Akkumulátorgyár

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. október 5., 18:42-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az akkumulátorgyár olyan, mint annak idején a dunaújvárosi vaskohó. „Odafönn” kitalálták, de nem volt hozzá sem vas, sem szén. Az akkumulátorgyárakat is odafönn találták ki, mert az autóhoz kell az akkumulátor.

Megjegyzés: Az autógyártáshoz gumi és olaj is kell, mégsincs sem gumiültetvény, sem olajfúrótorony a gyárak mellett.

Az akkumulátorgyárhoz nincs:

  • áram (30%-át importáljuk); ennyi akkumulátorgyárhoz Paks 2 sem elég[1]
  • gáz (85%-át importáljuk)
  • nyersanyag (lítium, kobalt, nikkel, grafit) – ezeket Ázsiából, Afrikából kell importálni, ahol gyakran gyerekmunka felhasználásával bányásszák
  • munkaerő (teljes foglalkoztatottság, munkaerőhiány van). A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak a fele nem helybeli.
  • víz az akkumulátorcella elkészítéséhez szükséges hűtési folyamatokhoz. Jelentős része elpárolog. A vízigény összemérhető a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztásával.

Az északi országoknak jelentős előnyük van az akkumulátorgyártásban, mert a hideg éghajlat miatt jóval kevesebb energiát és vizet kell hűtésre fordítaniuk.

Az Alkotmánybíróság egymás után kaszálja el a helyi népszavazási kezdeményezéseket, miután az országosokat is elkaszálták.[2] A néphatalom az Alkotmánybíróságnál van, nem a népnél. A gazdaságot pedig nem a piac irányítja, hanem a politika.

Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg képzetlen munkaerő kell, és nálunk annyi nincs. Távol-Keletről akarnak behozni. A kormány visszavonta a saját vendégmunkástörvényét, még mielőtt életbe lépett volna, mert nem találta elég szigorúnak.[3]

Technológia

Az akkumulátor anódja általában grafit (újabban használnak szilícium-alapú anódot is). A katód lítium-oxid és valamilyen fém ötvözete:

  • LiCoO2, LiMnO2, Li2MnO3, LiMn2O4, LiNiMnCoO2
  • LiFePO4, Li2FePO4F

Az elektrolit egy szerves oldószerben oldott lítiumsó, pl. LiPF6 vagy újabban LiBF4. A szerves oldószer miatt lesz az akkumulátor gyúlékony, ezért keresik a szilárd (oldószer nélküli) megoldást.

A szilícium anód hátránya, hogy működés közben kitágul és összehúzódik, így végül eltörik.[4]

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Lítiumion-akkumulátor
Searchtool right.svgLásd az angol Wikipédiában: Lithium-ion batteryen és Lithium–silicon batteryen

A lítium–vas-foszfát (LFP) energiatároló jóval olcsóbb, kapacitása a nikkeltartalmú akkumulátorok 85%-át éri el, míg legfontosabb problémájukat az jelenti, hogy olcsó összetételük miatt nem éri meg őket újrahasznosítani. Ilyen akkumulátort fog gyártani a debreceni CATL (lásd alább).

A lítium közel 70%-a Ausztráliából, a kobalt közel 75%-a Kongóból, a grafit 80%-a Kínából származik. A kongói kobaltot gyakran gyermekmunka felhasználásával bányásszák, ami emberi jogi kérdéseket vet fel. Az anód és a katód, illetve az akkumulátorok gyártásában 70% feletti Kína részesedése, míg az elektromos autók több mint 50%-át gyártja.

1 kWh akkumulátor-kapacitás előállításához legalább 40 kWh energia kell, aminek kb. a fele gáz (szárítás, szárítóhelyiségek), másik fele áram (a cellák k formázásához, azaz feltöltésükhöz és lemerítésükhöz).

Gazdaság

2021-re Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a világ 3. legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával (28 GWh) a dél-koreai Samsung SDI (Göd) és az SK (Komárom, Iváncsa) révén. Ehhez a kapacitáshoz adódna hozzá a kínai CATL 2022-ben bejelentett 7,34 M€-s (körülbelül 3000 MFt) beruházása Debrecenben 100 GWh kapacitással.

2021-ben az 5,9 M€-s beruházás 60%-a Ázsiából érkezett Magyarországra, 51,9%-a kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5%-a a járműgyártáshoz. 2022-ben a 6,5 M€ 48%-a érkezett Keletről, 43%-a az akkumulátorgyártáshoz és 30%-a autóipari beruházáshoz kapcsolódott.

2020-ban az EU – látva Kína egyre agresszívabb terjeszkedését – 6 területen önállátó akar lenni: akkumulátorgyártás, alapanyagok, gyógyszerhatóanyagok, hidrogén, félvezetők, illetve felhő- és mikroadatközpont- (edge) technológia.

A befektetők számára Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, az olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. Ezek tipikus jellemzőnek mondhatók a költségalapú versenyképességre épülő gazdaságfejlesztésben, ami a közepes jövedelem csapdájának egyik jellemzője. Magyarország ezen kívül jelentős állami támogatást ad a beruházóknak, az akkumulátorok esetén a beruházás kb. 10–11%-át.

A magyarországi akkumulátor-értéklánc első számú erőssége az „(e)lőremutató, politikai kötelezettségvállalásokba foglalt kormányzati támogatás”. Magyarul: a kormány akarja, ezért általában kiemelt beruházásként kezeli, amivel az engedélyeztetési folyamat jelentősen leegyszerűsödik, és a helyi lakosoknak és az önkormányzatoknak semmilyen beleszólási joguk nincs abba, hogy mi történik a területükön.

Az akkumulátorgyártásban a keleti gyártók a fejlesztést, innovációt otthon végzik, Magyarországot kizárólag gyártási telephelyként használják.

A Magyarországra jövő legtöbb vendégmunkás Vietnamból, Dél-Koreából, Kínából és Törökországból érkezik, és nagyobbik felének nincs általános iskolai végzettsége.

Akkumulátorgyárak

Kb. 50 cég foglalkozik akkumulátorgyártással, újrahasznosítással, akkumulátor-hulladék feldolgozással.

Meglévő ill. épülő akkumulátorgyárak:[5]

  • Bátonyterenye[6]
  • Debrecen
  • Fót[7]
  • Göd (Samsung, 420 ha)
  • Iváncsa (SK On Hungary, 135 ha)
  • Komárom[8] (SK Battery, 46 ha)
  • Nyíregyháza[9]

Az akkumulátorgyárak azért is kockázatosak, mert 10 éves távlatban elképzelhető, hogy más technológia váltja fel a jelenlegi lítium akkumulátorokat.[10]

Debreceni akkumulátorgyár (CATL)

Kínai gyár. 221 ha értékes mezőgazdasági területen építkezik.

  • 120 MFt állami támogatást kap infrastruktúra kiépítésére
  • 320 MFt állami támogatásban részesül
  • 115 MFt-t kell az államnak költenie az elektromos hálózat szükséges fejlesztésére,[11] miközben nincs pénz arra, hogy a napelemek által termelt áramot a hálózat be tudja fogadni.

1 GWh akkumulátoros kibocsátáshoz 40–60 GWh teljesítmény kell, a debreceni akkumulátorgyár pedig 100 GWh akkumulátor-kapacitású lesz (egyelőre 40 GWh-ra van engedély).[8] Ez 4 TWh, Paks 1 egy blokkjának teljes évi termelése.

A szükséges áramellátáshoz a kormány három gázerőművet akar felépíteni (kettőt Tiszaújvárosban, egyet a Mátrai Erőmű mellett) egyenként 500 MWh teljesítménnyel.[12] Ehhez évi 3,3–3,4 M㎥ gáz kell évente összesen, vagyis ez az egy akkumulátorgyár 33%-kal növelné meg Magyarország gázfogyasztását.

Megjegyzés: Áramot legdrágábban gázból lehet előállítani. Gázt az oroszoktól veszünk, mert az a legdrágább.

A gyár vízellátása is kérdéses. A városi vízhálózat nem bírna el ekkora fogyasztás-növekedést, mivel a vizet a Keleti Főcsatornából veszi, amit 60 éve nem kotortak. Felmerült a szürkevíz, de ahhoz külön csatornahálózat kellene, aminek még tervei sincsenek.

A munkaerőhiány enyhítésére 9000 távol-keleti munkaerőt szándékoznak Magyarországra behozni. Ilyenkor nem baj, hogy nem keresztények. A magyar állam pénzén kell számukra munkahelyet (életkörülményeket) teremteni.

A gyár számára a legmagasabb aranykorona-értékű, a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területet jelölték ki.

Gödi gyár (Samsung SDI)

2020-ban a gyárban 3594 ember dolgozott, köztük 1859 magyar (ebből 94 gödi), 1566 ukrán és 115 koreai.

A gyár vízközműfejlesztése napi 21 000 ㎥ víz biztosítására és 11 000 ㎡ szennyvíz elvezetésére lett kiírva. (Egy „felhasználási hely” átlagos vízfelhasználása ¼ ㎥, vagyis a gyár vízfogyasztása egy 87,500 fős városénak felel meg.)

Környezetvédelem

Az eddigi tapasztalatok aggasztóak.

Gödön az egyik monitoringkútban magzatkárosító anyagot találtak, ami a zárt rendszerű technológiából elvileg nem szivároghatott volna ki. A „megoldás” az lett, hogy 2018-ban betömték a monitoringkutat.[8]

Ugyanezt az anyagot – N-metil-2-pirrolidont – fedezték fel egy győri monitoringkútban is.[13]

Iváncsán több tucat munkás lett rosszul, egyelőre ismeretlen okból. „Természetesen” hírzárlatot rendeltek el.[14]

Sorozatos szabálytalanságok és bírságok után felfüggesztették a bátorterenyei akkumulátorgyár működését.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ Benyó Rita: Paks II-vel sem lesz elég energiánk. YouTube (2023. aug. 14.) (videó)
  2. ↑ Farkas György: Nem lehet helyi népszavazás akkumulátorgyárról. 24.hu (2023. júl. 20.)
  3. ↑ Weiler Vilmos: Még életbe sem lépett, de máris visszavonja a kormány a saját vendégmunkástörvényét. telex.hu (2023. okt. 5.)
  4. ↑ Bedő Iván: Autóba és gyomorba is készül már újfajta akkumulátor: mikor és mire számíthatunk? hvg.hu (2023. szept. 11.)
  5. ↑ 📝 Kéri László: Ha a kormány abban bízik, hogy "majd kidumáljuk", az politikai csődhöz vezet. YouTube (2023. feb. 15.) (videó)
  6. ↑ Kaufmann Balázs: Tüntetés lesz a bátonyterenyei akkumulátorgyár ellen. 444.hu (2023. jún. 23.)
  7. ↑ Kínai akku-összeszerelő gyár épül Fóton. 24.hu (2023. jún. 28.)
  8. ↑ 8,0 8,1 8,2 📝 Dedák Dalm – Holoda Attila: Legyünk-e akkunagyhatalom? YouTube (2023. márc. 24.) (videó)
  9. ↑ Papp Atilla: Újabb akkumulátorgyár épül Magyarországon, ezúttal Nyíregyházán. 24.hu (2023. júl. 27.)
  10. ↑ 📝 Pletser Tamás – Holoda Attila – Rácz András: Amit az energiáról tudni kell. Riporter: Orosz Györgyi YouTube (videó)
  11. ↑ Előd Fruzsina: Akkugyárak földje: csak az áramhálózat fejlesztése 115 milliárd forintba fog kerülni az északkeleti országrészben. telex.hu (2023. feb. 23.)
  12. ↑ Orbán belengette, már ki is írják a közbeszerzéseket a gázerőművek megépítésére. hvg.hu (2023. márc. 13.)
  13. ↑ Körömi Csongor: Akkugyártáshoz használt, magzatkárosító anyagot fedeztek fel a győri talajvízben. telex.hu (2023. jún. 5.) N-metil-2-pirrolidont.
  14. ↑ Vaskor Máté: Többtucatnyian rosszul lettek valamilyen belélegzett anyagtól az épülő iváncsai akkugyárban. 24.hu (2023. jún. 7.)
  15. ↑ Molnár Kristóf: Felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését. 444.hu (2023. aug. 23.)

Forrás

A debreceni gyár:

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos gyárak:

Összefoglaló az akkumulátorgyárakról és -gyártásról:

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Akkumulátorgyár&oldid=31959”