Donbász
A →Donyec-medence Donyeck és Luhanszk megyébe eső része, melyek 40–40%-át Oroszország 2014-ben megszállta.
Az elnevezés a Donyec-medence ukrán ill. orosz rövidítéséből származik (ukrán: Донецький вугільний басейн, orosz: Донецкий угольный бассейн).
A Donbászban a katonai konfliktus 2014. április elején kezdődött. Oroszbarát szeparatisták Moszkva aktív támogatásával elkezdték középületek, rádióállomások, rendőrségek és egyéb kulcsfontosságú objektumok elfoglalásával megbénítani az ukrán állam szerveinek működését.
A helyzet Petro Porosenko 2014. május 25-i – Oroszország által is elismert – megválasztását követően kezdett változni, politikai és katonai értelemben egyaránt. 2014. június folyamán az ukrán erők – a hadsereg erői és különféle önkéntes zászlóaljak vegyesen – gyors ütemben szorították vissza az elsősorban helyi és Oroszországból érkezett önkéntesekből álló szeparatistákat.
2014 augusztusában Oroszország reguláris haderővel is beavatkozott a konfliktusba. A végletekig leépült ukrán hadsereg két súlyos vereséget is elszenvedett, egyet augusztusban-szeptemberben Ilovajszknál, a másodikat 2015 februárjában Debalcevenél.
A két vereséget egy-egy fegyverszüneti megállapodás követte, ezek összefoglaló nevükön a minszki megállapodások. Teljes fegyvernyugvást a második sem hozott, arra azonban alkalmas volt, hogy jelentősen csökkentse a harcok intenzitását a kontaktvonal mentén. Oroszország oldaláról ez győzelem volt, hiszen a status quo alapján lényegében kiszakította Doneck és Luhanszk megye jelentős részét Ukrajna ellenőrzése alól. Ukrajna számára is létfontosságú volt a fegyverszünet, mert csak így tudott lélegzethez jutni, így lehetett stabilizálni az államot a forradalom, a Krím elvesztése és a két pusztító katonai vereség után.
Néhány hónappal később, 2015 nyarán a donecki szeparatisták még megkíséreltek egy újabb támadást Marjinkánál, ám ezt az ukrán hadsereg sikeresen visszaverte. A marjinkai harcokat követően követően a frontvonalak megmerevedtek, és nem is történtek érdemi területi változások a következő majdnem hét évben.
Maláj utasszállító gép
2014. július 17-én a Malaysian Airlines MH17 jelű, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata 10 km magasságban repült. Légtérzár 7900 m-ig volt, ahová vállról indítható rakétával nem lehet lőni. Néhány nappal előtte két ukrán katonai gépet is szokatlanul nagy magasságban ért rakétatalálat, ezeket az információkat azonban nem sikerült időben megerősíteni, így a légitársaságokat nem értesítették. Utólag derült ki, hogy a szeparatisták pár nappal korábban kaptak Oroszországból Buk-M1 rakétaindítóval felszerelt légvédelmi egységet, de nagy hatótávolságú radar nélkül, így nem tudták azonosítani a repülőgépet. Mivel nekik nem volt repülőgépük, azt gondolták, hogy ukrán katonai gépet látnak az irányító radarral.
Az ukránok a gép lelövése után azonnal azt feltételezték, hogy hibás célbeazonosítás történt. Az oroszok viszont azonnal az ukránokat kezdték vádolni: azért tették, hogy rájuk kenjék.
A maláj Boeing 777-es fekete doboza 13:20 perckor rögzítette az utolsó adatokat, ekkor érte a gépet a rakétatalálat. A repülőgép segélyhívást vagy vészjelzést nem adott le, erre a pilótáknak nem volt idejük.
A tragédia után a brit Bellingcat nyílt forrású oknyomozó csoport a közösségi hálózatokon fellelhető fényképek és geolokáció segítségével képes volt azonosítani nemcsak a rakétát indító, 332-es oldalszámú Buk M1 járművet, de még azt a hozzávetőleges útvonalat is, ahogyan Oroszországból egy nyerges vontatón a Donyeck-medencébe, Pervomajszk település közelébe szállították. A Bellingcat azt is feltárta, hogy az MH17-es tragédiája után a Buk-M1-et visszaszállították Oroszországba, azóta pedig nincs nyoma.
Ukránok által elkövetett népirtás a Donbászban
Putyin többször hivatkozott rá, többek között 2022. február 15-én Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Scholz utóbb nevetségesnek nevezte az állításokat. Később az ENSZ főtitkára is visszautasította Putyin állítását, amit a háborút megindító ′22-es beszédében is megismételt.
A Donbászban 2014 óta folynak különböző intenzitású harcok. A becslések szerint azóta 14 ezer ember halt meg, köztük 4500 ukrán katona és 3000 civil. Arra azonban semmilyen bizonyíték nincs, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen. A különféle nemzetközi megfigyelő szervek (például az EBESZ vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa) jelentéseikben sem ejtenek szót egyszer sem népirtásról.
2014–15-ben a Donbászban frontvonal keletkezik az ukrán kormányerők és az orosz szakadárok és az őket támogató orosz erők között. 2014. április és 2021. december között 14200–14400 ember halt meg a háború következtében:[2]
- 6500 az orosz vagy orosz támogatású „fegyveres csoportok” tagjai közül,
- 4400 ukrán katona
- 3404 civil halt meg.
A ′22-es háború oka sem lehetett a genocídium, sem a harcok eszkalálódása, mivel 2020-ban 8, 2021-ben 5 halálos áldozata volt a fronton történt összecsapásoknak. Arról nem is beszélve, hogy a Donbász legnagyobb része akkor már orosz megszállás alatt állt.
Az oroszok szerint azonban az ukrán politikai és katonai vezetés kimondottan a szakadár délkelet-ukrajnai régiókban élő orosz anyanyelvű lakosok teljes kiirtására adott ki parancsot - ezt a nézetet pedig nem a háború indításakor kezdték el hangoztatni.
Oroszország a BT tagjaként kezdeményezhette volna, hogy a BT vegye napirendjére a kérdés megtárgyalását.
2022. február 12-én – miközben Oroszország Ukrajna megtámadására készült – a Donyecki Köztársaság elnöke, Gyenyisz Pusilin jelentette be, hogy több mint 130 tömegsírt fedeztek fel a Donyecki Népköztársaság területén, bennük „az ukrán agresszió következtében elhunyt civilek” holttesteivel.[3]
Az ENSZ 1948. december 9-én kelt Genocídium-egyezménye – melyet a Szovjetunió is ratifikált – népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti.
Jegyzetek
- ↑ Conflict-related civilian casualties in Ukraine 2022. január 27.
- ↑ Bizonyított, hogy puszta legenda és fakenews a donbászi népirtás. b1.hvgblog.hu (2023. okt. 18.)
- ↑ Sarkadi Zsolt: A kelet-ukrajnai szakadárok azt mondják, „az ukrán agresszió áldozatainak” tömegsírjaira bukkantak. 444.hu (2022. feb. 12.)
Forrás
- Donbas (angol Wikipédia)
- 1991-es ukrajnai függetlenségi népszavazás (magyar Wikipédia)
- Sz. Bíró Zoltán: Interjú a háború összeesküvés-elméleteiről. Riporter: Friderikusz Sándor YouTube (2022. okt. 20.) (videó)
További információk
- Bedő Iván: Azért kaptuk meg hamarabb a GPS-t, mert tévedésből lelőttek egy utasszállítót. hvg.hu (2024. jan. 12.) 1983-ban, a dél-koreait. Térkép a gép útvonaláról.