Orosz-ukrán háború/Álhírek
A dezinformáció állami szereplő által, szándékosan, megvezető céllal a valóság valamelyik elemét torzító vagy téves kontextusba helyező információ.
A dezinformáció ott tud hatásos lenni, ahol helyi politikai szereplők is képviselik és az adott környezetre adaptálják a dezinformációs híreket.
Az egyik legismertebb amerikai tényellenőrző oldal, a PolitiFact 2022 legnagyobb hatású hazugságának az orosz-ukrán „különleges hadművelet” bejelentését és indokait választotta.[1]
A mindkét oldalról jövő dezinformáció miatt sokszor nehéz tisztán látni (a háború köde).
A hatályos orosz katonai doktrína hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el az információs hadviselést.
Háborús bűncselekmények
Mindkét fél követett el háborús bűncselekményeket, túlnyomó részüket az oroszok.
Az orosz dezinformáció jellegzetességei
A tevékenységeket gyakran kiszervezik magáncégekhez, így az állam elháríthatja a felelősséget.
Az orosz dezinformáció fontos jellemzője nem a cenzúra (az információ szűkítése), hiszen ez Nyugaton lehetetlen lenne, hanem az ellenkezője: az álhírek tömegével a szándékos zavarkeltés („információs zaj”), pl. szélsőséges, rasszista csoportok támogatása. A dezinformációban a GRU (az egyik orosz titkosszolgálat) munkatársai is részt vesznek a külön erre a célra alapított, sajtónak látszó szervezeteken kívül (lásd alább).
A dezinformáció célja nem az, hogy a közönség valamelyik álhírt elhiggye, hanem hogy ne tudjon eligazodni, és az ukránoknak se higgyen. A másik cél a tények és a morál relativizálása. Az orosz–ukrán konfliktus fekete-fehér, ha sikerül szürkévé változtatni, az már a dezinformáció győzelme.
A közösségi felületeken (pl. Facebook) váltott műszakban dolgozó csapatok (trollfarm) próbálják a beszélgetést a „megfelelő” mederbe terelni.[2] Ezeket a magáncégeket sokszor állami erőszakszervezetek védik.
A dezinformáció része az is, hogy vezető orosz politikusok belehazudnak a kamerába. Ezt a nyugati közvélemény meglehetősen lassan tanulta meg.
Az orosz dezinformátorok felismerték, hogy az összeesküvés-elméletekre milyen fogékonyak az emberek (a kalandfilmek is gyakran élnek velük), így ilyeneket is terjesztenek.
Ellentmondások az orosz dezinformációban
- A háború az USA érdeke, mert óriási ukrán földeket és más javakat vásárolt fel.
- A háborút az USA robbantotta ki, Ukrajna nem is önálló szereplő.
A két álhír között ellentmondás van.
- Azovsztálnál amerikai tábornok is fogságba esett. (Meg kellett magyarázni, miért tartott olyan sokáig Azovsztál ostroma: az amerikai támogatás miatt.) Minden védő fogságba esett – nem volt köztük amerikai tábornok.
Putyin 2014-ben a kamerák előtt mondta el, hogy a Krímben nincsenek orosz katonák, majd 1 hónappal később nyilvánosan kitüntette az akcióban résztvevő katonákat.
Ukrajna és a nácizmus
Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni (lásd az előző álhíreket). Ráadásul Zelenszkij félig orosz, félig zsidó, és náci országban nem szokott (félig) zsidó elnök lenni. Egyébként sem szokott demokratikus választás lenni (általában semmilyen nincs). Ukrajna előző elnöke és miniszterelnöke is zsidó volt.
2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,[3] aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az odesszai vérengzés 48 halottal.[4] Ez az esemény azóta is orosz hívószó az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).
- Megjegyzés: Forradalmi helyzetben a radikálisok aktivizálódnak, mert ők tudnak verekedni. (Rácz András)
2014-ben Ukrajnának elvileg 110 ezer fős hadserege volt, de ebből csak kb. 8000 volt hadra fogható. Az oroszok kelet-ukrajnai terjeszkedését a kb. 40 szélsőséges milícia állította meg, akiket 2016-ra besoroztak a hadseregbe vagy a belügy állományába. Ez történt az azovi zászlóaljjal (mára már ezred); ez a 2–3 ezer fős egység a 250 ezer fős ukrán hadseregben, egy 40 milliós országban hivatkozási alap az oroszoknak az ukránok nácizmusára.[5]
Ez az ezred által védett Azovsztál ostrománál odáig ment, hogy az orosz propaganda szerint nácik tartották fogva a gyár alatti alagutakban menedéket kereső civileket.
Az utolsó választáson a két szélsőséges nacionalista párt nem lépte át a parlamenti küszöböt. Zelenszkij ukrán elnök félig orosz, félig zsidó, ráadásul demokratikusan választották meg – ezt a nácik nem így szokták.
Ukránok által elkövetett népirtás a Donbászban
Putyin többször hivatkozott rá, többek között 2022. február 15-én Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Scholz utóbb nevetségesnek nevezte az állításokat.
A Donbászban 2014 óta folynak különböző intenzitású harcok. A becslések szerint azóta 14 ezer ember halt meg, köztük 4500 ukrán katona és 3000 civil. Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen. A különféle nemzetközi megfigyelő szervek (például az EBESZ vagy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala) jelentéseikben sem ejtenek szót egyszer sem népirtásról.
Az oroszok szerint azonban az ukrán politikai és katonai vezetés kimondottan a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban élő orosz anyanyelvű lakosok teljes kiirtására adott ki parancsot - ezt a nézetet pedig nem a háború indításakor kezdték el hangoztatni.
2022. február 12-én – miközben Oroszország Ukrajna megtámadására készült – a Donyecki Köztársaság elnöke, Gyenyisz Pusilin jelentette be, hogy több mint 130 tömegsírt fedeztek fel a Donyecki Népköztársaság területén, bennük „az ukrán agresszió következtében elhunyt civilek” holttesteivel.[6]
Az ENSZ 1948 december 9-én kelt Genocídium-egyezménye – melyet a Szovjetunió is ratifikált – népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:[7]
a) a csoport tagjainak megölése;
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
Biológiai laborok Ukrajnában
Amit amerikaiak működtetnek, hiszen Ukrajna az ő gyarmatuk. Ezt még Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter is állította.[8]
Ha az USA-nak titkos laborjai vannak Ukrajnában, akkor nem robbant ki háborút Ukrajna ellen. Sokáig azt terjesztették, hogy az Azovsztált azért védik annyira az ukránok, mert alatta titkos labor van. Aztán Azovsztál elesett, és labor sehol. A terjesztő csatornák nem módosították a híreket, hanem átváltottak más álhírekre.
Az USA tényleg fizetett a Szovjetunió vegyifegyver-laborjaiban dolgozóknak, hogy ne adják el a tudásukat másnak. Ezeket a laborokat átalakították békés célokra: oltásokat, állatgyógyszereket fejlesztenek bennük.
Még olyan álhír is elhangzott, hogy az ukránok által fejlesztett biológiai fegyverek csak az oroszokat ölik meg.
Orosz hírforrások
A Szputnyik a Россия сегодня médiakonglomerátumhoz tartozó tévécsatorna. Az ügynökséget Putyin alapította 2013. december 9-én elnöki rendelettel. Az alapító okiratában az van, hogy a feladata Oroszország állami politikájának képviselete külföldön, és nem a hitelesség. Ők a hitelesség igényét fordítják ellenünk.
Vagyis ez nem hírügynökség, a munkatársai nem újságírók.
Ugyanehhez az ügynökséghez tartozik a РИА Новости, az oroszhirek.hu és az ukrajna.ru.
Az ARTI nem ehhez az ügynökséghez tartozik, viszont a vezérigazgató azonos a Szputnyikéval.
A fenti szervezetektől sohasem láttunk helyreigazítást, legfeljebb néha egy-egy műsort eltávolítanak. A hivatalos propagandához szóhasználati szintig igazodnak (háború vs. speciális katonai művelet). Az EU területén a háború eleje óta nem tudnak sugározni, lekapcsolták a YouTube-ról, Twitterről, Facebookról, és a Google sem nagyon találja meg őket.
Az ENSZ Egyességokmányának 20. cikke szerint minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani.[9]
Az oroszok úgy ítélik meg, hogy a korábbi szövetségeseiket a nyugati propaganda fordította ellenük, ezért jogos önvédelemként építették ki a dezinformációt. A nyugati intézmények torzított másolása máskor is előfordul az orosz gondolkodásban. Bucharini alkotmány
Jevgenyij Prigozsin 2013-ban egy trollfarmot alapított, ami a közösségi médiában terjeszt álhíreket több ezer fizetett alkalmazott segítségével.
A Krím mindig Oroszország része volt
A XVIII. század végétől volt Oroszország része.
A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a Perejaszlavi szerződés 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.
A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká (uti possidetis), és ezt Oroszország is elismerte:
- Belavezsai Megállapodás és az Alma-atai megállapodás 1991.
- Budapesti memorandum 1994. – Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe a biztonságát garantálta[10] az USA, Nagy-Britannia és Oroszország. Oroszország elismerte Ukrajna határait a meglevő határok mentén.
- 1997-ben Oroszország és Ukrajna rendezi az orosz flotta helyzetét, ami a Krímben állomásozott, és ebben a szerződésben is szerepel, hogy Oroszország nem kérdőjelezi meg Ukrajna határait.
- 1997: orosz-ukrán barátsági szerződés a határok elismerésével
- 2003: delimitációs szerződés a Krím és Oroszország között
- 2010: az 1997-es flottaszerződés meghosszabbítása (Harkivi Paktum)
1991-ben a Donbászban és a Krímben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz többségű Krím 54%-ban akart Ukrajnához csatlakozni.[11]
A krími népszavazást 2014 májusára tervezték, aztán előrehozták áprilisra majd márciusra, lerövidítve a kampányt, és az Ukrajnához tartozás mellett nem volt szabad kampányolni. Az ukrán törvények egyébként is tiltották a helyi népszavazást területi hovatartozásról. Ez a népszavazás minden volt, csak nem a nép döntése.
Az első komoly szankciókat Oroszország ellen nem a Krím elfoglalása, hanem a maláj gép lelövése miatt vezették be, amit szakadárok csináltak a Donbászból, oroszoktól kapott légelhárító rakétával, hibás célbeazonosítás miatt.[12]
Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben
Putyin könyvet írt arról, hogy Ukrajna nem is létezik.[13] Ez az állítás azóta is visszatérő témája az orosz dezinformációnak.
„Ukrajna 1991.12.25. óta NEM jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben.”[14]
Ukrajna először 1918. március 3-án, a Breszt-litovszki szerződés révén lett önálló, bár a szerződés a határait nem határozta meg. 1918. november 13-án Oroszország egyoldalúan semmisnek nyilvánította az egyezményt, azt állítva, hogy erővel kényszerítették rá.
A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.[15]
Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.[16] Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését (lásd fenn).
A NATO terjeszkedése kelet felé
Oroszország régóta hivatkozik arra, hogy a „Nyugat” írásban garantálta a berlini fal leomlása után, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba, és nem veszi fel tagjai közé az egykori Varsói Szerződés tagállamait. Valójában azonban ez nem történt meg.
Politikusok beszélgetéseiben szó volt róla a visszaemlékezések szerint, írásbeli nyoma azonban nincs. Egyedül a német újraegyesítésről szóló megállapodásban van szó ilyesmiről, de csak az NDK területére vonatkozóan. Itt azóta sincs NATO-támaszpont.
Az 1997-es NATO-Oroszország Alapokmány I. fejezete kimondja, hogy minden ország szabadon választhatja meg a saját biztonsága szavatolásának eszközeit.[17]
Jelcin orosz elnök sem támasztott írásbeli kifogást a NATO 1999-es bővítése ellen (amikor többek között Magyarország is NATO-tag lett), bár szóban kifejezte nemtetszését Clinton amerikai elnöknek.[18]
Az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.
Korábban az 1975-ös, az USA és a Szovjetunió által megkötött Helsinki Záróokmány[19] kimondja, hogy a résztvevő államoknak joguk van nemzetközi szövetségi rendszerekhez csatlakozni.
Ukrajna
Az ukrán háborút az amerikaiak robbantották ki, hogy megszerezzék Németország földgázpiacát
Az USA csak LNG-t tud szállítani Németországnak. A háború kirobbanásakor Németországnak nem volt LNG-kikötője, az első csak 2022. novemberben készült el. LNG-t pedig nemcsak az USA tud szállítani, hanem többek között Oroszország is.
Az is felmerült az álhírekben, hogy az Északi Áramlatot is az amerikaiak robbantották fel. A vezeték felrobbanásakor azonban már tele voltak a német gáztározók. Németország legnagyobb gázszállítója viszont Norvégia lett, az újonnan megnyitott vezetéken keresztül.
A NATO is részt vesz a háborúban
NATO-erők, nyugati csapatok nem lövik az orosz csapatokat, az oroszok nem lőnek NATO-erőkre és -területekre. Klasszikus értelemben vett háború nincs, mert ahhoz fegyveres harc kell per definitionem.
A háború hadüzenettel és a diplomaták visszahívásával jár. Ilyen sem volt.
Hírszerzési támogatás van, a kibertérben harcolnak egymással.
Az Ukrajnának szállított nyugati fegyvereket ellopják
A feketepiacon kézifegyvereket (kalasnyikovok, kézigránátok, pisztolyok) lehet kapni. A korábbi (jugoszláv, iraki) háborúkban előfordult, hogy veszélyesebbek is feketepiacra kerültek (páncéltörő és légvédelmi rakéták, mesterlövész puskák), de a jugoszláv háború során a titkosszolgálatok megtanulták átfésülni a fegyverek feketepiacát, és ilyen esetben időben közbelépni. Tankot pedig nem lehet lopni.
A fegyverek célbajutása az ukrán hadseregnek és a titkosszolgálatnak is érdeke, és az ukrán titkosszolgálat, az SZBU igen erős titkosszolgálat kiterjedt jogosítványokkal. Lehet benne bízni, hogy meg tudják akadályozni a veszélyes fegyverek ellopását.
A háborút az USA kezdte
Az amerikaiak mindent megtettek azért, hogy ne legyen háború. Ezért is hozták nyilvánosságra a saját kémjelentéseiket, próbáltak mobilizálni, leültek az oroszokkal. Az oroszok a NATO open door politikájának megszüntetését kérték, de az nem vállalható.
Amerika profitál a háborúból. Ez tény, nem kritika. Ez egyszerűen földrajzi adottság. Ugyanúgy, ahogy Amerika a II. világháborún is hatalmasat kaszált. Nem azért, mert ők kezdték, hanem egyszerűen a földrajzi adottság alapján. Most ugyanez a helyzet.
A háborút Ukrajna provokálta ki az oroszok elleni atrocitásokkal
A háború a Krím elfoglalásával kezdődött, aztán 2015-től alacsony intenzitásúvá vált (heti 1–2 halott mindkét oldalon), ami február 24-étől vált magas intenzitásúvá (napi több halott). Az oroszok viszont már ′21. augusztustól kezdték összevonni az erőiket.[csatt230116 1]
Az orosz lakosságot érték atrocitások, de ez nem jogosítja fel Oroszországot a beavatkozásra, hiszen az atrocitások ellen Ukrajna hatóságainak kell fellépniük.[csatt230116 2]
Lengyelország bekebelezné Ukrajnát?
Egy álhír szerint a lengyel közszolgálati tévében az időjárás-előrejelzéskor olyan térképet mutattak, ami Ukrajna egy részét Lengyelország területeként ábrázolta.
A hírt mind a köztévé, mind Lengyelország budapesti nagykövetsége cáfolta.
A valóságban a térkép sohasem került adásba, a képen szereplő meteorológus nem a köztévé munkatársa, és a térképen látható földrajzi nevek közül néhány nem is lengyel helyesírással íródott.
Az álhír az Izvesztijától indult ki, és az oroszbarát magyar sajtó is átvette (Mandiner, Vadhajtások, Magyar Nemzet, Székelyföld.ma).
Amerikát nem érdekli, mennyi ukrán hal meg
Az álhír egy 7 perces videóban[20] terjed, amelyben állítólag egy amerikai szenátor leleplezi az Egyesült Államok szerepét az orosz-ukrán háborúban.
Richard H. Black a szövetségi szinten működő, 100 főből álló szenátusnak (a Kongresszus felső házának) sosem volt a tagja, csupán a tagállami szintű törvényhozás szenátora volt (Virginia államban, 2011 és 2020. között). Extrém megszólalásaival szerzett magának hírnevet. 2019-ben nem indult újra a választáson, azóta semmilyen tisztséget nem tölt be az USA törvényhozásában.
A videót eredetileg a Schiller Institute tette közzé 2022 májusában. Azt a jól bejáratott kommunikációs fogást alkalmazza, amely egy extrém álláspontot képviselő politikus véleményét állítja be reprezentatívnak vagy éppen az igazság hangjának.
Kárpátaljai „kényszersorozás”, magyar elesettek
{{forr1|Rácz András: Ennyire hitelesek a mítoszok a kárpátaljai „kényszersorozásról” és a magyarok harci veszteségeiről. 444.hu (2023. feb. 18.)</ref>
Az ungvári magyar konzul 2023 januárjában 12 elesett magyar áldozatról nyilatkozott.[21]
A sorozás mindig kényszer per definitionem. Az önkénteseket toborozzák. A hadiállapot óta Ukrajnában nincsen sorozás, csak mozgósítás.
Egyéb
Ha Oroszország az orosz anyanyelvűek védelmében támadta meg Ukrajnát, ezen az alapon sok más országot is megtámadhat (Észtország).
Oroszország azért hirdeti, hogy a NATO-val áll háborúban, mert a NATO-tól elszenvedett veszteségek még mindig elfogadhatóbbak az ország számára, mint az Ukrajnától elszenvedettek.
Jegyzetek
- ↑ Diószegi-Horváth Nóra: Az év hazugsága putyiné, amivel elindította a háborút. PolitiFact www.lakmusz.hu (2022. dec. 29.)
- ↑ Német Szilvi: Több műszakban kopi-pésztelő trollok is terjesztik az orosz dezinformációt Magyarországon. www.lakmusz.hu (2022. okt. 28.)
- ↑ 2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től Petro Porosenko Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.
- ↑ Balogh Gábor: Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei. alfahir.hu (2015. jan. 22.)
- ↑ Mazsolázgatás, más szóval hamis általánosítás.
- ↑ Sarkadi Zsolt: A kelet-ukrajnai szakadárok azt mondják, „az ukrán agresszió áldozatainak” tömegsírjaira bukkantak. 444.hu (2022. feb. 12.)
- ↑ 1955. évi 16. törvényerejű rendelet a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről 1955. május 11., III. cikk
- ↑ Kolozsi Ádám: Fact-check: a Kreml szerint az amerikaiak oroszokra targetált biológiai fegyvert fejlesztenek. telex.hu (2022. márc. 11.)
- ↑ 📝 Az ukrajnai háború és várható következményei. Bayer Judit, 55:00 YouTube (2022. nov. 23.) (videó) Az MTA interdiszciplináris konferenciája az ukrajnai konfliktusról és várható következményeiről.
- ↑ A biztonsági garancia azt jelenti, hogy a garantáló nem támadja meg, de nem jelenti azt, hogy harcba száll érte, ha más megtámadja.
- ↑ Lamm Vanda: Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 23.) (videó) 1:55:00.
- ↑ 2014. július 17-én Pervomajszk település mellől, orosz gyártmányú, Buk típusú légvédelmi rendszer rakétájával.
- ↑ 📝 Ukrán tragédia, orosz katasztrófa! Rónai Egon interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2022. okt. 7.) (videó)
- ↑ Facebook/Karácsonyi Kornel Tamás 2022. június 2.
- ↑ YouTube-videó. Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése YouTube (2022. nov. 20.) (videó)
- ↑ Ukraine ENSZ, 1991. augusztus 24.
- ↑ Kézikönyvtár Tények Könyve/NATO/Oroszország és a NATO/A NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmánya/I. Elvek utolsó bekezdés
- ↑ Sarkadi Zsolt: „Nem látok ebben mást, csak Oroszország megalázását” - mondta Jelcin Clintonnak a NATO-tagságunkról. 444.hu (2018. szept. 4.)
- ↑ Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
- ↑ Facebook/Kovács Balázs 2023. január 31.
- ↑ Magyarország segítséget nyújtott a harcokban elesett Vértes István családjának. kiszo.net (2023. jan. 12.)
Forrás
- Political Capital: A Kreml Facebook-harcosai: változatos tábor, egy cél: Trollkutatás. pcblog.atlatszo.hu (2022. márc. 4.)
- Rácz András: Álhírek és cáfolatuk. Facebook/Szkeptikus Társaság www.facebook.com (2022. nov. 15.) (videó)
- Világi Máté: Onnan lehet felismerni az álhírterjesztőt, hogy amikor lebukik, nem áll fel zavar az álhírcunamiban. Rácz András előadása alapján telex.hu (2022. nov. 15.) (videó)
- ‼ Rédl Boglárka: Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai. atlatszo.hu (2022. nov. 7.)
- Világi Máté: Fact-check: Igenis létezik olyan állam, hogy Ukrajna, Oroszország is elismerte. telex.hu (2022. szept. 8.)
- Kárpáti Jakab: Ezekkel a hazugságokkal indult a háború. www.lakmusz.hu (2022. feb. 25.)
- Kárpáti Jakab: Putyin 5 erős állítása Ukrajnáról. www.lakmusz.hu (2022. feb. 23.)
- Fakenews háború: és mit tehetnek az ÚJSÁGÍRÓK? A MUOSZ konferenciája YouTube (2022. dec. 6.) (videó) Hossz: 3:44:31, jegyzet.
- Háborús dezinformáció: mit kell tudni róla? A Lakmusz által szervezett beszélgetés Rácz András és Krekó Péter részvételével www.facebook.com (2022. márc. 11.) (videó)
- Mi lehet Oroszország valódi szándéka? Belülről buktathatják meg Putyint? Bendarzsevszkij Anton, Stier Gábor, Kaiser Ferenc és Nógrádi György vitája YouTube (2023. jan. 16.) (videó)
- „Meghívott behatolás” a magyar kormánymédiába – Rácz András a putyini információs hadviselésről. atlatszo.hu (2017. máj. 23.)
További információk
- Marinov Iván: Forráselemzés: Oroszhirek.hu. www.urbanlegends.hu (2022. feb. 27.)