Atlétikai stadion

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. augusztus 11., 23:14-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Forrás)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Atlétikai stadion terve (15000 fős változat)

Az Atlétikai stadion a 2023. augusztus 19–27. közötti atlétikai világbajnokság lebonyolítására épül a IX. kerület legdélebbi részén, és a Duna-ág túloldalán, a Csepel szigeten.

Tervezett költsége 2019. november 25-én 130 MFt, de eddig minden ilyen beruházás többe került a tervezettnél, különösen, ha időre kellett elkészülnie. Mivel a költségeket az egész ország állja, Hadházy Ákos országos népszavazást kezdeményezett az építés ellen, bár a stadion Budapesten lesz.

A kormány a Karácsony Gergellyel folytatott megbeszélésen megígérte, hogy nem építi meg a stadiont, ha a főváros ezt nem akarja.

Baranyi Krisztina módosított terve az Atlétikai stadionra. Forrás: 444.hu

Karácsony Gergely feltételeket támasztott, hogy a főváros támogassa az atlétikai világbajnokságot. A lakosság 81%-a, a bizonytalanok 68%-a, a kormánypárti szavazók 65%-a értett egyet a Karácsony támasztotta feltételekkel.[1]

A kormány és a főváros hozzáállásának különbségére jellemző, hogy a 200 MFt-s stadion felépítéséért cserébe a főváros 50 MFt-t kért a fővárosi egészségügyi intézmények számára.

A ferencvárosiak elégedetlenek voltak a megállapodással, és a megállapodás ellenére népszavazást kezdeményeztek. Fellebbezések után a Kúria engedélyezte a népszavazás megtartását.[2]

A stadiont 2023. június 17-én átadták. A decemberi állapot szerint 246 MFt a költség. A szervezők azt ígérik, nyereséges lesz a világbajnokság.[3]

IX. kerület

A tervezett stadion legnagyobb része a IX. kerület területén van. Az új polgármester, Baranyi Krisztina kezdettől ellenezte az építést, elsősorban azért, mert a hatalmas monstrumot egyetlen versenyre építik, utána csak versenyzők fogják használni, és elfoglalja a kerület gyönyörű dunaparti részét és a kilátást. Azzal a feltétellel hajlandó megadni az építési engedélyt, ha a tervet átalakítják, és a stadiont és a környékét a verseny után tömegsportra teszik alkalmassá.[4] A Momentum ezt is támogatja.

XXI. kerület

A másik érintett önkormányzat a csepeli (XXI. kerület). Ők 11:5:1 arányban támogatják a tervet.[5]

Fővárosi közgyűlés

November 26-án Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina öt feltételt támasztottak a támogatásra:

  1. Az elkövetkező öt évben a kormány költsön 50 MFt-ot az Egészséges Budapest Programra (a budapesti járóbeteg- és szakellátásra).
  2. A stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, a Csepeli Nagyerdő Program beindítása. A főpolgármester Budapest új tüdejét, egy új Városliget kialakítását tervezi. Nem szeretné, ha Csepelen új élsportberuházások lennének.
  3. „Olyan beruházást szeretnénk látni, ami nemcsak az élsportot szolgája, tömegsport- és kulturális rendezvények számára is nyitott legyen a létesítmény, a ferencvárosi polgárok életét is szolgálja."
  4. Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbb módon költsék el a pénzt.
  5. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban (a közösségi közlekedésről szóló Orbán–Tarlós megállapodás maradjon érvényben).

És mindezek (!) határozatba foglalása még 2019-ben szülessék kormányhatározat.[6]

A lakosság 81%-a, a bizonytalanok 68%-a, a kormánypárti szavazók 65%-a értett egyet a Karácsony támasztotta feltételekkel.[7]

A fővárosi közgyűlés november 27-én egyhangúan elfogadta az előterjesztést.[8]

A kormány még a főváros döntése előtt úgy reagált, hogy eldőlt a stadionügy, és a feltételeket javaslatoknak tekintik.[9] Az elfogadás hírére elkeseredetten reagált Kassai Dániel, a népszavazás elindítója.[10] Másnap kormányhatározatban jelent meg a stadion megépítése és a környékének Baranyi Krisztina által kért rendezése, de a másik 4 kérésről semmi. Karácsony Gergely úgy reagált, hogy „kezdetnek jó”, „a miniszterelnök adott szava szerint a Fővárosi Közgyűlés döntései jelentik a kiindulópontot”.[11]

A telkeket – egy kivétellel – az előző önkormányzat ingyen átadta a kormánynak.[12]

Hadházy Ákos mindenképpen elindítja a népszavazást a stadion ellen, akkor is, ha a főváros megállapodik a kormánnyal.[13]

Jegyzetek

  1. Nagy B. György: Budapest nem hisz Orbán mosolyoffenzívájának. nepszava.hu (2019. dec. 30.)
  2. Döntött a Kúria, lehet népszavazás az atlétikai stadionról. www.szemtolszembe.eu (2020. nov. 12.)
  3. Átadták a legdrágább magyar stadiont, aminek az árát még most sem tudni pontosan. hvg.hu (2023. jún. 17.)
  4. Baranyi Krisztina: Az elmúlt 9 év nem múlhat el következmények nélkül - teljes interjú. index.hu (2019. nov. 1.) (videó) Interjú Baranyi Krisztinával.
  5. Csepel 11-5-1 arányban támogatja az atlétikai vb-t. index.hu (2019. nov. 18.)
  6. Tóth Richárd: Karácsony pénzt és kormányhatározatot kér Orbántól, csak így támogatják az atlétikai vébét. hvg.hu (2019. nov. 25.)
  7. Nagy B. György: Budapest nem hisz Orbán mosolyoffenzívájának. nepszava.hu (2019. dec. 30.)
  8. Tenczer Gábor: Megszavazták az öt fővárosi feltételt az atlétikai stadion építésével kapcsolatban. index.hu (2019. nov. 27.) „Ha Budapest egészségügyi vébét rendezne, vajon milyen helyezést érne el?”
  9. Kovács-Angel Marianna: A kormány szerint a kérdés eldőlt: lesz atlétikai vb és új stadion. 24.hu (2019. nov. 26.)
  10. Elkeseredett és csalódott posztban ment neki Karácsonyéknak az ellenzéki önkormányzati képviselő. hvg.hu (2019. nov. 26.)
  11. Vaskor Máté: Karácsony a kormányhatározatról: Ha azt gondolják, lehet a feltételek között szemezgetni, baromi nagyot tévednek. 24.hu (2019. nov. 27.) Kormányhatározat jelent meg az Atlétikai Stadion környékének a Köztársaságpárt által kért rendbehozására, de a másik négy kérésről semmi..
  12. Interjú Baranyi Krisztinával az ATV reggeli műsorában, 2019. november 25.}}
  13. Telefonbeszélgetés Kassai Dániellel, 2019. november 25.

Forrás