Hangfaj
E szócikkben hangnemtípuson (másik szóval hangfaj vagy a tágabb értelemben használt hangnem) a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a kromatikus skálában. E fogalom abban különbözik a hangnemtől, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
- Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a dúr.
Hangsoron vagy skálán a zenemű hangjait értjük egy oktávon belülre vetítve.[1] A hangnemtípus foka az így kapott hangsor hangjainak száma.
A hangsor modális, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.[2] E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.
Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis szekund, 2=nagy szekund, 3=kis terc).
Hétfokú hangsor
| Ábra | Alaphang | Hangnemtípus | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok | |||
|
1. | dúr | 2-2-1-2-2-2-1 A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak. |
| 2. | dór | ||
| 3. | fríg | ||
| 4. | líd | ||
| 5. | mixolíd | ||
| 6. | moll | ||
| 7. | lokriszi | ||
|
1. | melódikus moll | 2-1-2-2-2-2-1
A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak. |
| 2. | nápolyi dór | ||
| 3. | bőkvintes líd | ||
| 4. | akusztikus skála | ||
| 5. | pikardiai eol | ||
| 6. | szűk-kvintes eol | ||
| 7. | szűk-kvartos lokriszi | ||
|
1. | nápolyi dúr | 1-2-2-2-2-2-1
A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak. |
| 3. | lokriszi dúr | ||
| Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok | |||
|
1. | indolíd | 3-1-2-1-2-2-1 |
| 3. | harmonikus moll | 2-1-2-2-1-3-1 | |
| 6. | bőkvartos dór | 2-1-3-1-2-1-2 | |
| 7. | nagyterces fríg | 1-3-1-2-1-2-2 | |
|
3. | „Kecskeméti hangsor” harmonikus dúr |
2-2-1-2-1-3-1 |
| 6. | melodikus cigány moll | 2-1-3-1-2-2-1 | |
|
1. | bőmásodos dúr | 3-1-1-2-2-2-1 |
| 3 | nápolyi moll harmonikus fríg |
1-2-2-2-1-3-1 | |
| 6. | bőkvartos eol | 2-1-3-1-1-2-2 | |
|
7. | enigmatikus skála | 1-3-2-2-2-1-1 |
| Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok | |||
|
1. | cigánymoll bőkvartos moll magyar hangsor |
2-1-3-1-1-3-1 |
| 5. | cigányskála kalindra |
1-3-1-2-1-3-1 | |
|
1. | cigányos fríg fríges ungár |
1-2-3-1-1-3-1 |
| 5. | perzsa skála | 1-3-1-1-2-3-1 | |
Idegen szóval: heptatonia. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat Bárdos Lajos három csoportra osztotta: prima, secunda és tertia.
A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
A kistercet (bőmásodot) is tartalmazó hangsorokat Liszt Ferenc népi hangsoroknak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).
Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
- szűk-kvartos: a hangsor kvartot nem, csak nagytercet (szűk-kvartot) tartalmaz
- bőkvartos: a bőkvart (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
Négyfokú hangsor
Más néven: tetrachord. Felülről lefelé lépve:
| líd | ½ – 1 – 1 |
| fríg | 1 – ½ – 1 |
| dór | 1 – 1 – ½ |
Jegyzetek
- ↑ Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában módosítójel előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.
- ↑ Fülöp Tibor: Zeneszámok hangnemének automatikus felismerése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (2012. máj. 17.) (Hozzáférés: 2016. máj. 22.) szakdolgozat.