Politika:Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány
A 2010-es hatalomra jutása után Orbán az 1980-as évekéhez hasonló, központilag irányított gazdaságot alakított ki, mert azokat jól kézben lehet tartani, és biztosítják számára a politikai támogatást. A GDP-t multinacionális vállalatok termelik, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) pedig irányított pályázatok révén tartja kézben, gondosan ügyelve arra, hogy egyikük se nőhessen túl nagyra, függetlenedhessen a központi támogatásoktól és képezhessen gazdasági ellensúlyt vele szemben. Ha mégis ezt történt egy-egy kkv-val, azt a NER megpróbálta magához édesgetni, és ha nem ment, felvásárolta vagy tönkretette.[1]
A 2012-ben kezdett extenzív („unortodox”) gazdaságpolitika (ami a fejletlen gazdaságoknál hatékony tud lenni, pl. nálunk az 1960-as, 70-es években) 2017–19 körül felélte a gazdasági (elsősorban munkaerő)tartalékokat,[2] és erre jött rá a covid, majd az orosz-ukrán háború, ami az egész világgazdaságot átrendezte. A gazdaság a közepesen fejlett gazdaságok szokásos csapdájába került: irányt kellene váltani, az alkalmazkodóképességhez liberális gazdaságpolitika, kkv-k kellenének, de
- a központi gazdaságirányítás nem szereti kiadni a kezéből a hatalmat
- a központ nem tud irányt váltani (pl. nem tud leválni az orosz gázról)
- a gazdaság ellenőrzése nélkül a politikai hatalma kerülne veszélybe (a liberális gazdaságokban ritka a hosszú ideig tartó politikai hatalom).
Forrás
- 📝 Mellár Tamás: Reguláris választásokon nem váltható le ez a kormány. Riporter: Dési János YouTube (2023. ápr. 18.) (videó)
- ↑ Magyarországnak 2014–2021 között 214,6 m€ (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatás járt volna a Norvég Alaptól, de inkább lemondott róla, minthogy annak egy részét civil szervezetek kapják a közreműködése nélkül. Ezt a Delbos-Corfield-jelentés#Egyesülési szabadság is kifogásolta.
- ↑ Magyarország már nem volt fejletlen gazdaság, a tartalékok a 2008-as világválság idején keletkeztek
