Külpolitika

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. augusztus 14., 12:39-kor történt szerkesztése után volt. (→‎USA)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A volt Jugoszlávia
Örményország, Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah

A 2022-es év annus horribilis (borzalmas év) a magyar külpolitikában:[1][2]

  • az Orbánbarát Oroszország 100.000 embert vesztett az ukrajnai háborúban
  • az amerikai félidős választáson Trump jelöltjei leszerepeltek
  • elbukott Marine Le Pen
  • Giorgia Meloni győzött ugyan, de rögtön Ukrajna pártjára állt
  • a V4-ekből V1-ek lettek: sem Szlovákia, sem Csehország nem akar közösködni Orbánnal, és Európában sehol nem látják őt szívesen
  • Jair Bolsonaro brazil elnök elbukott a választáson
  • nem kaptunk EU-pénzt
  • a korábbi szövetségesek távoztak a hatalomból: az osztrák Sebastian Kurz, a cseh Andrej Babiš, a szlovák Robert Fico, majd Peter Pellegrini, illetve a szlovén Janez Janša. Babiš 2023. január 28-án elveszítette az elnökválasztást Petr Pavellel szemben, a kettőjük közötti vita épp arról szól, hogy Orbánéhoz hasonló vezetést akar-e Csehország.[3]

A világ 4 helyén van háborúhoz közeli konfliktushelyzet:

  • Bosznia-Hercegovina és Koszovó
  • Hegyi-Karabah
  • Irán
  • Észak-Korea, Tajvan

Az Orbán-kormány külpolitikája

Az Orbán-kormány csak erőből ért a külpolitikában is. Az orosz kémbankot még a baráti Trump-adminisztráció is kifogásolta, Orbán mégis csak akkor lépett, amikor az USA embargó alá vette a bankot.

A magyar külpolitika jelentéktelenné vált. Miután Erdoğan belement Svédország NATO-csatlakozásába, mindenki tényként veszi, pedig Magyaroszág sem hagyta még jóvá.[4]

Searchtool right.svgBővebben: NATO#Finnország és Svédország NATO-csatlakozása és #Lakner Zoltán összefoglalója

Orbán tudatosan konfliktusos politikát folytat az EU-val. Ilyenkor az itthoniaknak játszik: kavar egy (ál)konfliktust, abban képviseli a „magyar” érdekeket és védi a meg hazát.[5]

Orbán 2014 tavaszán zárt ajtók mögött már megmondta két külügyi alvezérének, Bába Ivánnak és Németh Zsoltnak, hogy elárulja a Nyugatot és az „eurázsiai tengelyre” állítja az országot.[6] Egy vélemény szerint Orbán külpolitikája irracionális, érzelemvezérelt: bosszú a fideszt ért (a ′90-es években talán még igazságtalan) támadásokra.[7]

2014 után távozott a kormányból Martonyi János és Németh Zsolt, mert Orbán meg akarta szüntetni a hagyományos külpolitikát. A diplomáciához értőket el is küldték a Külügyminisztériumból: Szijjártó kirúgta a Külügy összes nyugatos diplomatáját.[8] Helyette kaptuk Szijjártót, aki külgazdasági miniszter („utazó vigéc”) és pártszóvivő/propagandista.[9]

Az EU-ügyek hivatalosan Varga Judit, a pénzek ügyében Navracsics Tiborhoz kerültek, de a külügyminiszterek tanácsában mégis Szijjártó van ott. Pedig az EU a legfontosabb külügyünk.

Egy véleménycikk[10] szerint:

  • a külgazdaságot és a külügyminisztériumot ketté kell választani, az utóbbi élére Szijjártó helyett valaki mást választani
  • az EU-s koordinációt visszatenni a külügyminisztériumhoz
  • irányváltásra van szükség a nemzetközi kommunikációban
  • minimálisra kell csökkenteni a vétók számát az Európai Unió intézményeiben vagyis „a küllők közé a botot” hibás stratégia
  • Paks 2-t és a szerb EU-tagságot el kell felejteni
  • leválni az orosz gázról.

Szijjártó ámokfutását némileg ellensúlyozandó, Novák Katalin köztársasági elnök is részt vesz a diplomáciában. Ez alighanem összefügg Szijjártó és Orbán Viktor szalonképtelenné válásával.[11]

A megoldás végül az lett, hogy Varga Judit lemondott, és az EU-ügyek új minisztériumhoz (Bóka Jánoshoz) kerültek.

Lakner Zoltán összefoglalója

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Lakner Zoltán: Bánó és Bolgár - Lakner Zoltán. YouTube (2023. jún. 28.) (videó) 📝

A külpolitikában alapvető ellentmondások vannak. Pl. a kormány Trumpnak drukkol, aki Kínával ellenséges viszonyban áll – mi viszont jóban. Az ellentmondás megoldására nincs ötlete a kormánynak.

Orbán Viktorról sokan hiszik, hogy jól látja a külpolitikai összefüggéseket. A valóság viszont az, hogy azokat még utólag sem sikerül eltalálni. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban eddig már 5 egymásnak ellentmondó változat volt:

  1. Amikor a 2022. február 1-jei Putyinnál tett látogatásáról hazajött Moszkvából, azt mondta, hogy nem lesz háború.
  2. Ferenc pápának azt mondta, hogy ′22. május 9-re véget ér a háború.
  3. a NER-barát találkozón 2023 elején azt mondta, az oroszok nehezen kezdik a háborúikat, de a végén megnyerik
  4. a kevésbé lelkesen ukránbarát kormányfők találkozóján azt mondta Zelenszkinek, hogy elhúzódó lesz a háború, de azt nem mondta, hogy az oroszok nyerik
  5. a 2023. júliusában a Bildnek adott nyilatkozata szerint hosszú háború, orosz győzelem, de tudták előre.

Orbán Krisztián összefoglalója

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Orbán Krisztián: 2018 óta a miniszterelnök minden világpolitikai fejleményt rosszul olvasott. Gergely Márton interjúja hvg.hu (2023. feb. 23.) ‼

2010–18 között Orbán sikeres volt. Potyautas játékot játszott, kikacsintott a blokkon belülről. Tudta, hogy nem lehet tartósan csinálni, de úgy kalkulált, hogy a hozzá hasonlóak át fogják venni a hatalmat az Európai Unióban. 2018-tól kezdődően viszont nem volt olyan világpolitikai fejlemény, amit jól jelzett volna előre.

Trump elnöksége, a Brexit nem jól alakult. Orbán azt hitte, a Néppárt az ő irányába fog fordulni. Nem jött össze. Nem mondta ki nyíltan, de láthatóan hitt benne, hogy az Európai Parlament két szélsőjobb erejét egyesíteni tudja. Nem jött össze. Az oroszok kapcsán nagyon erőteljesen hangoztatta, hogy nem lesz invázió, Moszkvában saját békemissziójáról beszélt. Nagyon nem jött össze.

Magyarországon egy rendszert nem lehet a világgal vagy az európai trenddel szembepisilve fenntartani, lásd az egyértelműen Kijev pártján álló Melonit és Morawieczkit. Talán ezért próbálja meg most a katolikus csatornát felpörgetni.

Orbán valószínűleg abban bízik, hogy a migráció újra elhozza a támogatást. Erdoğan számára viszont már eljött a szürkület. Az ilyen típusú vezetőnek (még ha van is nyilvánvaló szintbéli különbség köztük) előbb-utóbb választania kell, hogy vagy az egyre nyíltabb önkény irányába megy el, vagy bukik. Nem tudjuk, hogy a török elnök melyiket fogja választani. Putyin számára a 2012-es moszkvai tüntetésekkel[12] jött el a döntés pillanata, bele tud-e nyugodni a hatalomvesztésbe. Az egyre nagyobb elnyomást választotta. De Modi indiai miniszterelnök is ezzel a dilemmával néz szembe.

Orbán gazdasági rendszere kevéssé hatékony. Rengeteg helyen folyik el a pénz, olyan helyekre is, aminek nem sok köze van az uralom fenntartásához. Emiatt minden uniós forrásra óriási szüksége van. Az általa választott pályának a kényszerű logikájából fakadóan belpolitikát kezdett játszani egy csomó EU-tagállamban. Így aztán mostanra egyre többen mondják azt, hogy ha a magyar miniszterelnökön fogás van, akkor ne engedjük.

Oroszország

Egy keresetlen vélemény az oroszbarát külpolitikáról a 2022. október 23-i pedagógustüntetésről
Lavrov kitünteti Szijjártót
Searchtool right.svgLásd még: Orosz-ukrán háború

Van viszont egy barát: Putyin Oroszországa 2014 eleje óta. És az sem baj, hogy az oroszok évekkel korábban megtörték a Külügyminisztérium hálózatát, és azóta sem sikerült elhárítani a betörést.[13]

Lengyel kormánykörökben évek óta beszélik, hogy Putyin Ukrajna keleti területeinek lerohanására készül, a nyugatiakat odaadná Lengyelországnak, a Kárpátalját Magyarországnak.[14] Talán ezért ez a nagy barátság és Ukrajna folyamatos támadása a nyelvtörvény ürügyén.[15]

Az oroszbarát politika gazdasági okból sem lesz tartható, viszont károkat okoz a külkapcsolatokban. Nem fogunk EU-pénzt kapni. Róna Péter szerint 2023-ban egyáltalán nem.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért Barátságért kitüntetést vehetett át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől Moszkvában. A Barátság érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amelyben külföldi állampolgár részesülhet.[16]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Moszkva és a Nyugat is nagyot hibázott Ukrajna ügyében. Wéber Balázs interjúja Káncz Csabával privatbankar.hu (2022. dec. 17.)

Az 5. Orbán-kormányban olyan emberek emelkedtek fel, akiknek orosz offshore üzleteik voltak.

Például Lantos Csaba a svájci Zug kantonban közös offshore-bizniszt üzemeltetett az oroszokkal 2009–2022 között a MET Zrt. formájában. Szalay-Bobrovniczky Kristóf dunakeszi vagongyártója pedig korábban „szaftos” üzleteket kötött az oroszokkal, a vagonokat pedig közösen adták el Egyiptomba. Azóta mindkét miniszter felszámolta az érdekeltségeit.

Magyarország az információs hadviselésben kiszolgálja az orosz érdekeket, ennek az egyik koordinátora Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.

Törökország és India képes úgy lavírozni, hogy nagyjából szalonképes maradjon. Magyarország viszont a hintapolitika miatt szalonképtelenné vált a modern világban.

A háború után Magyarországot Ukrajna részéről is kellemetlen meglepetések érhetik: akták nyilvánosságra hozása, súlyos politikai-diplomáciai lépések, „szürkezónás destabilizáció”.

Kína

Searchtool right.svgBővebben: Kína

Látlelet a 2022-es választások után

Orbán beruház és segélyeket küld Szerbiába, miközben a németek visszafogják a pénzeket, sőt, katonákat is küldenek Boszniába a jugoszláv háborút lezáró Daytoni megállapodás biztosítására.[17]

2020 végén Orbán az Európai Parlamentben megvétózta az EU 2021–28-as költségvetését. A vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami ellenőrzésének elfogadása miatt. Ezzel Orbán komoly zavart okozott az egész EU-ban, mert a járvány miatt – különösen a déli országoknak – nagy szükségük lett volna a helyreállítási alapra.

A vétóval a „jogállami mechanizmust” Orbán nem tudta megakadályozni – azt már pár perccel a vétó előtt elfogadták –, az puszta bosszú volt anélkül, hogy ő maga előnyhöz jutott volna. Ezzel olyan felháborodást keltett, ami teljesen elszigetelte Európában. Az Európai Néppártból ki kellett lépnie, és azóta sem talál szövetségesekre a szélsőjobbon sem. Olaszországgal a vétó miatt, Lengyelországgal az oroszbarátság miatt nem tud összefogni, de a francia Le Pen-nel sem sikerült szövetségre lépnie.

2022. áprilisában Macron megnyerte a francia elnökválasztást, és Szlovéniában is a baloldal nyert (pedig Orbán komoly sajtópénzekkel segítette a jobboldalt). Ezzel egyetlen szövetségese maradt Európában: Szerbia. És Oroszország. A kínaiak is fenntartásokkal fogadják az orosz agressziót, így valószínűleg ez a kapcsolat is meg fog gyengülni.

Searchtool right.svgLásd még: orosz-ukrán háború

A helyreállítási alapból Magyarországnak 5800 MFt járt volna. Ebből 2500 MFt „ingyen”, a többi a pénzpiacinál jóval alacsonyabb kamatú kölcsönt formájában. Az utóbbit Orbán eredetileg nem is kérte, de 2022 elején a komoly gazdasági bajok – a járvány, az orosz-ukrán háború és a választások miatti kiköltekezés – miatt meggondolta magát. Mivel a jogállami feltételeknek – az EU-pénzek ellenőrizhetőségének – nem tett eleget, egyik támogatást sem kapta meg.[18]

„ A merkeli „keleti politika” mindig az enyhülést, a kiegyezést, a gazdasági érdekközösséget részesítette előnyben a demokráciával, az emberi jogokkal szemben. Ezért Putyinnak és Orbánnak mindig helye volt a tárgyalóasztalnál… Se Orbán, se a világ nem számíthatott arra, hogy az ukrajnai háború hatására nem egy módosított merkeli politika fog folytatódni Németországban, sőt, Európában, hanem bekövetkezik a Zeitwende, a korszakos fordulat, amely kevesebb, mint rendszerváltás, de több, mint kormányváltás.[19] ”
– Lengyel László
„ 100 nap alatt Scholz német kancellár már mindenkivel tárgyalt Európában, kivéve Orbánt… A magyar miniszterelnököt nem fogadták sehol Európában, és egyetlen európai vezető se jött Budapestre. Ilyen elszigeteltségre emberemlékezet óta nem volt példa.[19] ”
– Lengyel László

Látlelet 2020 végén

A Népszava összefoglalja a magyar külpolitika helyzetét:[20]

  • A vétó óta felerősödtek az EU-n belüli hangok, hogy ha minden így folytatódik, elkerülhetetlenné válik az EU alapvető reformja – csak éppen ellentétesen azzal, amit 2014-ben Tusnádfürdők Orbán szeretett volna.
  • Sokáig az Európai Néppárt falazott a Fidesznek, de már az Európai Parlament konzervatív pártcsaládjában is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a magyar kormánypártnak nincs keresnivalója az EPP-ben. Egyre valószínűbb, hogy a német uniópártok elengedik a Fidesz kezét. A sokáig a magyar kormánypárthoz lojális Osztrák Néppárt viszont már egyre hevesebben követeli a Fidesz Néppártból való kizárását. Orbánék ezért maguk kezdeményezhetik a néppárti tagság feladását.
  • Szijjártó a szélsőjobbal, az euroszkeptikusokkal érti meg magát. A mérsékelt politikusok már szalonképtelennek tartják. A magyar kormány már Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke számára is túl szélsőséges.
  • A magyar kormány kereszténység európai bástyájának mondja magát, miközben folyamatosan a kereszténységet megcsúfoló intézkedéseket hoz. Mindent elmond erről a „kereszténységről”, hogy már maga a pápa határolódott el nem egyszer a magyar kormánytól.
  • Szlovákiában a legmagasabb a magyar lakosság aránya, csaknem 9 százalék országos szinten, de az elmúlt tíz év – a budapesti kormány által táplált - belső, magyar-magyar csatározásai meghozták az "eredményt", mára parlamenti képviselet nélkül maradt a közösség. A szlovák pártok soraiban viszont egyre több magyar politikus jelenik meg, a Progresszív Szlovákia magyar tagozatot is létrehozott, amely elsősorban a fiatalokat vonzza. Mindez hosszú távon megpecsételni látszik az etnikai alapú politizálás és képviselet sorsát.
  • A szerbiai-vajdasági magyarság érdekképviselete, a VMSZ már teljes mértékben hozzákötötte az ottani magyarság sorsát nemcsak a Fideszhez és Orbánhoz, hanem szerbiai szövetségeséhez és barátjához, a jobbközép-konzervatív, nacionalizmustól sem mentes SNS-hez és az illiberális magyar mintát másoló Alekszand Vucichoz. Ha bukik Belgrádban Vucic, bukik Pásztor és a VMSZ is, a vajdasági magyarság pedig szerb partner nélkül marad, a politikai élet perifériájára sodródva.
  • Az Orbán-kormány ugyan változatlanul kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, csakhogy ennek a „kiállásnak” (Ukrajna integrációs törekvéseink három éve tartó bojkottjának) egyelőre semmi eredménye. A kifogásolt kisebbségellenes oktatási törvény 2021 január 16-tól pedig életbe lép. A nyelvtörvény szerint nemcsak a közigazgatásban, hanem a kereskedelemben és a szolgáltató szférában is teljesen át kell térni az ukrán nyelv használatára, akkor is, ha az eladó és vásárló ugyanazon kisebbséghez tartozik. Vagyis, januártól a magyar nyelv a család és a templom falai közé szorul Ukrajnában.

Változás aligha lesz, ezért 2021 még inkább a teljes elszigetelődés éve lehet.

2020 elején

2020. februári felmérések
Ország barát1.png Ország barát2.png
Ország ellenség.png Ország vidék.png

A teljes felnőtt népesség átlagában az emberek több mint kétharmada az EU-t jelölte meg legfontosabb partnerként, a második helyezett Oroszország volt 12, a harmadik pedig az Egyesült Államok 8 százalékkal (jobb oldali ábrák).

Ellenség ide is kell:

  • Angela Merkel 2015. szeptember 1. óta.[Pro 1] Viszont amikor felmerült, hogy Martin Schultz lesz a kancellár, akitől félnek, mert nem nő, egy időre abbahagyták.
  • Soros György 2017. január végétől, amikor kiderült, hogy nem Soros támogatottja, Hillary Clinton lett az elnök, hanem Trump.
    • CEU 2017. februártól (Soros alapította)
  • pápa 2015. december 11-től: Bayer Zsolt: Sursum Corda.
Searchtool right.svgLásd még: Gyűlöletszó

USA

2023. augusztus 1-jén az USA korlátozta a magyarok vízummentes beutazását.[21] Ennek egyik oka az egyszerűsített magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége, amivel meg lehet kerülni a vízumhoz szükséges biztonsági szabályokat. A másik ok az, hogy Magyarország akadályozza Svédország felvételét a NATO-ba.[22] A DK szerint a döntésbe belejátszott a letelepedési kötvény és a határon túli szavazatvásárlás is.[23] Ez nem stimmel: a nem Magyarországon születettek 2021 óta nem kaphattak vízumot.[24]

Vitás pontok az USA-val:[25]

  • az Oroszországból és a Kínából érkező fenyegetések
  • Magyarország kevésbé függjön az orosz gáztól
  • Nemzetközi Beruházási Bank (orosz kémbank)
  • szeretnék, ha Magyarország az orosz agresszióval sújtott Ukrajna mellé állna
  • globális minimumadó
  • korrupció → Vida Ildikó
  • Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának akadályozása → NATO#Finnország és Svédország NATO-csatlakozása

Röviden: elsősorban az oroszbarátsággal van bajuk.

Az amerikai nagykövetnek Orbán-idézettel kellett emlékeztetnie Szijjártó Pétert, hogy Magyarország beleavatkozik az USA belügyeibe. A bűncselekménnyel vádolt Donald Trumpnak üzente Orbán: Harcolj, elnök úr, veled vagyunk![26]

2023. április 12-én az USA budapesti nagykövete bejelentette, hogy az USA szankció alá vonta az orosz kémbankot, aminek a Budapestre költözését már 2019 óta kifogásolja. Egyúttal kitiltották a bank magyar alelnökét is az USA-ból.[27]

Megjegyzés: Háborús helyzetben nem paktálunk le az ellenséggel. Könnyen lehet, hogy újabb szankciók jönnek, ha Orbán nem hagyja abba az ámokfutást.

2023. április 13-án Magyarország is kilépett a kémbankból. A bank kivonul Magyarországról.[28] Az még nem világos, hogy visszakapja-e Magyarország a 100 m€-s tőkéjét.[29]

Az Orbán-kormány megvétózta az EU-ban a globális minimumadót. Emiatt az USA felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. Később a kormány mégiscsak megszavazta a globális minimumadót, és jelentkezett az USA-nál a szerződés felmondásának törléséért. Nem törölték.

Megjegyzés: A globális minimumadót azért ellenezte a kormány, hogy adóparadicsomként ide csábíthassa a külföldi befektetőket. A kettős adóztatás eltörlése viszont a magyarországi amerikai cégek költségeit megnövelte, ezzel együtt az áraikat is. Vagyis a rövidlátó külpolitika a céllal éppen ellentétes eredményt hozott.

Korábban is voltak már konfliktusok: a CEU elüldözése, ill. a Soros elleni kampány, amit a USA-ban antiszemitizmusnak tekintettek.[30]

Searchtool right.svgBővebben: Stop Soros és CEU

A Magnitsky törvény arról rendelkezik, hogy a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőktől és társaiktól megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. Orbán ellen két ilyen beadványt is benyújtottak, amelyben 8 személy kitiltását kérték:[31]

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István.

Korábban, 2014 novemberében a Microsoft-ügy kapcsán kitiltottak hat személyt az USA-ból: Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (2021 nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár.

Searchtool right.svgBővebben: Vida Ildikó

Környező országok

Szlovákiában két magyar párt van. Az akkor Bugár Béla vezette szlovák–magyar Most-Hiddal Orbán szóba sem áll. A hozzá közel álló Magyar Koalíció Pártjának mélyrepülése pedig épp miatta kezdődött 2010-ben. Orbán továbbra is a két magyar párt megosztására törekszik,[32] holott ez Erdényben sem vált be: az általa támogatott Tőkés László és pártja, a Magyar Polgári Párt sehol nincs, és az RMDSZ, ami korábban a mérleg nyelve volt a két nagy román párt között, most kiesett a parlamentből.

Az Európai Unió mint ellenség

Orbán barátai: Aleksandar Vučić, Andrej Babiš és Peter Pellegrini. Forrás és a személyek jellemzése: 444.hu

Brüsszel különösen fontos, mert a manicheusok hajdani ellensége, az Imperium Romanum szerepét játssza el.[Pro 2]

Searchtool right.svgLásd még: Európai Unió és Gnoszticizmus

Orbán Viktor szándékosan provokálja az Európai Uniót. Ha a provokációra az Unió nem reagál, idehaza tesz a kormány valami rendkívül durva alapjogsértést, számítván arra, hogy az ellenzék az Európai Unió elé tárja, s elindulhat valami eljárás, vagy legalább néhány európai politikus kritikus véleményt mond. A lényeg, hogy az Európai Unió és Orbán Viktor szembenállása megjelenjék.[Pro 3]

  • 2019. október 9-én a törökök szíriai inváziója előtt az EU figyelmeztetni akarta Erdogant, de Orbán megvétózta.[33]
  • Magyarország megvétózta az EU-Afrika csúcs megállapodását[34]

A 2019-es EU-választáson Orbán ismét arra a lóra tett, ami már a Sargentini-jelentéskor sem lett befutó: a migrációra. Rejtély, miért, hiszen a migrációs nyomás megszűnt. Talán nincs jobb ötlete. Mindenesetre a tömeges migráció okozta válsághelyzetet félévenként szorgalmasan meghosszabbítja, holott a fidesz által hozott törvény feltételei már 2016 óta nem állnak fenn. A válsághelyzet okát 10 évre titkosították. A 2019 szeptemberi kormánnyilatkozat szerint azért kell meghosszabbítani, hogy ne is legyen migráció. (Mintha a válsághelyzet tartaná vissza a migránsokat.)

Searchtool right.svgLásd még: Migráció


  • A nagy testvér

  • Koszorúzás a Tienanmen téren

A pápa mint ellenség

Searchtool right.svgLásd még: Kereszténység

NATO

Searchtool right.svgBővebben: NATO

Külföldi támogatások

2020. Forrás: Facebook/Mi magyarok összetartozunk
Forrás: Facebook
Searchtool right.svgLásd még: Külföldi magyarok támogatása

Érthetetlen okból adunk pénzeket külföldieknek.

Searchtool right.svgLásd még: külföldi magyarok támogatása

Források

Forrás: Erdélyi Katalin: 5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra. atlatszo.hu (2018. okt. 5.) Sargentinit a jelentés elfogadása óta pocskondiázza a magyar kormány.
A magyar nagykövet tiltakozott a karikatúra ellen, mire a a Mladina főszerkesztője így reagált: „Veszélyben Szlovénia szuverenitása”. Tényleg: ezt csak Orbánék tehetik meg Sorossal, Junckerrel, Sargentinivel? Forrás: index.hu A szlovén miniszterelnök visszaszólt Orbánnak: a szlovének nem ilyen Európában akarnak élni.[35] Utóbb a szlovén parlament is elítélte a beavatkozást.[36]

Összefoglaló cikkek

„A” könyv:

  1. ↑ 197. oldal
  2. ↑ 184. oldal.
  3. ↑ 183. oldal.

Jegyzetek

  1. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 11.
  2. ↑ Kerner Zsolt: Megint nem Orbán Viktor felé megy a világ. 24.hu (2022. nov. 20.)
  3. ↑ Nyilas Gergely: Orbán szövetségesét legyőzve az atlantista tábornok nyerte a cseh elnökválasztást. telex.hu (2023. jan. 28.) Petr Pavel legyőzte Andrej Babišt.
  4. ↑ Dezső András: Kórkép 2023: A kormány egyre inkább a viccben szereplő agresszív kismalachoz hasonlít a külpolitikában. hvg.hu (2023. júl. 19.)
  5. ↑ 📝 Balázs Péter: Nem lehet Kállai-kettőst járni. Riporter: Németh Péter YouTube (2023. júl. 9.) (videó)
  6. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei
  7. ↑ dr. Hettyey András: Tévedés racionális érvekkel magyarázni a sajátos magyar külpolitikát. g7.hu (2023. márc. 24.)
  8. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei
  9. ↑ A NER kétféle külpolitikája. Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán beszélgetése YouTube (2022. dec. 17.) (videó)
  10. ↑ Bartha Dániel – Inotai Edit: Kell egy kiút a külpolitikai zsákutcából. Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (2022. dec. 1.)
  11. ↑ Kósa András – Németh Dóra: Ábrákon mutatjuk: Második külügyminiszterré vált Novák Katalin. www.szabadeuropa.hu (2023. feb. 20.)
  12. ↑ Putyin-ellenes karnevál Moszkvában mínusz húsz fokban. hvg.hu (2023. feb. 4.)
  13. ↑ Panyi Szabolcs: Putyin hekkerei is látják a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket. telex.hu (2022. márc. 29.)
  14. ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  15. ↑ Magyari Péter: Ukrajna a magyar diplomácia legnagyobb küzdelme most (a Gruevszki-botrány után). 444.hu (2018. nov. 21.)
  16. ↑ Barátságért kitüntetést vett át az orosz külügyminisztertől. kormany.hu (2021. dec. 30.)
  17. ↑ Káncz Csaba: Budapest és Berlin ütközőpályán. privatbankar.hu (2022. aug. 29.)
  18. ↑ Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt. rtl.hu (2022. márc. 23.) 5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg.
  19. ↑ 19,0 19,1 Lengyel László: Lengyel László: Száz nap tévelygés: Orbán Viktornak volt stratégiai terve a választások megnyerésére, de nem a kormányzásra. nepszava.hu (2022. júl. 30.)
  20. ↑ Rónay Tamás: Út a sötétség felé: kiiratkozunk Európából. nepszava.hu (2020. dec. 24.)
  21. ↑ Az Egyesült Államok korlátozza a Magyarországról érkezők vízummentességét. 24.hu (2023. aug. 1.)
  22. ↑ Kerner Zsolt: Miért szigorított valójában az Egyesült Államok a magyarok vízummentességén? 24.hu (2023. aug. 1.)
  23. ↑ Rugli Tamás: DK: a vízummentesség korlátozása a letelepedési kötvénybiznisz és a határon túli szavazatvásárlás következménye. 24.hu (2023. aug. 1.)
  24. ↑ Kacskovics Mihály Béla: Üzenni akart az USA a vízumkorlátozással, vagy tényleg csak a belbiztonsági kockázat miatt aggódik? hvg.hu (2023. aug. 1.)
  25. ↑ Nagy Gergely Miklós: Megjelölte a vitás pontokat az USA és az Orbán-kormány közt az amerikai nagykövet. 24.hu (2020. jan. 2.)
  26. ↑ Czinkóczi Sándor: Az amerikai nagykövetnek Szijjártó-idézettel kellett emlékeztetnie Orbánt, hogy a magyar kormány nem avatkozik mások belügyeibe. 444.hu (2023. ápr. 3.)
  27. ↑ Az orosz „kémbank” magyar alelnöke is felkerült az amerikai szankciós listára. 24.hu (2023. ápr. 12.) És a bank is.
  28. ↑ Hegedűs Szabolcs: Oroszországba távozik az orosznak mondott bank. www.napi.hu (2023. ápr. 19.)
  29. ↑ Iván-Nagy Szilvia – Weiler Vilmos: Világgazdaság: Magyarország kilép a kémbanknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankból. telex.hu (2023. ápr. 13.)
  30. ↑ Kerner Zsolt: Visszanyalt az orosz fagyi az Orbán-kormánynak. 24.hu (2023. ápr. 12.)
  31. ↑ Több mint furcsa: Szijjártó belengette Orbán Amerikából történő kitiltásának a lehetőségét. hirklikk.hu (2021. nov. 26.)
  32. ↑ Riba István: Orbán Viktor ismét mindent elkövet, hogy ne legyen magyar párt a pozsonyi parlamentben. hvg.hu (2023. aug. 13.)
  33. ↑ D. Kovács Ildikó: Az EU figyelmeztetni akarta Erdogant a szíriai hadműveletek miatt, de Magyarország megvétózta. 24.hu (2019. okt. 9.) Orbán az egész EU-t meg akarja bénítani?.
  34. ↑ Szily László: Így még sosem alázták meg a trollkodó magyar diplomáciát. 444.hu (2019. máj. 1.) Szijjártó megvétózta az EU-álláspontot az Izraelt elítélő ENSZ-határozathoz. Ennek ellenére egységes EU-álláspontként ismertették az ENSZ-gyűlésen, felsorolva a támogató 27 országot, és kihagyva Magyarországot..
  35. ↑ Beszólt a szlovén miniszterelnök a magyar kormánynak az Orbán-karikatúra körüli diplomáciai botrány miatt. magyarnarancs.hu (2019. ápr. 8.) Marjan Šarec szlovén miniszterelnök, hogy a szlovénok „ilyen Európát nem akarnak”, és „nem fognak olyan Európát támogatni, ahol bárki is a másik fölött akar uralkodni”..
  36. ↑ Szegő Iván Miklós: Orbán a címlapon: elítélik a szlovén képviselők a magyar beavatkozást. 24.hu (2019. ápr. 25.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Külpolitika&oldid=31571”