Választás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 25., 14:47-kor történt szerkesztése után volt. (→‎További információk)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2019-ben két választás lesz Magyarországon:

  • az Európai Parlament 21 magyar képviselőjének megválasztása májusban (lásd alább)
  • önkormányzati választás ősszel

A választási eljárásról röviden annyit, hogy az országot kb. 1000 választópolgárból álló választási körzetekre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok. A választásra jogosult a szavazás előtt a népességnyilvántartás adatai alapján megkapja az értesítést, hogy melyik választókörzetben szavazhat. Ha a szavazás napján nem ott tartózkodik, átjelentkezhetik másik körzetbe.

A számlálás a választási körzetekben történik. Az itt készült jegyzőkönyv a továbbiakban nem módosul, a további feldolgozás a jegyzőkönyvek összegzéséből áll. Valamennyi választókörzet összesített adatai megtalálhatók az Országos Választási Bizottság honlapján. Az összesítések számítógép nélkül, kézzel is elvégezhetők, vagyis a számítógépes csalás lehetősége kizárt. Csalási lehetőség csak a jegyzőkönyveknél van. Ezért lenne fontos, hogy minden szavazókörnek legyen ellenzéki párt által delegált tagja is, aki jelezheti az esetleges visszaélést. A 2018-as választáson csak a körzetek felében volt. Hadházy Ákos mozgalmat indított, hogy az EP-választásokon minél több körzetben legyen.[1]

EP-választás 2019.

Csak az 5%-ot elért pártok kaphatnak mandátumot. Az ellenzéki pártok összefogása akár két többlet-mandátumot is eredményezhet(ne).[2]

A Publicus Intézet szerint közös ellenzéki lista esetén verhető a fidesz. Ilyen listát szeretne a választók 67%-a. A részvételi hajlandóságot 52%-ra mérték, ami jóval magasabb az eddigi EP-választásokénál. Lehet, hogy a választók érzik, hogy nagy a tét?[3]

Választás 2018

2018. Országgyűlési választás
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Szavazásra jogosult 8312173 100,0
Szavazott 5694751 68,5 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6
Fidesz ellen 2870200 34,5 50,4
2018. Országos lista
Szavazat Összes
választó %
Szavazott
%
Országos
lista %
Szavazott[4] 5312648 63,9 93,3 100,0
Fideszre 2824551 34,0 49,6 53,2
Fidesz ellen[4] 2488097 29,9 43,7 46,8

2018-ban parlamenti választások voltak Magyarországon. Sok furcsaság történt, és választási csalásokról szóló hírek kaptak szárnyra.

Választási rendszer

A magyar választási rendszer a fidesz felé lejt:

  • a választókerületek beosztása
  • a második forduló elhagyása
  • kampányfinanszírozási rendszer
  • televíziós és plakáthirdetések szabályozása
  • győzteskompenzáció
  • a választásért felelős szervek összetétele

tudatosan a fidesz aktuális érdekeire lett szabva, az állami szerveknél pedig

  • a közmédia pártutasításos vezérlése
  • közpénzzel megtámogatott, lojális oligarchák által megszerzett országos és regionális kereskedelmi médiumok
  • az Állami Számvevőszék[5] és az Alkotmánybíróság diszkriminatív jogalkalmazása.

Arányos választási rendszerben a mandátumok eloszlása az országos listára leadott szavazatok arányában alakulna (jobb oldali alsó táblázat), vagyis a fidesznek 106, az ellenzéknek 94 mandátuma lenne. Ez minimális, de a kormányzáshoz biztos többséget jelentene, és nagyon messze lenne a győztest kompenzáló választási rendszer által produkált ⅔-tól.

A pártok támogatottsága


Választási eljárás

Az országot kb. 1000 választópolgárból álló választási körzetekre osztják: itt működnek a számlálóbizottságok, melyek a választókerületbe továbbítják a számlálásról készült jegyzőkönyveket. A választókerületben összesítik őket, és így kerül az Országos Választási Bizottsághoz.

A választókerület fogalma változik a választástól függően:

  • képviselőválasztáson a 106 egyéni választókerület (ebből Budapesten 18)
  • önkormányzati választáson az önkormányzat területe (ebből Budapesten 23)
  • Európai parlamenti választáson vagy népszavazáson az egész ország egyetlen választókerület.

A választókörzetek nem függenek a választástól, de technikai okokból néha módosulhatnak (új utcák, az új lakásokba költözők miatt 1000 választópolgárnál jóval több kerül egy körzetbe).

A magyar állampolgárok a lakóhelyük szerinti választókörzetben szavazhatnak, de jelezhetik, hogy a választás napján ideiglenesen máshol tartózkodnak (átjelentkezés). Minden választókerületben kijelölnek egy választókörzetet, ahol a lakóhellyel nem rendelkezők szavazhatnak. Akinek nincs magyarországi lakóhelye, valamelyik nagykövetségen, konzulátuson, szomszédos ország esetén levélben is szavazhat.

Jegyzetek

  1. 2019/3 Hadházy: Mi nem félhetünk jobban náluk. 168ora.hu (2018. jan. 16.) 5 pontos követelés és az idei választások; ápolási díj; lakáspolitika; numerus clausus.
  2. Teczár Szilárd: Két plusz EP-mandátumot is hozhatna az ellenzéknek a közös lista. magyarnarancs.hu (2019. jan. 17.)
  3. Nagy B. György: Nagyobb részvétel és valós tét az EP-voksoláson (friss felmérés). nepszava.hu (2019. jan. 24.)
  4. 4,0 4,1 Országos listán mandátumot nyert pártok: fidesz, Jobbik, MSZP, LMP, DK.
  5. Pártfinanszírozási ügyek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek