Munka

A reálbérek alakulása

A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.

2023. első negyedévében 15,6%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon az OECD mérése szerint. A nominálbér kb. 10%-kal nőtt 25%-os infláció mellett. Az OECD átlaga 3.8%-os csökkenés.

A családok nagy része már eddig is felélte a havi jövedelmét, megtakarításokra nem futotta.

Az alacsony életszínvonal oka, hogy a GDP-ben a munka részesedése 42%, míg Németországban 68. Ebből következik az alacsony fogyasztás. Ez is azt mutatja, hogy a GDP nem a jólétet méri.

2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, a legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.

Átlagbérek és a miniszterelnökök fizetése Magyarországon és az EU-ban

Átlagkereset

2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban 14 732 euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, 15 381 euró volt.

Munkaidő

Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.

2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.

Vendégmunkások

2024 elején 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Legnagyobb részük ukrán (40 ezer), szerb, vietnami (16 ezer), fülöp-szigeteki (10 ezer).

A magyar munkaerőtartalék 40%-a Északelet-Magyarországon lakik, ¼-ük sohasem vagy legalább 8 éve nem dolgozott. 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak csak általános iskolai végzettsége van.

Munkanélküliség

Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: Portfolio.hu

2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap, 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.

2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.

A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.

2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek, januárban lesz sztrájk. Nem lett.

Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön. A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.

2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re. A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).

A munkanélküliség definíciója

Forrás: Portfólió

Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.

A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.

2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).

2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.

Minimálbér

2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232,000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett (296,400 forintról).

2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).

Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.

Ingázás

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. Csak Ausztriában 120 ezer magyar dolgozik regisztráltan.

Munkaerő-helyzet a covid után

Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. A reálkeresetek Nyugaton is csökkennek.

Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.

Jellemző munkaerőhiány:

• egészségügyi szakdolgozó
• bolti eladó
• vendéglátós
• sofőr
• idénymunkás
• fizikai dolgozók (szak- és segédmunkások).

Nálunk az üres álláshelyek száma 2019-ben azonos volt a köz- és versenyszférában (2,7 ill. 2,5%). 2023-ban ez már 3,6 ill. 2,4%.

Fogalmak

rózsaszín galléros munka

azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.

kékgalléros munka

fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)

fehérgalléros munka

szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).

Forrás

• Sztojcsev Iván: Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül. hvg.hu (2023. márc. 21.)
• Nagy Kristóf: Brüsszel a magyar munkavállalók oldalára áll, és új eszközt ad a kezükbe. www.napi.hu (2023. márc. 7.) Az üzemi tanácsoknak ad jogokat.
• A kormány hazudozásai a munkanélküliségről az első hullám után. www.facebook.com (2020. dec. 19.)
• Varga Dóra: Munkanélküliség: játék a számokkal. nepszava.hu (2020. nov. 27.)
• Váczi István: Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert. g7.hu (2019. jan. 18.) Az Erzsébet-utalványokat forgalmazó magyar cégről van szó.
• Spirk József: Lassan kiderül, hogy a rendőrök jelentős része éhbérért dolgozik. 24.hu (2019. jan. 11.) A rendőrök körében néhány nap alatt szinte mozgalommá szélesedett az önkéntes fizetésbevallás, hogy cáfolják Kontrát Károly nyilatkozatát a rendőri fizetésemelésekről.
• Dull Szabolcs: A Fideszben egyszer már megfúrták a 400 órás túlórát. index.hu (2018. nov. 26.) Még a választások előtt került szóba.
• Nincs elég munkás? Akkor mindenki dolgozzon többet! index.hu (2018. nov. 29.)
• Pintér Bence: Már nem kell pártokat betiltani ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatsszon. azonnali.hu (2018. nov. 28.) Téma: rabszolgatörvény.
• Pap Szilárd István: Nemmel szavazott a kormány a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására. merce.hu (2018. dec. 7.)
• Rigó Anita: Másfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshoz. g7.hu (2018. dec. 14.)

További információk

• Csernátony Csaba: Ezt is tudja a minimálbér-emelés. www.napi.hu (2018. dec. 15.) Fél dolláros óránkénti minimálbér-emelés 2,8 százalékkal csökkentette az esélyét, hogy a szabadlábra kerülők egy éven belül ismét börtönbe kerüljenek.
• Fekő Ádám: Legyen végre az ország azoké, akik nem szeretnek dolgozni! azonnali.hu (2018. dec. 13.)

Kapcsolódó lapok

• termelékenység