Nyugdíj túlfizetés

Egy (nem is olyan) szép napon apu kapott egy levelet a Nyugdíjfolyósító Intézettől azzal, hogy túl későn jutott tudomásukra anyu halála, így kiutalták a január havi nyugdíját is, holott az már nem járt volna, hiszen decemberben halt meg. Apu 30 napon belül fizesse vissza, különben adóhátralékká válik, és késedelmi kamatot kell utána fizetni. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, törvénysértés esetén a bíróságnál lehet panaszt tenni.

Nem értem, mi az, hogy „túl későn jutott a tudomásukra″, hiszen január elején rendben megkaptuk a jegyzőtől a halotti anyakönyvi kivonatokat. Ettől kezdve a közigazgatás tud anyu haláláról.

A Nyugdíjfolyósító megint egy olyan kormányszerv, amit szinte lehetetlen felhívni, természetesen ügyfélfogadási idő alatt. Többnyire már a központ sem veszi fel, de ha mégis, és kapcsolja az ügyintézőt, a robot azt ismételgeti: a kapcsolási idő több mint 6 perc. Ami önmagában törvénytelen: a telefonos ügyfélszolgálatokon másfél perc alatt emberi kezelőhöz kell tudni jutni. Majd egy idő után bontja a vonalat. Nem a telefontársaság: a Nyugdíjfolyósító.

Az igazgató telefonszámán sikerül elkerülni a procedúrát, amivel az igazgató titkárnője telefonközpontossá lépett elő. A kapcsolt munkatárs elmondta, hogy kb. másfél hónapos az elmaradás a halálesetek feldolgozásában. Vagyis (szinte) mindenkinek kiküldik a már nem járó nyugdíjat, majd – nyilván többszörös erőfeszítéssel – megpróbálják visszaszerezni, munkát adva az adóhatóságnak is. Az ezzel foglalkozó munkatársak pedig foglalkozhatnának az elmaradások feldolgozásával is...

Más forrásból tudom, hogy a nyugdíjtartozásokat a Nyugdíjbiztosító átadja a NAV-nak behajtás végett. A NAV-nál külön számlán tartják e tartozásokat. Van, akinek 4–5 havi túlfizetés miatti tartozása is van. A behajtás teljesen reménytelen.

Anyu halálakor az OTP a közös számlát két részre osztotta, és anyu részét zárolta a hagyatéki eljárás végéig. A beérkezett pénzeket a címzett szerint konyvelték a két rész valamelyikébe, vagyis most olyan, mintha két számlájuk lenne, csak a számlaszám közös. Anyu nyugdíja nyilván az ő részébe érkezett.

Az a probléma, hogy a Nyugdíjfolyósító munkatársa biztosan tudja, hogy apunak joga van a zárolt számláról visszautalni a nyugdíjat, az OTP viszont biztosan tudja, hogy nincs joga. (Most tekintsünk el attól, hogy apu fizikailag sem képes rá, ezzel az OTP-ről szóló fejezetben már foglalkoztam.) Én az OTP-nek adnék igazat, hiszen ők vannak birtokon belül… A Nyugdíjfolyósító munkatársa szerint ezzel soha nem szokott probléma lenni. Ha így van, nyilván mindenki megelőlegezi nekik a visszajáró összeget a hagyatéki eljárás végéig, holott a Nyugdíjbiztosító tehet róla, hogy nem jut a pénzéhez... Egyébként meg kötve hiszem, hogy így van.

A Nyugdíjfolyósítótól megtudtam az eljárás módját. Halálesetnél megkeresik az OTP-t, hogy van-e társtulajdonosa a számlának, ahová a nyugdíjat küldték. Ha van, kiküldik neki a felszólítást. Ebben az a vérlázító, hogy a Nyugdíjfolyósítónak joga van követni a hagyatéki eljárást, vagyis ha akarnák, tudnák, hogy véget ért-e. De nem akarják. Zaklatni egyszerűbb.

Jogilag az egész eljárás képtelen. A hagyatéki eljárás vége előtt nem lehet tudni, kik az örökösök. A közös számla nem jogalap arra, hogy aputól követeljék vissza a pénzt. Miért pont tőle? Mi van, ha egy fillért sem örököl, mások pedig igen?

Ha a kormány szervei nem tartják be az általuk hozott vagy kezdeményezett jogszabályokat, milyen alapon várja a kormány, hogy az állampolgár betartsa őket?

Magyar Államkincstár

NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁG

PANASZÜGYI OSZTÁLY

A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz érkezett elektronikus levél fogadásának visszaigazolásával kapcsolatos üzenetünkre történő reagálására, valamint az előzmény levelezésre hivatkozva az alábbi tájékoztatást adom.

A társadalombiztosítási jogszabályok pontosan meghatározzák az egyes igazgatási szervek feladat- és hatáskörét. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugellátások és a külön jogszabályban meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos feladatokat látja el, valamint a hatáskörébe utalt jogszabályban meghatározott esetekben igény elbírálási hatáskörrel is rendelkezik.

Szolgálati idő kiszámítása, a nyugellátásra jogosultság iránti igények, elbírálása/megállapítása az igénylő lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi hivatala, valamint Megyei Kormányhivatal kiemelt járási hivatalai hatáskörébe tartozik.

Itt jegyzem meg, hogy az ügyfélkapus rendszer üzemeltetése sem tartozik Igazgatóságunk hatáskörébe.

Tekintettel arra, hogy szülei azonosításhoz szükséges adatokat nem tartalmazza csatolt levele, ezért a másfél éve húzódó ügyét beazonosítani nem tudjuk.

Levelében felvetett problémáját átérezzük, azonban a legnagyobb segítő szándék mellett sem tudunk segítségére lenni. Remélem időközben ügyének rendezése megtörtént. Amennyiben a nyugellátás jogalap nélküli felvételével kapcsolatos ügy még nem rendeződött, kérem, szíveskedjen levelét szülei azonosításához szükséges adataira illetve a folyósítási törzsszámra hivatkozva megismételni.

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a belfoldijogsegelynyufig@onyf.hu e-mail cím, melyre megkeresést küldte, nem az Ügyfelek részére, hanem hivatalos szervek megkeresései részére fenntartott elérhetőség, ezért kérem, nyugdíjfolyósítással összefüggő levelezés, tájékoztatás kérése céljából a jövőben a nyufig@onyf.allamkincstar.gov.hu címet használja

Késedelmes válaszadás miatt szíves elnézését, egyben tájékoztatásom megértő elfogadását kérem.

Az államigazgatási eljárásról szóló törvény szerint a beadványt 30 napon (és nem másfél éven) belül kell elbírálni, és nem a címe, hanem a tartalma szerint. A tartalom ez esetben közérdekű bejelentés. Annak idején ugyanis még fel lehetett hívni a Nyugdíjbiztosítót. Akkor arról tájékoztattak, hogy közös számla esetén bevett eljárás, hogy a számlatárstól kérik vissza a túlfizetett nyugdíjat, és én vagyok az első, aki ezen fennakad. A közérdekű bejelentéshez pedig nem kell azonosítani a bejelentőt és a konkrét ügyet.

Az említett törvényben az is benne van, hogy ha nem a hatáskörrel rendelkező vagy illetékes hivatalhoz adják be a beadványt, akkor továbbítani kell oda, ahol azt el tudják bírálni. Az év elején hatályba lépett törvényt már nem ismerem, de az előző törvény szerint a hivatalnak erre 8 napja van. (Amikor a leveleimet írtam, még ez a törvény volt hatályban.) Ebben az a ráció, hogy az egyszerű állampolgár nem képes eligazodni a hatáskörök és illetékességek meglehetősen bonyolult rendszerében. Még én sem, mert bár van köztisztviselői alap- és szakvizsgám, gyakorlati tapasztalatom nincs.

A beadványt magyarul írtam, de úgy tűnik, Ön csak jogi nyelven ért. Legyen.