A rabszolgatörvény elleni tüntetések

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről
Ironikus felhívás a 2019. január 5-i rabszolgatörvény elleni tüntetésre. Forrás: Facebook
Felhívás a 2019. január 19-i sztrájkra. Forrás: Facebook

Rabszolgatörvény: a 2019. január 1-től hatályba lépett 2018. évi CXVI. törvény a Munka törvénykönyvének módosításáról.[1]

A szakszervezetek minden fenyegetőzés ellenére képtelenek sztrájkbizottságot alakítani.[2]

Tüntetések

Az alábbi lista a budapesti tüntetéseket sorolja fel, de kb. két tucat vidéki, sőt, külföldi városban is voltak tüntetések.

  • December 8. Alkotmány utca (a Kossuth térre nem engedték be őket az engedély ellenére). Tüntetés a törvénytervezet ellen. Lásd alább.
  • December 12. Elfogadták a rabszolgatörvényt. Spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A tüntetők megrongálták az adománynak szánt szánkókat.
  • December 13. Tüntetés a Kossuth téren
  • December 14. Tüntetés a budapesti és pécsi Kossuth téren
  • December 16. Tüntetés a Városligetben, a Kossuth téren, majd a tévé székháza előtt (lásd alább).
  • December 17. Tüntetés a tévé székháza előtt.
  • December 18. Tüntetés vidéki városokban (Szombathely, Sopron, Kaposvár). A budapesti Kossuth téren ezúttal csak két tucat ember volt.
  • December 21. Tüntetés a rabszolgatörvény ellen és a sajtószabadságért. A tömeg a Kossuth térről a Várba vonult, Áder János hivatala elé. A tüntetés meghirdetésekor a cél még az aláírás megakadályozása volt, de a köztársasági elnök 20-án aláírta a törvényt. Így a tüntetés az aláírás elleni tiltakozássá változott.
  • Január 5. Szakszervezeti tüntetés, vonulás a Hősök teréről a Kossuth térre. Lásd alább. Az adománynak szánt szánkók még ott állnak a Kossuth téren.
  • Január 18. Metrófoglalás: a tüntetők oda-vissza utaznak a metrón reggel 8-tól a délutáni tüntetésig.
  • Január 18. Félpályás útlezárás a budapesti Váci úton, a Nyugati pályaudvarnál. Teljes kudarc: egyáltalán nem sikerült a forgalmat akadályozni.
  • Január 19. Szakszervezeti országos sztrájk (lásd alább)
  • Január 21. Pécs: 25 autó több kilométeres dugót hozott létre,[3] a fényképek szerint kétsávos úton.
  • Január 23. Hadházy Ákos szervezte tüntetés a Legfőbb ügyészség előtt, miután a feljelentését elutasították, ellenben ellene vádat emeltek közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt. Pedig az MTVA nem is közérdekű üzem.[4]
  • Február 10. Lánchíd blokád, tüntetés a Hősök terén, ellenzéki évértékelő a Várban.
  • Március 14. A közszolgálati dolgozók sztrájkja.[5]

Szakszervezeti tüntetés december 8-án

Az első rabszolgatörvény elleni tüntetésre a szervezők december 3-án a Kossuth térre kaptak engedélyt, de Kövér László 5-én lezáratta az előre kijelölt helyszínt olyan címen, hogy fogadja Marek Kuchcińskien lengyel politikust.[6] A tüntetést így a Jászai Mari téren tartották, onnan vonult az 5–10 ezer ember az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végébe. A beszédek elhangzása után Komjáthi Imre MSZP alelnök a Kossuth teret visszafoglalni akarván átrohant a rendőrsorfalon egy zászlóval. Senki nem követte. Őt visszazsuppolták. Ezután a tüntetők egy része átvonult a lezárt Kossuth térhez, ahol felsorakoztak a rendőrök. Nem sokkal később sikerült áttörni a sorfalat, a rendőrök hátrébb húzódtak a Parlament bejáratáig.

A délelőtt 10 és déli 1 óra közötti tüntetés alatt a közszolgálati tévé, az M1 végig a párizsi tüntetést mutatta. A déli híradó is Párizsról és az olaszországi tüntetésekről szólt, de a végén egy rövid helyszíni tudósításban beszámolt az eseményről. A képeken csak a riportert lehetett látni, a tüntetőket nem. A riporter tömören összefoglalta a lényeges követeléseket.

A december 16-i tüntetés

Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

A tüntetés a Hősök terén indult, ahonnan a 10–15 ezer ember a Kossuth térre vonult, majd a tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

Az M1 este 9 órás híradója beszámolt a Kossuth téri tüntetésről azzal, hogy az 6 órakor véget ért, de egy szót sem szólt a székház előtti tömegről. Hadházy Ákos bement, hogy ezt elérje, ill. a tévé a korábban felvett Elios-ügyes riportot adja le. Senki nem állt szóba vele, holott egy folyamatosan üzemelő szervezetnek állandóan kell legyen felelős vezetője. Több ellenzéki képviselő csatlakozott hozzá, később összesen 13-an lettek. Egy sminkelőszobába terelték őket. Megállapodtak benne, hogy egy 5-pontos petíciót olvastatnak be. Ott töltötték az éjszakát Papp Dánielre, a tévé igazgatójára várva. A petíciót végül nem olvasták be. Az MTVA szerint az ellenzék csak sajtószemlében létezik.

Searchtool right.svgLásd még: A rabszolgatörvény ellen tüntetők 5 pontja

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Ezzel az őrök bűncselekményt, a rendőrök kötelességmulasztást követtek el.[7] Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz.

Hadházy Ákos feljelentését a Legfőbb ügyészség elutasította azzal az indoklással, hogy nem hivatalos személyként voltak jelen, és eljárást indított ellenük közérdekű üzem működésének megzavarásáért. Őt meg sem hallgatták.[8]

A képviselők feljelentést tettek a strassbourgi emberi jogi bíróságon, ami 2019. február közepén befogadta az ügyet. Előbb meg kellett várniuk az ügyészségi eljárás elleni panasz eredményét. 2019. február 20-án a panaszt elutasították.[9]

Utóbb a tévé azt állította, hogy Hadházyék 23 mFt kárt okoztak, de nem hajlandók megmondani, hogyan jött ki ez az összeg.[10]

A január 5-i tüntetés

A szakszervezetek bejelentették a sztrájkkészültséget, és megfogalmazták 4 pontos követelésüket.

Searchtool right.svgLásd még: A szakszervezetek 4 pontja

A január 7-i hétre adtak időt a kormánynak a tárgyalódelegáció felállítására. A kormány nem tárgyal a tüntetőkkel.

A január 19-i tüntetés

Országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek félpályás útlezárásokkal. Budapesten tüntetés több helyszínről indulva, hogy megnehezítsék a rendőrség dolgát. Vonulás a Kossuth térre. Vidéki városokban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.[jan19 1]

Zsíros kenyér pirospaprikás o1g felirattal. Fotó: Merész Márton

A tüntetés előtt, még délelőtt a Városligetben, a Gundel étterem előtt szerveztek tüntetést. (Ez az étterem szállítja a Miniszterelnökség immár várbeli hivatalába az olcsó menüt, ami felháborodást keltett.) Az étterem a tüntetés miatt zárva volt. A szervezők o1g feliratú zsíros kenyeret osztogattak a hajléktalanoknak.

Budapesten a több helyszínről induló néhány tucat tüntető a járdán vonult a Várba, mert a rendőrök nem engedték őket az úttestre.[jan19 2] A Várkert Bazárnál kb. kétezer ember gyűlt össze.[jan19 3]

A várbeli tüntetés után néhány tucat ember a Lánchídhoz vonult, és lezárta. Néhányukat letartóztatták. Miután a Lánchídon a rendőrök helyreállították a forgalmat, az emberek az V. kerületi rendőrkapitányság elé mentek letartóztatott társaik kiszabadítását követelendő.[jan19 4][jan19 5]

Összesítés

Több mint 200 tiltakozó megmozdulás zajlott tavaly év vége óta, amikor pontosan 30 nap alatt elfogadták a rabszolgatörvényt.

Decemberben többoldalú egyeztetési folyamat indult civilek, pártok és szakszervezetek részvételével a koordinált ellenzéki fellépés érdekében. Ezeken a megbeszéléseken és/vagy a mostanáig terjedő időszak tiltakozásain a következő szervezetek képviselői vettek részt:

Öt ellenzéki parlamenti párt:

Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, LMP - Lehet Más a Politika, MSZP, Párbeszéd Magyarországért,

Kettő ellenzéki parlamenten kívüli párt:

Liberálisok, Momentum Mozgalom

Kettő független parlamenti képviselő:

Hadházy Ákos, Szél Bernadett

15 szakszervezet, illetve szakszervezeti szövetség :

AUTONÓM SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (ATSZ), Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), EVDSZ - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), Hírközlési Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ), Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), SZÁD - Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ), Vasas Szakszervezeti Szövetség, @Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ)

13 civil csoportosulás:

aHang, A Város Mindenkié, Főnix Mozgalom, Hallgatói Szakszervezet, Hazajöttünk túlórázni csoport, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Nyomtassteis, Oktatói Hálózat, Oktogon Közösség, Szabad Egyetem, Tanítanék, SZOLIDARITÁS.

Forrás: Civilek a demokráciáért. Facebook (2019. feb. 25.)

A tüntetések hatásai

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak.[11] De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.[12]

Ugyanez az intézet egy hónappal később azt mérte, hogy az utcai megmozdulásokkal már csak 17% ért egyet, a törvény valamilyen formában történő eltörlésével 34%; ők egyetértenek a tiltakozókkal. További 8% azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.[13]

Január közepén egy közvéleménykutatás azt mérte, hogy a fidesz ¼ millió szavazót veszített, a Jobbik és a Momentum járt jól.[14]

A tüntetések újdonságai a korábbiakéhoz képest

  • az ellenzék kilépett a boxzsák szerepéből, és kezdeményezni kezdett a parlamentben és az utcán is
  • 2006 óta nem láttunk ilyen heves tüntetéseket
  • a hatalom sem lépett fel ilyen keményen 2006 óta, sőt, az ellenzéki képviselők elleni erőszak azon is túlmutat

Miután az országos szakszervezet nem tudott sztrájkot összehozni, a tüntetések a kormány egyéb gaztettei ellen fordultak (az ellenzéki pártok megbüntetése az ÁSZ által, az MTA elleni költségvetési akció). Ugyanakkor a rabszolgatörvény ellen helyi sztrájkok vannak. A győriek győztek, most van indulóban a Mol sztrájkja.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20.
  2. ↑ Mégsem alakul országos sztrájkbizottság. 168ora.hu (2019. jan. 25.)
  3. ↑ Ungár Tamás: „Most sokan dühösek, de valamit akkor is tenni kell” – nagy dugót hozott a pécsi útlezárás. nepszava.hu (2019. jan. 21.)
  4. ↑ Itt az eredménye a hihetetlenül cinikus döntésnek: Az ügyészség elé vonulnak a tüntetők. nyugatifeny.hu (2019. jan. 21.)
  5. ↑ Március 14-én jöhet a közszolgálati dolgozók sztrájkja. hvg.hu (2019. jan. 17.)
  6. ↑ 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról. net.jogtar.hu (2018. júl. 31.) 13. § (3) a). „A közrendet veszélyezteti az is, ha… a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza”
  7. ↑ Spirk József: Schiffer: Az MTVA őrsége bűncselekményt követett el. 24.hu (2018. dec. 17.)
  8. ↑ Döntött az ügyészség: az ellenzéki képviselőkkel szemben jogos volt az erőszak az MTVA székházban, ellenük indul nyomozás közérdekű üzem megzavarása miatt. 444.hu (2018. jan. 21.)
  9. ↑ MTVA-botrány: a Legfőbb Ügyészség is elutasította az ellenzéki képviselők panaszait. index.hu (2019. feb. 20.) Az elutasító határozat Az ügy már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt van, és a képviselők pótmagánvádas indítványt is benyújtottak.
  10. ↑ * Egyszerűen nem hajlandó elmondani az MTVA, hogyan jött össze a 23 milliós káruk. magyarnarancs.hu (2019. márc. 7.) Ami Hadházyék miatt keletkezett 2018. december 16-17-én.
  11. ↑ Horváth Bence: Kósa Lajos szerint a munkavállalók érdeke, hogy a kormány 250-ről 400 órára növelje a kivethető túlórák számát. 444.hu (2018. nov. 24.)
  12. ↑ Bohus Péter: Publicus: A többség egyetért az utcai tüntetésekkel. index.hu (2018. dec. 21.)
  13. ↑ Az emberek fele ért csak egyet a rabszolgatörvény elleni tüntetésekkel. 168ora.hu (2018. jan. 18.)
  14. ↑ B. Ferenc Attila: A Jobbik profitált a legtöbbet a tüntetésekből. zsurpubi.hu (2019. jan. 17.)

Források

2019.

Tüntetés január 19-én

  1. ↑ Pap Szilárd István: Itt lesznek tüntetések, útlezárások szombaton. merce.hu (2019. jan. 18.)
  2. ↑ Jámbor András: Erős vidéki tüntetések mellett teljes káosz Budapesten. merce.hu (2019. jan. 19.)
  3. ↑ Horváth Bence: Országszerte forgalomlassítással és vonulásokkal tüntetnek a túlóratörvény ellen. 444.hu (2019. jan. 19.)
  4. ↑ Az V. kerületi kapitányság előtt ért véget a tüntetés. hvg.hu (2019. jan. 19.)
  5. ↑ A Lánchidat lezáró tüntetők a belvárosi rendőrkapitánysághoz indultak társaik kiszabadításáért - Fotók. 168ora.hu (2019. jan. 19.)

Tüntetés január 5-én

Tüntetés december 21-én

Tüntetés december 17-én

Tüntetés december 13-án

Tüntetés december 12-én

Tüntetés december 8-án

November 27.

További információk

  • Diószegi-Horváth Nóra: Szedjétek össze magatokat! merce.hu (2019. jan. 24.) A rabszolgatörvény elleni tüntetés Orbán elleni tüntetéssé vált, de kezd kifulladni cél híján..

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=A_rabszolgatörvény_elleni_tüntetések&oldid=22477”