Néphatalom

A néphatalom görögül szó szerint: demokrácia.

Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.

Európa minden államában – a Vatikán kivételével – néphatalom van. A nép a hatalmát általában képviselői útján, megbízással, meghatalmazással gyakorolja, de megteheti közvetlenül is: ez a népszavazás. (A nép közvetlen hatalomgyakorlásának másik formája a választás, a képviselők megbízása, amit szintén lehet speciális népszavazásnak tekinteni.) Ezt az alaptörvény is tartalmazza.

A nép – a hatalom birtokosa – a megbízáskor megmondja, a képviselő mit tehet a nevében. Az alkotmány ennek a megbízásnak az írásba foglalt változata. Vagyis az alkotmány korlátozza a képviselők – a parlament – jogait. Ebből következik, hogy alkotmányoznia a népnek kell: a parlamentnek nincs joga alkotmányozni.

Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.

A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében. A népet erről meg sem kérdezték, sőt, még a nép ellenzéki képviselőit sem. Az alaptörvényt egy 3 tagú bizottság terjesztette be a parlamentnek minden egyeztetés nélkül – pedig a jogalkotásról szóló törvény egyszerű törvények esetén is előírja az egyeztetést az érintettekkel. Ez esetben az egész nép érintett.

A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.

Bucharini alkotmány

Az alaptörvény tartalmazza a nép jogát a közvetlen hatalomgyakorláshoz – kivéve szinte minden fontos témát. Népszavazással nem lehet módosítani a nem a nép által létrehozott alkotmányt. Népszavazási kérdés nem érintheti a nem a nép által meghozott költségvetést. Népszavazással nem lehet nem a nép által megkötött nemzetközi szerződést módosítani. Népszavazással nem lehet módosítani a választásról szóló törvényt sem, pedig a jelenlegi hatalom éppen a rossz (nem arányos) választási törvénynek köszönheti az „alkotmányozó” ⅔-os parlamenti többségét.

Más szóval: a parlament bármilyen ügyben korlátozhatja a néphatalmat – elég belevenni a kérdést az alkotmányba.

Az alaptörvény tehát nemcsak hogy nem tölti be a képviselőket korlátozó funkcióját, hanem épp ellenkezőleg: a képviselők korlátozzák a nép hatalmát.

A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.

A demokrácia vége

A (liberális) demokrácia a kiszámíthatóságon alapul. A jog előre megmondja a viselkedési szabályokat, és azt is, hogy azok megszegése milyen következményekkel jár. Ezeket a szabályokat utólag nem lehet módosítani: mindig az aktuális szabályok az érvényesek.

A nemzetközi kapcsolatokban a szerződések biztosítják a kiszámíthatóságot. Ezt rúgta fel Putyin, amikor 2014-ben, majd 2022-ben megtámadta Ukrajnát.

A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.

A liberális demokrácia nemzetközi és gazdasági alapjai is megrendültek, így arra lehet számítani, hogy egy hosszú és kaotikus átmeneti állapot után új világrend jön, ahogy ez a francia forradalom és az I. világháború után is történt. Ilyenkor a társadalom az erős kezű politikusokat keresi, akik letörik az inflációt, a munkanélküliséget, a megélhetési válságot, biztosítják a közrendet, az emberi jogok, a jogállamiság pedig szükségképpen háttérbe szorul.

Ezt érezte meg Orbán 2010-ben, bár a nemzetközi jog felrúgásáról akkor még talán nem tudott. Az átmeneti időszakban az erő számít, ezt próbálta ő mutatni erő nélkül, és azóta is kardot csörtet, bár egyre nyilvánvalóbb, hogy a király meztelen.

Ehhez a trendhez csatlakozott 2025-ben Trump: erővel (vámokkal) akarja megoldani az USA gazdasági problémáit (eladósodás, külkereskedelmi hiány). Orbán pedig hozzá törleszkedik támogatást (erőt) remélve tőle. Lehet, hogy nem Grönland, hanem Magyarország lesz az USA 51. tagállama?