Adó

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. június 24., 08:10-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Általános forgalmi adó
27/12/5% terméktől függően
Iparűzési adó
a bevétel kb. 2%-a (a helyi önkormányzat veti ki).
Kiskereskedelmi adó
Nettó árbevétel
sáv, MFt
Kulcs (%)
0,5 0
30 0,15
100 1
>100 4,1
Személyi jövedelemadó
15%
Társasági adó (nyereségadó)
9%
Robin Hood adó
az energiaszolgáltatók nyereségadója. 2022. december 6-tól kezdve 41%, előtte 31% volt.[1] Vagyis az energián a társasági adóval együtt 50%-os nyereségadó van.
Kiskereskedelmi adó
a nettó árbevétel alapján kivetett adó (lásd jobbra). A covid alatt vezették be, 2022. július 1-től megemelték.[2]

Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. 20% körüli adókat szoktak alkalmazni. Írország a maga 12,5%-ával adóparadicsomnak számít. Az átlagos effektív társasági adókulcs Magyarországon alig érte el a 3 százalékot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt).

A globális minimumadó – ami ellen Orbán vétózott az EU-ban – épp ezen különbségek ellen akar fellépni.[3] A legnagyobb gazdaságok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) viszont bevezetik, ami Magyarországnak több tízmilliárd forintos veszteséget okoz, így valószínűleg rákényszerül a bevezetésre.[4] Így is történt 2022 végén.

A globális minimumadó megvétózása miatt az USA felmondta a Magyarországgal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. A felmondást azután sem tárgyalja újra, hogy Magyarország elfogadta a globális minimumadót. Így szigetelődik el Magyarország. Ide vezet a rövid távú politika.

A 27%-os magyar ÁFA viszont a legmagasabb az EU-ban.

Jegyzetek

Forrás