Hangterjedelem
| Hangköz | Feljebb | Lejjebb |
|---|---|---|
| prím | 1 | |
| kis szekund | ♭2 | ♯ VII |
| nagy szekund | 2 | VII |
| kis terc | ♭3 | VI |
| nagy terc | 3 | ♯ V |
| kvart | 4 | V |
| tritónusz | ♯4 | ♯ IV |
| kvint | 5 | IV |
| kis szext | ♭6 | III |
| nagy szext | 6 | ♯ II |
| kis szeptim | 7 | II |
| nagy szeptim | ♯7 | ♯ I |
| oktáv | 8 | I |
Népdalokban a hangterjedelmet a záróhanghoz viszonyítjuk. A záróhang az 1, a nála magasabb hangokat arab, az alacsonyabbakat római számok jelzik; az utóbbi esetben a záróhang alsó oktávjához képest. A távolságokat a mixolíd skála szerint mérik,[1] ezért a kis szeptim 7-es számjelzése elé nem kell a ♭, mert a mixolídben kis szeptim van, a nagy szeptimet jelző 7 elé viszont kell a ♯ (lásd a jobb oldali táblázatot).
Pl. a Szánt a babám kottabeli záróhangja F, legalacsonyabb hangja az egyvonalas C, legmagasabb a kétvonalas C, így a teljes dal, és szokatlan módon minden sor ambitusa is V—5. A Madárka, madárka soronkénti ambitusa 1–4 5–8 4–7 1–4, így a teljes dalé 1–8.
A népdal plagális, ha a legmélyebb hangja V vagy alacsonyabb (a záróhanghoz képest). Ilyen pl. az előbb említett a Szánt a babám. A dal autentikus, ha a legmélyebb hangja nem éri el az V-öt. A dallam kevert hangterjedelmű (tonus mixtus), ha mindkét típust magában foglalja (V–8).
A magyar népdalok legnagyobb része autentikus, sőt, általában a záróhang a legmélyebb (vagyis az ambitus első értéke 1).
Jegyzetek
- ↑ A nemzetközi kiadványokban a dallam záróhangját egyvonalas g-re transzponálják, a g-re végződő törzshangos skála pedig a mixolíd.
Forrás
- Avasi Béla: Zeneelmélet. lfze.hu (Hozzáférés: 2016. máj. 27.)
- Ének-zene 10. osztály. www.vm-knyek.hu 11. o. (Hozzáférés: 2018. feb. 10.)