elrejtése, még az erdőkben, álcahálók alatt rejtőző járművek sincsenek biztonságban. Az egyetlen megoldás az eszközök ellenséges észlelésnél gyorsabb mozgatása.

A drónok nem képviselnek akkora harcerőt, mint a háború elején gondolták a szakértők, mert elektronikus hadviseléssel megzavarhatók, a modern páncélosok eszközeivel pedig eltéríthetők. Egy drón néhány bevetést él túl.

Az orosz tüzérség 20, az ukrán 1 perc alatt reagál, gyorsabban, mint az amerikai haderő.

A vállról indítható páncéltörő eszközök csak a korszerűtlen orosz tankok miatt hatásosak, azoknak a tetején ui. csak 2 cm-es a páncél, és a rakéták ott csapódnak be. A nyugati tankok sokkal védettebbek.

A tüzérségnek sokkal nagyobb szerepe van, mint a háború előtt bárki gondolta. Mindkét fél lőszerhiánnyal küzd.

Oroszország még a 2014-ben megszállt területeket sem tudta ujjáépíteni.

Wagner-csoport

A katonai magáncégek továbbra is illegálisak Oroszországban, ennek ellenére a Wagner-csoport létezik, sőt, 2023 elejére a kb. 50.000 fős létszámával a háború egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Amerikai becslések szerint a Szoledár környéki harcokban négyezren eshettek el és 10 ezren sebesültek meg.

Az 50 ezer főből 40 ezer frissen került be az alakulatba. 2022. szeptember és november között 23 ezer fővel csökkent a börtönökben fogvatartottak száma, miközben amnesztia nem volt.

A Wagner orosz börtönökben is toborzott azzal, hogy fél év szolgálat után a rabok hazamehetnek, elengedik a további büntetésüket. Többen dezertáltak közülük, néhányukat nyilvánosan kivégezték. Ez véget vetett a dezertálásoknak, de a toborzást is visszavetette.

Az USA nemzetközi bűnszervezetnek minősítette a Wagner-csoportot.

Jevgenyij Prigozsin csak 2022 szeptemberében ismerte el, hogy megalapította a Wagnert. 2022 októberében azonban már meg is nyitotta fényes főhadiszállását Szentpéterváron. (Portfolio)

Forrás

• Belekavart a politika Oroszország Ukrajna elleni háborújába. www.szabadeuropa.hu (2023. jan. 21.) Az orosz vezérkar és a katonai események. Áttekintés.
• Csaták listája a 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió alatt (magyar Wikipédia)

Háborús helyzet

• Napi háborús helyzet térképen (süti kell)

• Hogyan akadályozták meg az ukrán fegyveres erők Jevgenyij Prigozsint abban, hogy az egyik fő politikai erővé váljon az Oroszországban. furgehir.hu (2023. jan. 4.) Bahmut Prigozsinnak, a Wagner-csoport vezetőjének fontos személyes okokból.
• Pál Tamás: Ukrajna a területeinek felszabadítására törekszik, nem arra, hogy holdbéli tájat kapjon vissza. Interjú Rácz Andrással telex.hu (2022. okt. 21.) Herszon környékén folynak a harcok, az oroszok egy hatalmas gát felrobbantásával fenyegetnek.
• Czinkóczi Sándor: Lekapcsolták az ukrán hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet. 444.hu (2022. aug. 25.)
• Bőtös Botond: Nem tanultak a hibáikból: csapdába eshet az orosz hadsereg Herszonnál. vilagterkep.atlatszo.hu (2022. aug. 19.)
• Ághassi Attila: Látványos mozgótérkép arról, hogyan szorultak vissza az orosz csapatok. telex.hu (2022. máj. 18.) (videó)
• Át kellett írni az orosz forgatókönyvet (a háború ötödik napja). hirklikk.hu (2022. feb. 28.) 4 napra tervezték a hadműveletet, napi 15–16 M$-ba kerül. A szankciók erősebbek lettek, mint az oroszok várták, és fegyverszállításokra végképp nem számítottak..
• Oroszország megtámadta Ukrajnát, harcok Kijevnél és Csernobilnál is. telex.hu (2022. feb. 24.)

Fegyverek

• Bozzay Balázs: Modern tankokkal, légvédelemmel és okosított bombákkal léphet új szintre Ukrajna. telex.hu (2023. jan. 19.) Az ukrajnának szállított tüzérségi fegyverek.
• Váczi István: Kinek a lőszere fogy el hamarabb Ukrajnában? g7.hu (2023. jan. 4.)
• Hidegkuti Konstantin: Az orosz harcászat alapja a tüzérség. moszkvater.com (2022. dec. 6.)
• Herczeg Márk: Az oroszok tankönyv szerint harcolnak, csakhogy a tankönyvük nem erre a háborúra vonatkozik. Max Boot szovjet származású amerikai író a rossz orosz katonai doktrínáról 444.hu (2022. nov. 6.)
• Veczán Zoltán – Nagy Gábor: Totális háború: állnák-e a sarat a visegrádiak az oroszokkal szemben? Bakodi Péter segítségével mandiner.hu (2022. aug. 3.) A cím fikció, de az adatok érdekesek.
• Király András: Bénítólag hatnak az orosz tüzérségre az ukránok HIMARS-ei. 444.hu (2022. júl. 25.)
• Koroknai Gergely: A veszteségek ellenére fokozza a bevetéseket az orosz légierő, de a hatalmas erejük mítosza már megdőlt. telex.hu (2022. márc. 26.)
• Koroknai Gergely: Javelin, Stinger, vákuumbomba – ezt kell tudni az orosz-ukrán háború valós és vélt fegyvereiről. telex.hu (2022. márc. 5.)
• Tóth Gergely: Megtört a jég: Németország óriási fegyverszállítmányt küld Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 26.)
• Koroknai Gergely: A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt. telex.hu (2022. ápr. 15.)
• Váczi István: Hogy lehetnek ilyen szedett-vedettek az orosz csapatok Ukrajnában? g7.hu (2022. ápr. 9.)