1956

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az 1956-os magyarországi hadműveletekben összesen 59 091 szovjet katona vett részt (ebből 7349 tiszt). 707-en estek el közülük: 457 legénységi, 172 altiszti, 65 tiszti és 12 főtiszti beosztású katona (1 fő rendfokozata ismeretlen).

Az elesettek 60%-a orosz, 22%-a ukrán volt a születési helyük alapján. (A szovjet hadsereg nem etnikai alapon szerveződött, az Ukrán frontokat is az alakulat megalakulási helye alapján nevezték el, nem a benne harcolók nemzetisége szerint). Ez körülbelül megfelel a Szovjetunióbeli nemzetiségi arányoknak a népszámlálási adatok szerint.

′56-ért Gorbacsov bocsánatot kért Moszkvában, Jelcin pedig a magyar parlamentben. Putyin a szemünk előtt éleszti újra a Brezsnyev-doktrínát (lásd alább). Az ′56-os szervezetek pedig ettől a kormánytól kapják a támogatást.[1]

Egy orosz oligarcha az orosz Külügyminisztériummal és a magyar Honvédelmi Minisztériummal közösen állította helyre az 1956-ban meghalt szovjet katonák emlékművét.[2]

Orbán Balázs

Azt nyilatkozta, hogy az ukránoknak nem lett volna szabad ellenállniuk az oroszoknak. Ez tanultuk meg 1956-ban. Mi nem dobnánk oda az értékes magyar életeket mások elé.

Ezt a nyilatkozatot a közéletben többen is úgy foglalják össze, miszerint Orbán szerint az ukránokkal ellentétben mi nem védekeztünk volna egy orosz katonai agresszióval szemben. Hülyék voltak Dobó Istvánék, hülyék Petőfiék, hülyék voltak a pesti srácok, minek mentek oda, mit kellett ugrálni a túlerő ellen.

Nagy igyekezetében, hogy történelmileg is megalapozza a főnöke mai oroszbarátságát, úgy levonta ennek a logikus végkövetkeztetését, hogy elsőre nyilván észre se vette, mit művelt valójában.[3]
– Elek István
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
– Alaptörvény, Nemzeti hitvallás

Orosz történelemkönyv 1956-ról

Az orosz iskolai történelemkönyvek nem foglalkoztak 1956-tal – egészen 2023-ig, amikor az immár egyetlen[4] iskolában használható történelemkönyv szerint a magyar forradalmárok egy része fasiszta múltú volt, és a forradalmat nyugati titkosszolgálatok segítették elő. A valóság viszont az, hogy a Nyugat semmilyen támogatást nem adott a forradalmároknak. A tankönyv azt is megjegyzi, hogy hiba volt 1991-ben kivonni a szovjet csapatokat Magyarországról, Lengyelországból, Csehszlovákiából és az NDK-ból. A magyar külügy nem reagál.[5]

A 11-ikes tankönyv 130. oldalán vannak a kifogásolt ′56-os állítások. A ledöntött Sztálin-szobor felirata mondja, hogy az ′56-osok között nagy számban voltak a fasiszta Magyarország egykori fegyveres testületeinek tagjai, vettek részt és vandál cselekedeteket követtek el. A fő szöveg azt írja, hogy a Szovjetunió nem alaptalanul feltételezte, hogy a magyar válságot nyugati titkosszolgálatok provokálták. A belső (magyar) problémákról egy szó sincs benne.

3 prominens ember mutatta be a 4 tankönyvet az orosz nagykövetségen 2023. augusztus 7-én több mint 1 órán keresztül. Egyikük a szerző volt. A 10. és 11. osztályosoknak készült Oroszország és egyetemes történelemkönyvről van szó. Hangsúlyozták, hogy szuverén állami könyvről van szó.

Megjegyzés: Az orosz narratíva az, hogy a ′90-es években Oroszországot térdre kényszerítették, nem volt szuverén, de jött Putyin, és nemcsak politikailag lett szuverén Oroszország, hanem intellektuálisan is. Ezek már a szuverén orosz állam tankönyvei, amik az állam érdekeit tartják szem előtt – a korábbiakkal ellentétben.

2019-ben a holland miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország nem jogállam. Szijjártó bekérette a holland nagykövetet. A svédek nem tettek ilyen súlyú megjegyzést, de nem támogatjuk a NATO-csatlakozásukat, mert „nem tisztelik a magyarokat” – pedig azt újságírók mondták, nem a kormány. Ellenben Putyin megkoszorúzta a szovjet hősök emlékművét, amikor utoljára itt volt.

Ha fasiszta bandák csinálták ′56-ot, akkor majd ide is jönnek az oroszok (megint) nácítlanítani?

Ha hiba volt 1991-ben kivonulni, akkor Putyin még mindig a Szovjetunióról álmodik. Az 1997-es határok mögé akarta volna visszaparancsolni a NATO-t (amikor még Magyarország sem volt NATO-tag).


Pár nappal a történelemkönyv után Putyin azt mondta, hiba volt 1956-ban tankokkal bevonulni Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába.[6] Ebből viszont az következik, hogy Ukrajnába is, de ezt Putyin nem mondja ki.

A Szovjetunió az oroszok szerint nem elnyomta, hanem ellenkezőleg: felemelte a megszállt területek népeit. Jelcin szerint inverz birodalom volt: a perifériák szipolyozták ki a központot. A rendszerváltáskor a Szovjetunió tartozott Magyarországnak, és nem fordítva. Ezen narratíva szerint volt hiba az ′56-os beavatkozás.

Brezsnyev-doktrína

1968 decemberében jelent meg. A szocializmus fenntartása nemcsak az egyes országok ügye, hanem az egész táboré (ahová afrikai országok is beletartoztak, pl. Angola, Mozambik, Kuba, Nicaragua). Ezzel szentesítette utólag ′56 és ′68 eltiprását, és Kína ellen is érvényes lett volna.[7]

Jegyzetek

  1. 📝 Róna Péter – Teplán István: A svéd "harcokkal" nagyot bukhat hazánk. YouTube (2023. szept. 22.) (videó)
  2. Ungváry Krisztián: Orbán Viktor és az orosz kapcsolat. YouTube (2024. nov. 5.) (videó)
  3. Pusztító szégyen - Kegyetlen reakciókat kap Orbán Balázs - Itt vannak a legerősebbek. www.atv.hu (2024. szept. 26.)
  4. 4 tankönyvről van szó: a 10. és 11. osztályos orosz és világtörténelem könyvről.
  5. Szegő Iván Miklós: Régóta játszik a magyar történelemmel Putyin, most ‘56-ot szedte elő a volt minisztere. 24.hu (2023. aug. 31.)
  6. Nyilas Gergely: Putyin szerint hibázott a Szovjetunió 1956-ban, amikor tankokkal bevonult Budapestre. telex.hu (2023. szept. 12.)
  7. 📝 Kun Miklós: Hanyatlás a szovjet birodalomban Brezsnyev idején. YouTube (2023. máj. 30.) (videó)

Forrás